Már tesztüzemben működik az első magyarországi akkumulátoros villamosenergia-tároló a Zuglói Fűtőerőmű területén. A létesítmény segíti a megújuló energiaforrások, különösen az időjárásfüggő szél- és naperőművek által termelt energia rendszerintegrációját. A milliárdos beruházás közel fele állami támogatás volt.

INDULHAT A MŰKÖDÉSI TAPASZTALATOK GYŰJTÉSE Két éve írt ki pályázatot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal innovatív, piacképes termékek és szolgáltatások, technológiák kifejlesztésére, amelyen az ALTEO csoporthoz tartozó Sinergy Kft. is sikerrel pályázott a fent említett megoldást is magában foglaló programmal. Az 1,1 milliárd forint összköltségű projekt a magyar villamosenergia-rendszer támogatásán túl az időjárástól erősen függő energiaforrások hasznosításának tervezhetőbbé tételét segíti elő. Az innovációs program első szakaszaként elkészült maga az akkumulátoros villamosenergia-tároló, és elindult a tesztüzem, valamint a működési tapasztalatok begyűjtése. A K+F projekt további fázisaiban sor kerül még a szabályozó központ fejlesztésére, egy villamos energia alapú hőtermelő berendezés létesítésére és az időjárásfüggő termelőegységek központi integrációjára is. „A teljes program befejezésével egy olyan régiószinten is egyedülállóan nagy diverzitású autonóm rendszer jön létre, amely a termelési és piaci szinergiák kihasználásán túl pozitív hatást gyakorol a hazai villamosenergia-rendszerre, több szinten lesz képes részt venni a folyamatok szabályozásában” – emelte ki ifj. Chikán Attila, az ALTEO Group vezérigazgatója. Hozzátette, reményeik szerint projektjükkel be tudják bizonyítani, hogy a hazai energetikai piacon szükségszerű és elengedhetetlen az akkumulátoros energiatárolók használata.” TÖBB MEGOLDÁS IS VAN AZ ENERGIA HATÉKONY TÁROLÁSÁRA Miért is érdemel figyelmet a fejlesztés? Napjainkban az alternatív energiaforrásokon, különösen az időjárásnak kitett szél- és a napenergiát hasznosító erőművek termelése nehezen tervezhető, miközben egyre versenyképesebbé válnak, az általuk előállított energia költsége ugyanis jelentősen csökkent. Az iparágban azonban jó ideig tartotta magát az a vélekedés, hogy a villamos energiát nem lehet hatékonyan tárolni, és ezáltal is biztosítani az egyenletes áramellátást. Azóta azonban számos ötlet felmerült a probléma megoldására, többek el is jutottak a megvalósítás fázisába, az energiacégek ma már nagy üzletet látnak benne. Fontos ugyanakkor az is, hogy az átmenetileg felesleges energia tárolását lehetőleg környezetbarát technológiával oldják meg. Erre a legalkalmasabb lenne a szivattyús-energiatározós (szet) erőmű. Nálunk viszont ehhez nincsenek meg a megfelelő természeti adottságok: egy szet erőmű gyakorlatilag két, különböző szintmagasságon elhelyezkedő tóból áll, amelyeket egy csővel kötnek össze. Amikor nagy a hálózat fogyasztási igénye, a fenti tóból leengedik a vizet, az meghajt egy turbinát, és plusz áram keletkezik, nagyobb termelés esetén pedig az alsó tóból felszivattyúzzák a vizet, és így tovább – írja a qubit. hu. A mai energiatárolási technológiák közül a szivattyús tározás bizonyult a legköltséghatékonyabbnak, de a földrajzi viszonyok miatt csupán közel egy tucat országra korlátozódik ezek zömének használata. Magyarország nincs közöttük. Így marad a másik lehetőség, az akkumulátoros energiatárolás, amelynek a működtetése nemzetközi becslések szerint egyre gazdaságosabbá válik. Az akkumulátoros tárolók építésében manapság világméretekben az önjáró autók terjedését támogató Tesla jár az élen, övé a világ legnagyobb, 100 megawattos lítiumion-akkumulátoros energiatárolója, amit Ausztráliában épített fel egy ottani szélerőműfarmon. Az akkus megoldások előállítási költsége 2010-től 79 százalékkal, kilowattóránként 1000-ről 209 dollárra csökkent, de a Bloomberg előrejelzése szerint az ár a következő évtized közepére már 70 dollár alá is csökkenhet, kiszorítva az energiapiacról a fosszilis erőműveket. Az akkumulátoros energiatárolási rendszerek piaca világméretekben és értékben tavaly még 1,45 milliárd dollárt ért el. A marketsandmarkets.com előrejelzése szerint öt év múlva viszont már meghaladhatja a 8,5 milliárd dollárt is, ami 33,9 százalékos éves bővülésnek felel meg. A piac fő hajtóereje a már említett megújuló energiák előtérbe kerülése mellett a lítiumion-akkumulátorok folyamatosan csökkenő ára is. LÉTEZNEK KEVÉSBÉ TECHNOLÓGIAI ALAPÚ KIHÍVÓK IS Az akkumulátoros megoldások kihívójaként megjelent az – alacsonyabb technikai igényű, alacsonyabb költségű projekt – betont használó is. A fejlesztés egy svájci startupé, az Energy Vault-é. Az ötlet alapja: ha valamit felemelünk, azzal energiát tárolunk, ha leejtjük, energiát nyerünk ki. A beton sokkal sűrűbb anyag a víznél, ezért sokkal nagyobb energiát képes tárolni, mint egy azonos térfogatú víztározó. A svájciak által tervezett betonerőmű egy 120 méter magas, motorokkal ellátott hatkarú daruból és a köré helyezett, a karoknál jóval mélyebben fekvő, egymásra pakolt betonhengerekből áll – ezek egyenként 35 tonnát nyomnak. Többletenergia esetén a daru felemeli a tömböket, ha pedig áramra van szüksége a hálózatnak, egy precíz szoftver segítségével a leghatékonyabb módon visszaengedi őket a földre, miközben a motor generátorként energiát termel – számol be a Quartz cikke alapján a qubit.hu. Az Energy Vault betondarujai 35 megawattóra energiát képesek tárolni, annyit, mint manapság egy átlagos akkumulátoros energiatároló, ez a Quartz szerint 2000 svájci otthon 24 órás ellátására elegendő. Hatékonysága is hasonló az akkus tárolókéhoz. A betontömbök emeléséhez elhasznált energiához képest mintegy 85 százalékban képes visszanyerni az energiát – a lítium-ionos akkumulátoroknál ez az arány 90 százalék körüli. A betonerőművek további előnye, hogy mostani számítások szerint minimális karbantartással, kapacitásvesztés nélkül akár 30 évig is képesek működni. Ezzel szemben az akkumulátorok maximális élettartama hozzávetőlegesen 20 év, ez idő alatt veszítenek valamennyit a kapacitásukból és nagy mínusz, hogy egyelőre nincs megbízható technológia az újrahasznosításukra. A betontömbök viszont többnyire újrahasznosított tömböket használnak majd. Utóbbi megoldás hátránya ugyanakkor, hogy terjedelme és nehezen szállíthatóság okán helyben kell előállítani, és legalább 100 méteres átmérőjű körterületet igényel. Mindeközben az akkumulátoros technika kisebb területen több energiát képes tárolni, és a szállítása is sokkal egyszerűbb. Forrás: Műszaki Magazin - 2018. 11. 22.