Ha az „evolúció” szóra keresünk találatokat az interneten, a hagyományos értelmezések, viták mellett olyan párosítások is felbukkannak, mint a „nyelv és evolúció”, „evolúció és játékelmélet”, „tanulás és evolúció”. Úgy tűnik, az utóbbi évtizedekben újra felfigyeltek az evolúcióra, és a biológiában is előretörtek az evolúciós kutatások.

Egyre gyakrabban tapasztaljuk meg a szélsőséges időjárást, és egyre erősebben érzékeljük a kedvezőtlen hatásokat.

A betegségek megelőzése, gyógyítása és a rehabilitáció mindannyiunk számára fontos. Az élet minőségének javításában rendkívül nagy szerepet játszanak az implantátumok. Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetében dolgozó Balázsi Csaba tojáshéjból fejleszt ki csontpótlásra alkalmas implantátumokat a kutatócsoportjával. (Nemrég lezárult pályázatának címe: Biogén nano-hidroxiapatit alapú kompozitok szerkezeti jellemzése és biológiai tulajdonsága, K 105355.)

A nanokristályos gyémánt napjaink nanotechnológiájának egyik legígéretesebb alapanyaga. Hozzá képest óriásnak tűnik az a gyémánt, amit a gyűrűnkben látunk (ha szerencsénk van) – mondja Tóth Sára, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet Alkalmazott és Nemlineáris Optikai Osztályának munkatársa. – A nanoméret már-már az atomok világába vezet; a nanokristályok szabad szemmel nem is láthatók. A nanogyémánt szemcsék közönséges, szürkés porként jelennek meg, ebből senki sem akarna ékszert készíteni.

Azt gondolnánk, hogy az alföldi őskori régészeti leletek feldolgozása már alig-alig hozhat új eredményeket. Erre cáfolnak rá, többek között, az ELTE Régészettudományi Intézete adjunktusa, Siklósi Zsuzsanna posztdoktori kutatásai (PD 101062).

Napjainkban többen kerülnek börtönbe, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Vannak, akik a mostaninál súlyosabb büntetéseket szorgalmaznak, de talán nem gondolnak arra, milyen nehéz a börtönviselt emberek visszatérése a társadalomba. „Mennyire teszi tönkre az ember életét, hogy börtönben ült, mennyire van visszavezető út?” – fogalmazza meg a kérdést egy nemrég lezárult NKFI-kutatás (Életkeretek a börtönön innen és túl. Szubjektív reszocializációs esélyek, K 101325) vezető kutatója, Albert Fruzsina, a Károli Gáspár Református Egyetem Szociológia Tanszékének vezetője, az MTA TK SZI tudományos főmunkatársa.

A „Karsztos és nem karsztos tájak komplex (természet- és társadalomföldrajzi) összehasonlító vizsgálata a modern környezeti posszibilizmus nézőpontjából” (K 104811) projektben a kutatók arra keresték a választ, hogy a karszt, mint alapkőzet, milyen mértékben befolyásolja a 21. század elején a társadalom fejlettségét. A projekt vezetőjével, Mari Lászlóval, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének egyetemi docensével beszélgettünk.

Táncsics András biológus 2010-ben szerezte meg PhD-fokozatát. A Szent István Egyetem Regionális Egyetemi Tudásközpontjának tudományos munkatársa. Posztdoktori pályázata – Aromás szénhidrogének mikrobiális lebontásának vizsgálata oxigénlimitált közegekben mikrokozmosz-kísérletek segítségével (K104307) – egy évvel ezelőtt zárult le.

„Az, hogy siketek idegen nyelvet tanulnak, nem új a nap alatt. Adataink vannak arra, hogy a kötelező orosz idején is voltak nyelvórák a hallássérültek intézményeiben, és találkoztunk olyan felnőtt adatközlőkkel, akik szívesen emlékeztek vissza az oroszórákra. Az is igaz azonban, hogy a siketek körében rendkívül elterjedt az idegen nyelvek tanulása alól való felmentés” – írja Kontráné Hegybíró Edit, aki kollégáival – Csizér Katával, és Piniel Katalinnal – nemrégiben zárta le a „Siket és súlyosan nagyothalló diákok idegennyelv-tanulási motivációja, képzetei és stratégiái” (K 105095) című projektet.

„A tudomány egyik úttörő feladata, hogy olyan műszereket fejlesszen ki, amelyek szignifikánsan kitágítják a vizsgálható jelenségek körét, skáláját. Évszázadokkal ezelőtt a teleszkóp, majd a mikroszkóp kifejlesztése jól példázta, hogy egy-egy ilyen műszer hogyan nyithat meg új területeket, hogyan teheti lehetővé addig elérhetetlen ismeretek megszerzését. Ma ezeket a műszereket már boltban is megvásárolhatjuk. A Johns Hopkins Egyetemen lévő kollégákkal egy új tudományos nagyműszer kifejlesztésén dolgozunk egy régóta tartó sikeres együttműködés folytatásaként, egy »adatszkóp« létrehozásán” – írja Csabai István egyetemi tanár a „Tudományos adatok petabájt skálán” című projektről (NN 103244). Erről a fejlesztésről beszélgettünk dolgozószobájában, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszékén.

Kik azok a számik, mi a jojka, értik-e a számik a „jojka-halandzsát”? A kérdésekre Tamás Ildikótól, a Néprajztudományi Intézet munkatársától kaptunk – néha meglepő – válaszokat.

A sóstressz a művelés alatt álló területeink egyharmadát érinti, ezért nagyon fontos a sótolerancia megértése, a sótűrő fajok megtalálása. Erről beszélgettünk Tari Irmával, a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszékének egyetemi docensével, aki a sóstresszt csaknem húsz éve tanulmányozza csoportjával.

Hárs Ágnes a KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány vezető kutatója. Kutatási területei: munka-gazdaságtan, migráció, regionális gazdaság, hiánygazdaság. „Migráció az egészségügyben: jelenségek és magyarázatok” című projektje (K 101067) nemrégiben zárult le.

Zlinszky András az MTA Ökológiai Kutatóközpontjában dolgozik, a Balatoni Limnológiai Intézet Hidrobotanikai Osztályának tudományos munkatársa. 2007-ben biológus, 2011-ben térinformatikus szakértő diplomát szerzett. Posztdoktori NKFI-projektjét – LIDAR-alapú távérzékelési módszer kidolgozása nádasok biodiverzitásának és ökoszisztéma-szolgáltatásainak kvantitatív térképezésére (projekt azonosító: PD 115833) – tavaly indította el. Egyik munkája nemrégiben sajtónyilvánosságot kapott: először mutatta meg egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként, „hogyan alszanak a fák”.

László Krisztina a Műegyetem Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi tanára, a Felületkémiai Csoport vezetője. Számos munkája nyert el támogatást az utóbbi évtizedekben. Ezúttal egy nemzetközi együttműködéssel megvalósuló projektjéről beszélgettünk (projekt azonosító: NN 110209).

Kapuy Orsolya a Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézetének egyetemi adjunktusa. A biotechnológia területén nemrégiben nyerte el „A Nők a Tudományban Kiválósági Díj 2015” kitüntetést. Posztdoktori munkáját az NKFI Hivatal, illetve az OTKA is támogatta.

Novákné Czégény Zsuzsanna az MTA TTK Anyag- és Környezetkémiai Intézetében a Megújuló Energia Kutatócsoport tudományos főmunkatársa, szakterülete a hőbomlási folyamatok megismerése, a pirolízis. Vezető- és társkutatóként számos támogatott projekt résztvevője.

Biró Péter az MTA Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpontjában működő Közgazdaság-tudományi Intézet kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem félállású oktatója. Hamarosan lezárul a „Kooperatív játékok kapacitásokkal” című projektje, és a kutatást már a Lendület-program egyik idei nyerteseként folytathatja.