Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaA Hivatal a hírekbenNyomtatott sajtó
Új alapokra került az innováció
2019. október 24.
Utolsó módosítás: 2019. október 25.
Olvasási idő: 8 perc
Az állam 32 milliárd forinttal emeli az innováció támogatását a jövő évi költségvetésben, ami további 50-100 milliárdos piaci befektetést is generálhat – mondta a Világgazdaságnak Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. A kutatás-fejlesztési ráfordítás terén előbb az uniós átlag utolérése, majd 2030-ig a GDP-arányos 3 százalék a cél.

Birkner Zoltán: a nem állami fenntartású kutatóhelyek többségét a feldolgozóipar adja Az állam 32 milliárd forinttal emeli az innovációk támogatását jövőre, ami további 50-100 milliárdos piaci befektetést generálhat – mondta a Világgazdaságnak Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. A kutatás-fejlesztési ráfordítás terén előbb az uniós átlag utolérése, majd 2030-ig a GDP-arányos 3 százalék a cél. A kutatás-fejlesztési költés növelése nem eredményezi automatikusan az egész ország innovációs képességének fejlődését, legalább olyan fontos a kkv-k versenyképessége és a szabadalmak ügye. Birkner beszélt lapunknak a Magyar Tudományos Akadémia új szerepéről és a szegedi lézerközpont üzemeltetéséről is.

Beruházásokat mozdíthat elő az állam

KFI Kutatóknak és piaci szereplőknek is új pályázatokat tartogat az év vége

Tavaly nyári székfoglalójában azt ígérte, hogy a hivatal a pénzügyi keretek biztosításán túl folyamatos szakmai támogatást is nyújt majd az innovációs környezet szereplőinek, hogy minél több védjegy, nemzetközi szabadalom, piacképes termék születhessen. Vannak részeredmények?

A talpára állítottuk a kutatásfejlesztés és az innováció viszonyrendszerét. Megfogalmaztuk, hogy minden ilyen irányú állami támogatásnak kézzelfogható eredményt, hasznot kell hoznia, legyen az társadalmi vagy pénzügyi haszon, illetve megoldás egy globális problémára. Az általános felfogás szerint a kutatás-fejlesztés a prototípus létrejöttével véget ér, mi azonban abban vagyunk érdekeltek, hogy abból piaci termék szülessen. Célunk volt továbbá megtalálni azt a szereplőt, amellyel könnyen, egy nyelvet beszélve, ágazatonként és területi szinten is együtt tudunk működni az ökoszisztéma fejlesztése érdekében. A magyarországi egyetemi hálózat ilyen, kiegészülve az Eötvös Loránd Kutatási Hálózattal és a Bay Zoltán Kutatóintézettel. Ezentúl az állam által finanszírozott tudásszervezetek azonos menedzsmentlogikával gondolkodnak, a célok felülvizsgálata és az erőforrások központosítása után pedig olyan pályázati konstrukciókat dolgozunk ki, amelyek révén a támogatások a legnagyobb hatékonysággal hasznosulhatnak.

Milyen hatásai lehetnek a GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás jövő évi növelésének?

Tavaly a GDP-arányos kutatásfejlesztési ráfordítás terén megközelítettük az 1,5 százalékot. Bár ilyen magas még nem volt az arány, mi az uniós átlag elérését célozzuk meg, amely most 2,1-2,2 százalék. A felzárkózást elkezdtük, 2030-ra pedig akár a GDP 3 százalékát is kutatás-fejlesztésre és innovációra fordíthatjuk. A ráfordítás nagyságánál azonban komplexebb képet ad a 27 paramétert vizsgáló európai innovációs eredménytábla. Ezen évek óta a 21–23. helyet tartjuk, vagyis nem sikerült a többieknél gyorsabban előrelépnünk. Önmagában a kutatás-fejlesztési költés növelése nem eredményezi automatikusan az egész ország innovációs képességének fejlődését, a többi paraméter legalább ilyen fontos.

Látják, hol szorít a cipő?

Foglalkoznunk kell például a kkv-szektor versenyképességével és a szabadalmak ügyével. A kis- és középvállalkozásokat közelebb kell hozni a tudásközpontokhoz, és segíteni kell, hogy a szükséges tudással, tapasztalattal lépjenek a külpiacra. A szabadalmak száma sem önmagában érdekes, hiszen nem egy tudományos versenyben szaladunk előre, hanem az a lényeges, hogy a szabadalmak minél nagyobb része váljon olyan versenyképes termékké, amely nemzetközi keresletet generál. Az, hogy jövőre 25 százalékkal, azaz 32 milliárd forinttal növeljük a költségvetési ráfordításokat, pozitív üzenet a piacnak: ez a kormányzat számára is fontos ügy. Ráadásul az állami szerepvállalás bővítése segíthet kitölteni az űrt a 2014– 2020-as uniós ciklus zárása és a 2021–2027-es kezdete között. A fokozott állami jelenlét a vállalati ráfordításokat is ösztönzi, így akár további 50-100 milliárd forintos piaci alapú befektetést is előmozdíthat.

Hogyan lehet mindezt gazdasági oldalról mérni?

Varga Attila pécsi akadémikus megállapította, hogy 2006-tól úgy 2015-ig a „hard” befektetések voltak a meghatározók, élen az infrastruktúra-beruházásokkal, 2015-től pedig előtérbe kerültek a „szoft” fejlesztések: a humán erőforrásba és a kutatás-fejlesztésbe való befektetés. Arra a következtetésre jutott a professzor, hogy bár az utóbbi később hat a GDP-re, de a hatása sokkal hosszabb távú és válságálló. Az viszont, hogy az adott térségben ez hogyan jelentkezik, függ a tudás ipari helyzetétől és az általános gazdasági fejlettségtől is. Bővül a gazdaság, növekszik az állami szerepvállalás és vele együtt a versenyszféra aktivitása is. Vállalati oldalról azonban van árnyoldala a kiszámítható, fenntartható növekedésnek is: aki kényelmesen megél a hazai piacon, miért kockáztassa meg, hogy esetleg megégeti magát a nemzetközi térben?

Mit lehet tenni a bezárkózás ellen?

Ösztönzőket építünk be a rendszerbe, például a pályázatok értékelésekor pluszpontokat adunk, ha a hazai támogatásra jelentkező pályázó korábban közvetlen brüsszeli forrásért is harcba szállt. Ha már van egy jó ötlete, továbbá alaposan átgondolt, angolul is elkészített üzleti terve, keresett hozzá nemzetközi partnert, és mindezek után beadta a pályázatát valamelyik Horizont 2020-felhívásra, amelyen az anyagát jónak ítélték, de forráshiány miatt nem adtak pénzt, akkor mi szívesen adunk.

Az európai rangsor 23. helyéről a brit kilépésen túl hogyan kerülhetünk előrébb?

A mérsékelt innovátorok közül 2030-ra az erős innovátorok közé szeretnénk kerülni, tehát a harmadik csoportból a másodikba lépés a cél. A finanszírozási környezet javulásához azonban az állam és a piac mellett az is nagyban hozzájárulhat, ha szélesebb a támogatási formák palettája. Például a startupoknak jó lehetőség a Hiventures, a Széchenyi Tőkealap és számos magánbefektető, de még így is maradt lefedendő terület. Vannak például vállalkozások, amelyek már eljutottak a prototípus fázisáig, kezükben a piacképes termék lehetősége, de az első megrendelések befutásáig nincs miből fedezniük a mérnöki munkát, a dizájnt, a piacra lépést. Ezt az űrt is szeretnénk betölteni egy tőkealappal.

Az évtized végéig hozzávetőleg 1200 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre kutatás-fejlesztési és innovációs célokra: 700 milliárd uniós, 500 milliárd állami. Időarányosan hogy állunk?

Az NKFI Hivatal hazai forrásból évente átlagosan 80-90 milliárd forint értékben ír ki pályázatot, ennek megfelelően az elmúlt négy-öt évben 300-400 milliárd forint sorsáról döntés is született. A kutatás-fejlesztési és innovációs célú uniós forrásokat a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program második prioritása foglalja össze, ennek a felhasználása is jól áll, hiszen az időarányosnál többet hívtunk le.

Milyen konstrukciók nyílnak meg a közeljövőben?

Az alapkutatások terén elindítjuk a mecenatúrapályázatot, amely fiatal kutatókat támogat a nemzetközi kapcsolatrendszerük kiépítésében és abban, hogy rangos szaklapokban publikálhassanak. Emellett a Kabay-program azt célozza meg, hogy az alapkutatásban részt vevő szervezetek a piac felé orientálódjanak, így akár a világ legnagyobb részecskefizikai laboratóriuma, a svájci CERN beszállítójává is válhatnak. A vállalati szférának is tartogatunk vonzó innovációs konstrukciót: szeretnénk elérni, hogy a nagyvállalatok hozzanak létre tudásláncokat, és vonják be fejlesztési folyamataikba a hazai kkv-kat. Erre egymilliárd forintot fordítunk, a pályázat jelenleg is nyitott. Még ugyancsak az idén jelenhet meg a kkv-start felhívás, amellyel az innovációs térben új szereplőnek számító kis- és középvállalkozásokat kívánjuk aktivizálni.

Mely hazai ágazatok járnak az élen az innovációban?

A nem állami fenntartású kutatóhelyek többségét a feldolgozóipar, azon belül a járműgyártás adja, a szolgáltató szektorból pedig erőteljesen jön fel az információs és kommunikációs technológia. Nem feledkezhetünk meg a hagyományosan jól teljesítő gyógyszergyártásról, egészségiparról sem.

Zajos vita kísérte a Magyar Tudományos Akadémia szerepének megváltozását. Milyen gyakorlati változásokat hoz az állami ernyő?

Az állam feladata, hogy tudáscentrumokkal támogassa a gazdaság szereplőit, ami akkor lehet eredményes, ha az egyes bázisokon hasonlóképp gondolkoznak a világról. A párhuzamosságok még az Egyesült Államokban vagy Németországban sem jellemzők, ezt egy hozzánk hasonló tízmilliós nemzetállam nem engedheti meg magának. Minél széttagoltabb egy rendszer, annál kisebb az esély arra, hogy a maximumot teljesítse. Ha az állami fenntartású kutatóhálózatok egy struktúrába kerülnek, három hazai egység már nem egymással versenyez a nemzetközi térben, hanem egyesült erőt képvisel például a cseh vagy az osztrák kutatócsoportokkal szemben.

A hazai kutatás-fejlesztés zászlóshajója a szegedi lézerközpont. Milyen megállapodások születtek már a hasznosításról?

Ez egy nyitott uniós kutatási infrastruktúra szegedi, prágai és bukaresti lábbal, amely gazdasági értelemben akkor működik jól, ha minél több tagállam befizet azért, hogy a kutatói használhassák a csak itt megtalálható berendezéseket, műszereket. Ez a folyamat elindult, és mi is aktívan dolgozunk a kihasználás ösztönzésén. Ahogy Magyarország évente több milliárd forintot fizet azért, hogy a hazai kutatók, tudósok igénybe vehessék a Svédországban, Svájcban vagy éppen Németországban lévő jelentős nemzetközi kutatási infrastruktúrákat, úgy a szegedi lézerközpont használatába is beruháznak a franciák, spanyolok, olaszok és más országok.

A nemzeti kutatási programok kiemelt területévé vált az agykutatás, de figyelmet kaptak az onkológiai, illetve a szív- és érrendszeri kutatások is. Folytatódhatnak a programok?

A Nemzeti agykutatási program második szakasza folyik, és 2021-ben zárul. A program folytatódik, ahogyan a többi kiemelt téma kutatása is, de más módon. Követjük a közvetlen brüsszeli forrásokkal kecsegtető Horizont 2020, illetve az utána következő Horizont Európa uniós keretprogram logikáját. Ehhez igazodva fogalmaztuk meg a Tématerületi kiválósági program négy nagy kutatási területét is: ipar és digitalizáció, egészség, biztonságos társadalom és környezet, illetve kultúra és család. Ezzel is segítjük a ráhangolódást a nemzetközi pályázatokra, ösztönözzük a direkt EU-s források hazahozatalát. Bár e téren Magyarország a harmadik legsikeresebb a 2004 után csatlakozott 13 új tagállam között, ezek az országok a Horizont 2020-ból elnyert összes támogatásból csupán 5 százalékkal részesedtek. Ezen javítanunk kell, hiszen ezáltal is több tízmilliárd forinttal bővülhet a hazai innovációs ökoszisztéma.

Forrás: Világgazdaság - 2019.10.24. (1,3. oldal)

Utolsó módosítás: 2019. október 25.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?