– Mekkora kihívást jelent a hazai gazdaság számára az ipar folyamatban lévő átalakulása?

– Az újraiparosítási paradigma a kormányzati iparstratégiákban nem a hagyományos technológiájú, alacsony béreket nyújtó tömeggyártás megerősödését vagy a visszatelepülését jelenti, hanem elsősorban a „tudásalapú gazdaság” térnyerését, a nagyobb hozzáadott értékű és magasabb béreket nyújtó ipari tevékenységek élénkítését, a hozzájuk kapcsolódó üzleti szolgáltatások fellendítését. Hazánkban a gazdasági teljesítményt döntően a külföldi tulajdonú, multinacionális cégek határozzák meg, míg a nagyobb létszámú és munkáltatóként meghatározó kis- és középvállalkozói (kkv) réteg termelékenységi és innovációs potenciálja ettől elmarad. Ezért is fontos, hogy megerősödjenek a hazai kkv-k, ugyanakkor az ipari átalakulás különböző trendjei – a többi között a digitalizáció és az Ipar 4.0-hoz kötődő folyamatok, a technológiai robbanás, a dekarbonizáció, a globális értékláncok átalakulása – egyre nagyobb kihívások elé állítják a hazai vállalatokat, a kormány ezért kiemelten fontosnak tartja a támogatásukat. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, egyebek között a kkv-k digitális gazdaságban való felzárkózását több szakterület összehangolt cselekvésén keresztül is támogatja.

– Az előrelépések ellenére az Európai Bizottság értékelése szerint Magyarország továbbra is mérsékelt innovátornak számít az Európai Unión belül. Miben sikerült fejlődnünk az utóbbi években?

– A kutatást, fejlesztést és innovációt ösztönző felhívások fejlesztésére a legtöbb európai ország rengeteg erőforrást fordít, mivel a területre befektetett eszközök bizonyítottan sokszoros társadalmi és gazdasági hasznot eredményeznek, növelik a támogatott cégek árbevételét, profitját és exportképességét. Megfigyelhető, hogy minél nagyobb a támogatás, annál nagyobb a forrásfelhasználás hatékonysága is. A magyar kormány számára nagyon fontos, hogy Magyarországon évről évre erősödjön a KFI területén a befektetések mértéke. Ezt mutatja az is, hogy 2010 óta megduplázódott a K+F ráfordítások összege, a gazdasági növekedést meghaladó mértékben nőtt a K+F tevékenység súlya hazánkban az utóbbi évtizedben. A növekvő állami be fektetések mellett a vállalkozások is 2,5-szer nagyobb összeget költöttek el K+F-re 2018-ban, mint 2010-ben. Az előrelépések ellenére Magyarország, ahogy említette, valóban továbbra is mérsékelt innovátornak számít, hiszen minden vizsgált ország innovációs rendszere folyamatosan fejlődik. Ezért, ha csak kismértékben tudjuk felülmúlni más országok innovációs fejlődését, már az is jelentős eredménynek tekinthető. Fontos kiemelni: 2012 óta folyamatosan közelítünk az európai átlaghoz, és a felzárkózás üteme egyre gyorsul. Eredményesebbek lettünk az innovációbarát környezet, a vállalati beruházások, a vonzó kutatási rendszerek, a szellemi tulajdon, a finanszírozás és támogatás, valamint az innovátorok címkével jelzett dimenziókban. Utóbbi kategória a kis- 0és középvállalkozások arányát jelenti, tehát ebből látható, hogy a kkv szektor felzárkózása is elindult. A kormányzat által kitűzött cél, hogy 2030-ra a mérsékelt innovátorok csoportjából átkerüljünk a jelentős innovátor országok közé. Jó úton járunk.

– Az európai innovációs rangsor alapján mely területeken teljesít jobban hazánk?

– Magyarország négy területen is az EU-s átlag közelében van. Ilyenek az értékesítési hatások, amelyek a high-tech termékek és tudásintenzív szolgáltatások exportját foglalják magukba, a foglalkoztatási hatások, amelyekkel a tudásintenzív és innovációra épülő ágazatokban dolgozó munkavállalók számát vizsgálják, valamint az innovációbarát környezet és a vállalati beruházások dimenziói is.

– Miben nem sikerült továbbra sem áttörést elérni, és mi hátráltatja ezt?

– Két területet azonosítottunk, ahol fel kell gyorsítani a fejlődést. Az egyik ilyen a központi költségvetésből elnyerhető források elérését célzó pályázók támogatói szolgáltatásának erősítése. A célunk az, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) – egy ügynökség működéséhez hasonlóan – közvetlenül kapcsolatot teremtsen az innovációs térben megtalálható szereplőkkel, és segítse őket. Emellett természetesen a pályázati felhívások támogatják a nemzetköziesedést, és ennek fontos részeként a határon átnyúló együttműködéseket. A kapcsolatépítés terén nem vagyunk lemaradva a régióhoz képest. Persze van még hová fejlődnünk a nyugat-európai országokhoz viszonyítva. De hiszem, hogy a hazai tudományos rendszer megérett ennek az évtizedes hátránynak a leküzdésére. Ennek érdekében zajlik az egyetemek és a hozzájuk kapcsolódó innovációs terek nemzetköziesítése; az NKFIH is több eszközzel támogatja a kutatók és vállalkozások nemzetközi kapcsolatépítését. Az emberi erőforrásokon a KFI intenzív munkakörökben alkalmazható humánerőforrás-bázis elérhetőségét kell érteni. Az elmúlt két évben kiemelt figyelem összpontosult erre a területre. El akarjuk érni, hogy minden megszólítható célcsoportnak lehetősége nyíljon az innovációs folyamatokban való részvételhez szükséges ismeretek elsajátítására. Ezt a célt szolgálják az elmúlt időszakban indult programok is: a kutatási és innovációs menedzser szakirányú továbbképzés, a Kooperatív Doktori Program, a Hungarian Startup University. Az egyetemközpontú innovációs térnek az egyik kimagasló előnye, hogy a felsőoktatási intézmények közelében megerősödő és újonnan megjelenő tudástermelő, tudástranszfer és tudásfelhasználást célzó folyamatokba a hallgatók is belelátnak, a tanulmányaik mellett be tudnak kapcsolódni a KFI folyamatokba. A formális képzések mellett zajlik a társadalom érzékenyítése is, kiállítások, médiatartalmak és előadások támogatásán keresztül. Reményeink szerint az áttörés hamarosan ebben a dimenzióban is bekövetkezik.

– A magyar tudományos élet Budapest-központú, a kutatási tevékenység kétharmada Budapesthez vagy Pest megyéhez köthető. Miképp változtatható meg ez az arány?

– A központi régió valóban kiemelkedő teljesítményt nyújt, ugyanakkor az ország térségeinek innovációs képessége, felkészültsége szerencsére kiegyenlítettebb, mint gondolnánk. Az elmúlt időszakban az ágazatvezetés zászlóshajóprojektjeinek egy része a KFI infrastruktúra fejlesztését célozta. Ezek a fejlesztések azonban nemcsak a „hardvert”, hanem a hozzá kapcsolódó szakértői közeget is biztosítják. Ha egy térképre tesszük a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központokat, a Kompetenciaközpontokat, a készülő Tudományos és Innovációs Parkokat, valamint a tavaly elindult Nemzeti Laboratóriumokat, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy az országnak nem marad olyan területe, ahol ne találnánk az innovációs folyamatokat támogató infrastruktúrát. Ezek a pontok az esetek túlnyomó többségében valamelyik felsőoktatási intézmény székhelyével vagy telephelyével esnek egybe. Ez egyrészt meghatározó a szakterületi kompetenciákat illetően, másrészt garancia arra, hogy a szakértői humánerőforrás rendelkezésre áll. Debrecen, Győr, Pécs, Szeged, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Kaposvár – az innovációs központként azonosítható városaink felsorolása is elég ahhoz, hogy lássuk: az agráriparhoz, a gépjárműgyártáshoz, az autonóm járművekhez, az egészségiparhoz, a lézertechnológiához kapcsolódó innovációknak már kiépült inkubációs környezetük van hazánkban.

– Elkezdődött az innovációt támogató intézményrendszer átalakítása. Milyen új szereplők jelentek meg a rendszerben, milyen feladatokkal és milyen feladatkörökkel?

– A teljes magyar KFI rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakítását megvalósító intézkedésnek négy központi eleme volt. A kormány tudományos tanácsadó testületeként megalakult a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, megvalósult továbbá az alap- és alkalmazott kutatásokat kiszámíthatóan finanszírozó egységes Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, a KFI-re fordítandó állami források éves szintjét 25 százalékkal emeltük, létrejött egy alap– és egy alkalmazott kutatással foglalkozó, állami finanszírozású kutatóhálózat. Ezek közül a kérdéshez kapcsolódóan a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsot (NTT), az NKFI Alapot kezelő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt és a megújult kutatóhálózatot érdemes kiemelni. Az NTT tanácsadó testülete a tudomány, az ipar, valamint a kormányzati szervek szakterületi illetékességgel vagy érintettséggel, megkerülhetetlen tapasztalati tudással rendelkező szereplőiből áll. Feladatuk kettős, egyrészt visszacsatolást adnak a kormányzati tervekkel kapcsolatban, másrészt tapasztalataikra építve javaslatokat fogalmaznak meg az ágazatvezetés számára. 2020-ban tartották az alakuló ülést, amelyen már rendkívül hasznos eszmecsere folyt a hazai innováció meghatározó kérdéseiről. A tanácsadói fórum összeköti az ipari, a tudományos és az állami szektort, így hatékonyabbá teszi a területek közötti párbeszédet.

– Immár kibővített feladatkörrel működik az NKFIH is. Mennyire elégedettek a Hivatal teljesítményével?

– A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapban megtalálható kiírásokat az NKFIH koordinálja, és emellett a teljes kutatás-fejlesztési pályázati rendszer odatartozik. Az NKFI Alap létrehozásának az volt a célja, hogy a korábbi töredezett támogatási rendszer egységessé váljon, átlátható és kiszámítható működést biztosítson. Az alap kialakítása óta eltelt idő azt mutatja, hogy az innovációs és a kutatási alaprészben elérhető felhívásokat a pályázók ismerik és hasznosnak találják. Az NKFIH által kezelt NKFI Alapban kiírásra kerülő pályázati források összege az elmúlt évet tekintve közel 145 milliárd forint volt, ehhez adódik hozzá a Nemzeti Laboratóriumok elindítását szolgáló 14 milliárd forint. Az NKFIH feladatkörei folyamatosan bővülnek, a szervezet magas szakmai színvonalon működik. Azzal, hogy az NKFIH ügynökségi feladatokat is magára vállal, közelebb kerül a piaci szereplőkhöz, arra számítunk, hogy meg tud szólítani olyan vállalkozói köröket is, amelyek eddig nem vonódtak be a pályázati rendszerbe, ennek köszönhetően növekedni fog a hazai innovációintenzív vállalkozások nemzetközi láthatósága is.

– A hazai tudományos teljesítmény jelentős része a 2019 szeptemberében létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) köthető. Milyen elvárásokat fogalmaztak meg az új szervezettel szemben?

– A magyarországi kutatási rendszer kapacitásának, hatékonyságának és gazdasági fejlődéssel való kapcsolatának megerősítése érdekében kiemelt kormányzati cél a kutatás-fejlesztési állami finanszírozás GDP-hez viszonyított arányának fokozatos növelése. A kitűzött cél eléréséhez nélkülözhetetlenné vált a kutatás-fejlesztés és innováció új irányítási és finanszírozási modelljének kialakítása. Ennek alappillére az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, amely hozzájárul a kutatóintézet-hálózat hazai alapkutatási eredményeinek nagyobb arányú és hatékonyabb hasznosulásához. A kormány továbbra is elkötelezett a kutatási hálózat fejlesztésében, nemzetközi láthatóságának növelésében. Tavaly 22 milliárd forint többletforrás biztosításáról döntöttünk, amelynek kiemelt célja a kutatói életpályamodellhez szükséges feltételek megteremtése, korszerű és rugalmas bérezéssel. Ezt a bérfejlesztéshez szükséges többletforrás mellett a munkavállalói jogállás megváltozása is segíti. A kutatói infrastruktúra-fejlesztésre több mint 36 milliárd forintot rendelt a kormány, amelyből megvalósulhat az ELKH-hoz tartozó Agrártudományi Kutatóközpont új martonvásári kutatási tömbje, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete új kutatóháza, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont új kutatóparkja, valamint a Wigner Fizikai Kutatóközpont rekonstrukciója és fejlesztése. A felsorolt intézkedésekből is látszik, hogy a háttérben intenzív munka folyik, a kutatási hálózat fejlődik.

– Melyek azok a területek, amelyek pluszforrásra, kedvezményekre, könnyítésekre számíthatnak idén az innováció erősítése érdekében?

– 2021-ben több felhívás is megjelenik, amelyek az innovációs politika eszközrendszerével reagálnak a jelenlegi piaci igényekre. Továbbra is a magyar innovációs törekvések segítése, az innovációs aktivitás növelése a cél a piaci szereplők, a felsőoktatási intézmények és a társadalom széles rétegének körében. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (NKFIA) a Kutatási Alaprész és az Innovációs Alaprész segítségével minden évben támogatást nyújt az innovációs célok megvalósításához. Az NKFIA hazai költségvetésből származó forrásai mellett az európai uniós forrásokból gazdálkodó, a 2021-es évben a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP 2014–2020) utódjaként induló Vállalkozásfejlesztési és Innovációs Operatív Program (VINOP 2021– 2027) első felhívásai is megjelennek várhatóan az első fél évben. Fontosnak tartjuk a vállalkozások innovatív ötleteinek, fejlesztéseinek ösztönzését, a felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek innovációs projektjeinek támogatását, a társadalmi innováció elősegítését és a nemzetközi kapcsolatok erősítését.

– Milyen fő eredményei vannak a nemzetközi partnerség keretében létrejött Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központnak?

– Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine; HCEMM) létrehozását zászlóshajóprogramnak tekinti. A kiválósági központ célja, hogy a molekuláris biológiai alapkutatásokból a gyógyításban közvetlenül felhasználható eredmények szülessenek. A programban jelenleg tizenkét kutatócsoport vesz részt, amelyek mindegyike szorosan kapcsolódik a központot létrehozó intézményekhez: öt csoport a Semmelweis Egyetemen, négy csoport a Szegedi Tudományegyetemen, három csoport a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban végzi a munkáját. A HCEMM-kutatócsoportok öregedéssel kapcsolatos betegségek okait, megelőzését és lehetséges gyógymódjait kutatják, három tudományos pillérbe sorolva: szív- és érrendszeri, genom és daganatos, valamint immun- és gyulladásos betegségek. A kutatási irányok meghatározásánál fő szempont volt, hogy ezek a betegségek Magyarországon és Európában vezető halálozási okok. Több HCEMM-kutatócsoport is bekapcsolódott a koronavírushoz kapcsolódó kutatásba, mind a modellezés, mind a klinikai kutatás területén. A program különlegessége az Advanced Core Facility rendszer (Fejlett Műszerparkok; ACF) meghonosítása, amely arra szolgál, hogy a legfejlettebb kutatási technológiákat fókuszáltan szervezi egységbe, és hálózatos formában működteti, így minden HCEMM-kutató hozzáférhet. A műszerparkokat mindhárom intézményben kialakították. A kiválósági központ a jövőben hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország jelentős szereplője legyen az európai és világszínvonalú kutatásnak a molekuláris medicina területén.

– Kormányzati célként fogalmazták meg, hogy Magyarországon az innovációs ökoszisztémát az egyetemek köré kell felépíteni. Ezt elősegítendő jöttek létre a Területi Innovációs Platformok. Milyen sikerrel?

– Ahogy már említettem, az innovációs rendszer átalakításának célja a hatékonyságnövelés volt. Az átalakítás azonban csak szükséges, de nem elégséges feltétele a felzárkózásnak. Jelentős fejlesztéseket, támogatásokat és erőfeszítéseket igényel a hazai KFI rendszer több területen is, úgymint a szellemi tulajdon, az emberi erőforrások, a finanszírozás és a támogatás, valamint a kutatási rendszerek területén. Ha a felsőoktatást az innovációs ökoszisztéma központi szereplőjévé tesszük, akkor azt láthatjuk, hogy valamennyi említett területen jelentős javulás érhető el. Ezért hívták életre a Nemzeti Laboratóriumokat, a Kompetenciaközpontokat és a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központokat is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a megújuló hazai innovációs ökoszisztéma jövőbeli teljesítménye és versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy a szereplők kapcsolatai helyi szinten is megerősödjenek. Az NKFIH ezért hozta létre a Területi Innovációs Platformokat, amelyek elősegítik az információáramlást, a tudástranszfert, az innovációs szakpolitikai irányok megismerését, valamint az együttműködést és a szakmai kapcsolatépítést. A program sikerét jól mutatja, hogy a megalapított nyolc platformhoz több mint kétszázötven tag csatlakozott a felsőoktatási, a vállalati és a civil szférából, és több mint negyven eseményt rendeztek meg. Idén még további öt platform alapítását tervezzük.

– Milyen fejleményei vannak a tavaly októberben az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) között létrejött megállapodásnak?

– Meghatározó partnerként tekintünk rájuk, akiknek kiemelt szerepük lehet a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztésében. Már tavaly elfogadtunk egy cselekvési tervet, melynek célja, hogy olyan szinergiákat hozzunk létre, olyan tevékenységeket ösztönözzünk, amelyek erősítik az EIT-közösség és a magyar innovációs ökoszisztéma közötti együttműködéseket, kiaknázzák a meglévő erőforrásokat, és hozzájárulnak a vállalkozók és innovátorok új generációjának létrehozásához. Tavaly decemberben rendeztünk egy online fórumot, amelyen az EIT Tudományos és Innovációs Társulásai bemutatták működésüket. Az EIT programjain keresztül a hazai innovátorok, vállalkozók és hallgatók több mint hétmillió euró forráshoz jutottak 2019-ben. Ezt szeretnénk fokozni a jövőben azzal, hogy ösztönözzük a hazai szereplőket az EIT programjaiban való aktív részvételre.

– A tavaly meghirdetett Mesterséges Intelligencia Stratégia milyen feladatokat ró a kormányzatra, a gazdaság szereplőire 2021-ben?

– Fontos látnunk, hogy az adatalapú, valamint mesterséges intelligencia (MI) által támogatott megoldások mindenféle külső beavatkozás nélkül is rohamosan terjednek. Ebben a folyamatban a kormányzat egyrészt támogató szerepet tölthet be, amennyiben igyekszik a társadalom minél szélesebb rétegeit felkészíteni a technológiában rejlő lehetőségek minél teljesebb kihasználására, másrészt kezdeményező lehet, a kormányzati és közigazgatási folyamatokat hatékonyabbá teheti az MI segítségével. Az MI Stratégia megvalósítási folyamatának támogatása és koordinálása érdekében kifejezetten adatalapú, valamint MI–megoldásokra szakosodott szervezetek kezdik meg működésüket. A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség a magán- és közszféra szereplőit segíti a tudatos adathasználatban rejlő lehetőségek kihasználásában, az MI Innovációs Központ a hazai digitális vállalkozásfejlesztés kifejezetten MI-re szakosodott lábát jelenti majd, míg az MI Nemzeti Laboratórium pedig az e technológiával kapcsolatos hazai kutatói közösségek tevékenységeit igyekszik összehangolni és erősíteni.

Forrás: Innotéka