Külföldi akkumulátorberuházások magyar perspektívából
Az elmúlt években kialakított magyar akkumulátoripari stratégia fontos szereplői a külföldi beruházók. Többségük a távol-keleti gazdaságokból és ezen belül Kínából érkezik, így az akkumulátoripar kérdése összefügg a magyar-kínai kapcsolatok alakulásával.
H ugati nyitás következtében a két ország együttműködése hozzávetőleg 10 évre háttérbe szorult. A kapcsolatok a 2000-es évek elején élénkültek meg újra, amit a 2010-ben meghirdetett „,keleti nyitás" politika tovább erősített. Miközben a keleti nyitástól hazánk EU-ban betöltött szerepének felértékelődését is remélték, a kínai kapcsolatok szorosabbra fűzésének elsődleges, közvetlen célja az exportszerkezet diverzifikálása és a keletről érkező befektetések bővítése volt.
Utóbbi törekvés sikeresnek bizonyult, hiszen a kínai forrásokat is beleértve - az elmúlt évtizedben jelentős mértékű tőkebefektetés (külföldi közvetlen tőkebefektetésként vagy másképp külföldi működőtőke-befektetésként, melyek az angol foreign direct investment, röviden FDI fogalom megfelelői) érkezett hazánkba a Távol-Keletről, legfőképpen az autóiparba, valamint az elektronikai és a villamos berendezések gyártásába. A megvalósult autóipari projektek a magyar GDP-re gyakorolt hatás és a munkahelyteremtés tekintetében is igen jelentősek, az ázsiai befektetések mégis a tervezett akkumulátorgyárak kapcsán kerültek igazán az országos érdeklődés középpontjába.
A média az akkumulátor-technológia környezeti hatásaival foglalkozott a legtöbbet, ám ebben a cikkben - terjedelmi okokból – kizárólag az akkumulátorberuházások gazdasági hatásaira koncentrálunk. Nem célunk az akkumulátorgyártás melletti vagy elleni konkrét állásfoglalás - ehelyett az akkumulátoripari viták gazdasági vetületének legfontosabb szempontjaira kívánjuk ráirányítani a figyelmet.
Kockázatok és stratégiák
A magyar kormány 2018 óta tekinti stratégiai fontosságúnak a hazai akkumulátorgyártás fejlesztését, amellyel többek között a Magyarországon működő járműgyártóvállalatok hosszú távú megtartását kívánja biztosítani. A 2022 végén közzétett, 2030-ig szóló Nemzeti Akkumulátor Iparági Stratégiában közöltek szerint 2016 óta. összesen körülbelül 1,9 ezer milliárd forint (az itt figyelembe vett árfolyamon 5,29 milliárd euró) értékben áramlott működőtőke a magyar akkumulátoriparba, ami 13,7 ezer munkahely létrejöttét eredményezte. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a hazai ipar túlzott autógyártási fókusza önmagában hordoz makrogazdasági kockázatokat. Az akkumulátorgyártás fejlesztése ezt tovább fokozza, még úgy is, hogy ezen projektek finanszírozási kockázatát javarészt nem is hazánk viseli, hiszen a beruházások túlnyomórészt külföldi tőkéből valósulnak meg. Az ábránkon a 2017 és 2023 júliusa között hazánkba áramló, akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó külföldi működőtőke-befektetések (FDI) összesített értéke és az abból megvalósított, folyamatban lévő vagy bejelentett beruházások és üzembővítések darabszáma látható a finanszírozó országok szerinti lebontásban (a kettős országmegjelölések vegyesvállalati megvalósítást jeleznek). A magyar sajtóból származó adatok alapján az látszik, hogy ugyan Dél-Koreából is jelentős összegű működőtőke érkezik, ám a hazai akkumulátorgyár-beruházások legnagyobb finanszírozója Kína. Ezek a kínai befektetések jóval koncentráltabbak a többi országból érkező tőkénél. A kínai akkuberuházásoknak egyéb sajátosságai is vannak, így a magyar helyzet értékelésekor az FDI általános jellemzőit és a kínai beruházások specifikus jellemzőit egyaránt érdemes mérlegelni.
Tovagyűrűző hatások
Az FDI növekvő termelési és termelékenységi szinteket eredményezhet, miközben új tudás és technológiák épülnek be a gazdaságba. A tovagyűrűző hatások mértékében jelentős szerepet játszhat a fogadó gazdaság általános fejlettsége, a munkaerő képzettsége és az adott pénzügyi rendszer jellege is. Egyes vélekedések szerint a működőtőke növekedési hatása fejlettebb gazdaságok esetében csak a technológiaintenzív ágazatok kapcsán mutatható ki. A közvetlen külföldi beruházások ösztönzése rövid távon biztosan kifizetődő; hosszú távon az FDI gazdasági növekedésre gyakorolt hatásai vitatottak, s csak bizonyos feltételek megléte mellett kimutathatók. A kelet-közép-európai országok fejlődésében valóban fontos szerepet töltött/tölt be az FDI, de érdemes megjegyezni, hogy a külföldi forrástól való függőség a külső sokkokkal szembeni sebezhetőséget növeli.
Az akkuszektorban az értéklánc eleje és vége (K+F tevékenység és értékesítés) ad lehetőséget a magasabb gazdasági haszon elérésére, ugyanakkor a hazánkban létrejövő termelőkapacitások elsősorban az akkumulátorok összeszerelésére és gyártására fókuszálnak, amelyek az értéklánc alacsonyabb hozzáadott értékkel bíró szintjét képviselik. Egyelőre a helyi beszállítói hálózatok fejlesztése is elmaradt, vagyis a hazai vállalatok termelésben való részvételének lehetőségei jelenleg korlátozottak. A fent szemlézett sajtóadatok 20 ezer potenciális munkahelyről írnak, míg más elemzések szerint 2025-ig várhatóan 30 ezer új munkahelyet teremtenek hazánkban a kelet-ázsiai akkumulátor-beruházások. A szektorban azonban magas a betanított munkakörök aránya, amelyekre alacsony bérek jellemzőek.
Az ilyen munkaköröket illetően közismert jelenség hazánkban a munkaerőhiány, amelyet gyakran külföldi vendégmunkások alkalmazásával vagy környékbeli munkaerő-átcsábítással orvosolnak. Mindez nem feltétlenül gyakorolkedvező hatást a magyar munkaerőpiacra, sőt az átcsábítás kifejezetten hátrányosan érintheti a hazai vállalatokat. Ha a működőtőkét hozó külföldi cég belföldi tőkét is bevon, akkor ezzel a forráslekötéssel hazai projektek megvalósítását veszélyeztetheti. Az is megtörténhet, hogy a beruházó később jelentős profitot von ki az országból, aminek következtében a beruházás végül nem javít a működés helyének tőkeellátottságán. Amennyiben az FDI bevonzása jelentős adókedvezményekkel történik, akkor a beruházástól a jövőben várható adóbevételek mértéke túl csekély lehet.
Támogatások
Az akkuszektorba áramló külföldi tőke kapcsán általános tendencia, hogy a beruházók jelentős fejlesztési adókedvezményeket és vissza nem térítendő állami támogatásokat vehetnek igénybe. Bár az üzemlétesítések érdekében megvalósított infrastrukturális fejlesztések esetenként a köz javát is szolgálják, a közvetlen állami támogatások forrásokat vonhatnak el a közfeladatok ellátásától. A víz- és áramszolgáltatás bevezetésének, illetve a közlekedési hálózat fejlesztésének támogatása csak akkor igazán előnyös, ha azokat az épülő gyárakon kívül más szereplők is hasznosíthatják. Ezeken az általános szempontokon kívül a kínai tőkénél azt is érdemes figyelembe venni, hogy az gyakran közvetítő országokon/vállalatokon keresztül érkezik, ami mögött az adóoptimalizáció és a szabályozási terhek csökkentésének igénye húzódhat meg. Impozáns a magyar állam által nyújtott közvetlen állami támogatás mértéke: 2018 és 2022 között az akkumulátoripari beruházások nyolcadát a magyar kormány finanszírozta. A Telex gyűjtése szerint 2017 és 2024 áprilisa között Összesen 7,95 ezer milliárd forint értékben jelentettek be vagy valósítottak meg az akkumulátor-értéklánchoz tartozó beruházást, aminek legalább 12 százaléka, azaz több mint 950 millió forint közvetlen állami támogatás volt. Meg kell azért jegyezni, hogy nem minden beruházás kapcsán érhetők el az állami támogatásra, illetve annak intenzitására vonatkozó adatok. A G7 összesítésében az adott támogatások mellett az infrastrukturális fejlesztések értéke is szerepel: a 2023-as költségvetési tervezetet is figyelembe véve az állam néhány év alatt legkevesebb 1,05 ezer milliárd forintnyi támogatással segítette vagy fogja segíteni az akkumulátor- és elektromos járműgyártó szektorbéli beruházások megvalósulását. Ezen kívül 2023 első negyedévéig 360 milliárd forintot költhettek el célzottan infrastruktúrafejlesztésre, ami a kormányzat nyilvántartásaiban nem minősül állami támogatásnak. Az állami hozzájárulás kapcsán beszédes, hogy 2023 közepén a 2025 végéig előirányzott (880 milliárd forint, az Európai Bizottság által közzétett dokumentumban figyelembe vett árfolyamon 2,36 milliárd euró értékű) támogatási stratégia megvalósításához bizottsági jóváhagyására volt szükség az esetleges piactorzító hatások felmerülése miatt. Ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban az átlagosan 12 százalékos támogatási intenzitás nem számít magasnak, aminek egy része ráadásul a beruházásokban közreműködő magyar építőipari cégeken keresztül vissza is áramlik a hazai gazdaságba.
Hosszú távú fenntarthatóság
A külföldi működőtőke tartós belső növekedési tényezők (innováció, humán tőke) nélkül nem eredményez hosszú távú fenntartható növekedést. Stabilitási szempontból egy adott forrás hosszú távú növekedési hatása annak eredetétől alapvetően kevésbé függ; a felhasználás sikerességét sokkal inkább befolyásolja az általa megvalósított beruházás(ok) minősége és hatékonysága. A „,tőke származásának” semlegességét Sass Magdolna közgazdász árnyalja: szerinte a kínai tőkebefektetések magasabb kockázattal járnak, mint a fejlett országokból származó működőtőkéből megvalósított beruházások. A legnagyobb aggályokat a fokozott állami szerepvállalással és a technológiai vezető szerep megszerzésére irányuló agresszív törekvéssel kapcsolatban fogalmazza meg. Nem utolsó sorban aggodalomra ad okot a hazánkban, valamint a régióban megvalósuló, botrányokkal tűzdelt kínai befektetések (a lengyel COVEC, valamint a cseh és szlovák CEFC esetei) ténye is. Vizsgálatunk alapján a főként kínai FDI-ból finanszírozott akkumulátorgyár-beruházások gazdasági bővüléshez való hozzájárulása megkérdőjelezhető, ugyanakkor a folyamat egyértelműen negatív hatásúnak sem minősíthető – a mérleg nyelvét a megvalósítás minősége és hatékonysága mindkét irányba billentheti.
A pozitív gazdasági megítélés szempontjából fontos aspektus, hogy ezek a projektek ne a hazai lakosság és a gazdasági szereplők rovására valósuljanak meg, illetve hogy hatékonyan javítsák Magyarország tőkeellátottságát. Az átgondolt szabályozás és az optimális mértékű állami támogatás - mind a közvetlen transzfer, mind az adókedvezmények tekintetében - nyújtása ezért kiemelt jelentőséggel bír. Az értékláncban elfoglalt pozíciója alapján a hazai akkugyártás várható gazdasági hatásai nem kecsegtetők. További kardinális szempont a gyártásban résztvevő foglalkoztatottak kérdése. Igen lényeges a hazai munkaerő bevonása, ugyanakkor ennek minősége sem mindegy, hiszen az alacsony bérekért foglakoztatott betanított munkaerőállomány önmagában nem feltétlen elég a pozitív gazdasági hatás eléréséhez.
Varga Levente GTK, Pénzügyek Tanszék
Az EKÖP-24-2 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból Alapból nyújtott támogatásával, az EKÖP-24-2-BME-165 pályázati program finanszírozásában valósult meg.
Forrás: Élet és Tudomány