A régióban egyedülálló magyar innováció eredményeként üzemel az az akkumulátoros energiatároló Budapesten, amelyet az Alteo Nyrt. adott át tegnap, elősegítendő a villamosenergetikai rendszer kiszabályozását. A magyar gyökerű, tőzsdén jegyzett vállalat ügyvezető igazgatója, ifj. Chikán Attila elmondta, hogy az 1,1 milliárd forintos beruházás költségének majdnem a felét, 500 millió forintot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán nyerte el a cég. A projekt részeként Alsórákoson, a – 2015-ben az Alteo által felvásárolt – Synergy Kft. gázmotoros erőműve mellé telepített akkumulátorok hat megawatt kapacitással bírnak. A cégvezető a létesítmény létjogosultságának alátámasztására kifejtette: a klímavédelmi célok eléréséhez érdemes minél magasabb arányú, megújuló alapú áramtermelést biztosítani, ám ezek döntő része időjárásfüggő, ezért hektikusan állítja elő a villamos energiát.
További kihívást jelent a fogyasztók viselkedésének változása is, ennek részleteiről Luczay Péter, az Alteo nagykereskedelmi és virtuáliserőmű-irányítási igazgatója beszélt. Az akkumulátor azokat az ingadozásokat is segít kiegyenlíteni, amelyeket az elektromos autózás térnyerése, illetve – a háztetőkre szerelt napelemekkel – a fogyasztók termelőként való megjelenése okoz.
Ezenkívül figyelni kell arra is, hogy az áramfogyasztási és a -termelési görbe nem feltétlenül esik egybe. Az akkumulátor és a mögötte álló informatikai rendszer a gázerőművel együtt ezen egyenlőtlenségeket segíti kiegyenlíteni. A föld-gáztüzelésű erőmű szintén a rendszer kiegyenlítése szempontjából jelentős, hiszen kifejezetten gyorsan állítható a leadott teljesítménye, és a fosszilis energiahordozók közül a legkevésbé káros a légkörre.
Az áramtároló tesztüzeme egy évvel ezelőtt indult. Az országban 28 megawatt (MW) primer szabályozó kapacitás áll rendelkezésre, a budapesti létesítmény ennek negyedét-ötödét képviseli. Az egyéves tesztüzem alatt az országos villamosenergetikai rendszerirányító, a Mavir mintegy ötmilliárd forintot takarított meg a kiszabályozáson – közölte tegnap Luczay Péter.
Az energetikai rendszer egyik legfontosabb elemének nevezte a létesítményt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Szerinte ilyenből még többre lesz szükség, és ezek megvalósítása is hozzájárulhat ahhoz, hogy 2030-ra Magyarországot a leginnovatívabbak között tartsák számon. Az energiafüggetlenség elérését a tárca kiemelt célként rögzítette – idézte fel –, 2010 után kezdődött az a munka, amelyben sikerült a stratégiai energetikai ágazatokat újjáépíteni úgy, hogy azokban a magyar érdekek érvényesüljenek. A tárcavezető beszélt arról is, hogy a magyar kormány feladatának tartja környezetünk állapotának megőrzését. – A fenntartható fejlődés biztosítását nemcsak szóban, hisztériát keltve kívánjuk elérni – utalt a baloldalon kialakult hangulatra –, hanem határozott tervekkel és konkrét munkával – hangsúlyozta. Palkovics László arról is beszélt, hogy a jövő villamosenergia-termelése nem támaszkodhat egyetlen forrásra, Magyarország számára a fenntartható megoldást a nap- és az atomenergia kiegyensúlyozott felhasználása jelenti, kiegészítve egy sor más, alapvetően megújuló forrással. – A napenergia hasznosításának fontosságát senki sem vitatja, a kormány eddigi döntései támogatták a kapacitás lényeges növelését: a tavalyi 700 MW-ról 2022-re 3000 MW-ra emelkedik, 2030-ra pedig elérhető a 7000 MW napenergiára alapozott kapacitás. Az atomenergetika területén más a helyzet. Míg néhány évvel ezelőtt nem sokan mondták azt, hogy nukleáris energia nélkül létezhet fenntartható energiagazdálkodás, ez mára megváltozott. A hagyományosan atomellenes Massachusetts Institute of Technology elemzésében is arra mutatott rá, hogy nincs az a pénzösszeg, amivel nukleáris energia nélkül elérhetők lennének a klímavédelmi célok. Mi is ezt gondoljuk, ráadásul Magyarország több évtizede jó hatékonysággal és biztonsági probléma nélkül üzemeltet atomerőművet. Ennek eredményeként a szén-dioxid-kibocsátásunk messze alatta van azon országokénak, amelyek a nukleáris energiát mellőzve szerettek volna átállni a megújuló alapú termelésre – fejtette ki a miniszter. Németországban egy kilowattóra áram megtermelésére 400 gramm szén-dioxid-kibocsátás jut, Magyarországon 246 gramm.
Forrás: Magyar Nemzet - 2019.09.14. (15. oldal)