Miután feltörték a vállalkozások az uniós források perselyét, a következő hónapokban több tízmilliárd forintos állami kiírások tarthatják mozgásban a pályázati piacot.
Ágazattól és cégmérettől függetlenül egyre kevesebb magyar vállalkozás számít már arra, hogy a következő hónapokban újabb uniós forrásokból fejleszthessen a 2014–2020-as ciklusban, hiszen lényegében az összes támogatást szétosztotta az irányító hatóság. Ezt támasztja alá az is, hogy a versenyszféra fő pénzcsapjának számító Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) teljes keretének, 2554 milliárd forintnak a 99 százaléka már gazdára talált. A Ginop nyolc prioritása közül három volt igazán népszerű, ezek a kkv-k versenyképességének támogatása (1), a kutatás-fejlesztés (2) és a képzés (6).
Mivel a 2021–2027-es uniós időszak még odébb van, egyelőre a hazai forrású kiírások tartják mozgásban a pályázati piacot. Ezek közül kiemelt lehetőség az építőipari technológia korszerűsítését célzó kormányprogram, amely a tavalyi kétszer nyolcmilliárd forint után az idén és jövőre is újabb hat-hatmilliárd forintot szán erre a célra. Szakértők szerint meglepetés, hogy az április 17-én megnyílt – és elvileg akár május 10-ig nyitva álló – harmadik kör hatmilliárd forintját nem kapkodták el napokon belül az építőipari vállalkozások. Legalább 25, legfeljebb 400 millió forint támogatás érhető el, de a 10–249 fős foglalkoztatás követelménye mellett a pályázat sikere azon is múlhat, hogy a teljes munkaidőben alkalmazottak havi átlagkeresete tavaly meghaladta-e a bruttó 254 ezer forintot. A nyertesek várható számát tekintve jó kiindulópont, hogy tavaly a 16 milliárd forintra 322-en jelentkeztek, de csak 170-en jutottak forráshoz.
Leginkább a kutatás-fejlesztés és innováció (KFI) terén bízott még a piac további uniós forrásokban, ám az április 15-i értékelési határnap után újból már nem hosszabbították meg a vállalatok KFI-tevékenységét kombinált hiteltermékkel támogatni hivatott kiírást sem (Ginop-2.1.2). Itt 109 milliárd forint állt rendelkezésre: 59 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás és 50 milliárd hitel. Projektenként a 25–500 millió forint „ingyenpénz” mellé 12,5–250 milliós kedvező kamatozású kölcsön párosult. Mivel ez volt az utolsó számottevő innovációs lehetőség, a piac itt is az állami, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által koordinált lehetőségek felé fordul.
Az NKFIH égisze alatt a Kkv start innováció keretében a mikro-, kisés középvállalkozások várhatóan tíz-húszmillió forintért szállhatnak harcba 60 százalékos támogatási intenzitás mellett, és csak olyan cégek indulhatnak, amelyek még nem kaptak KFI-támogatást. A Piacvezérelt KFI viszont kkv-knak, nagyvállalatoknak és konzorciumi partnerként felsőoktatási intézményeknek is szól, itt is 60 százalék a maximális támogatási mérték, és 50–700 milliós támogatásra is lehet pályázni. A Nyílt innováció már nagyvállalatokat céloz meg, de konzorciumi partnerként kkv-k számára is elérhető. Ennél szintén 60 százalékos az intenzitás, a tét pedig projektenként 10–150 millió forint. Bér-, anyag-, szolgáltatás- és eszközköltséget is el lehet számolni, felsőoktatási intézmény pedig kizárólag szolgáltatásnyújtóként vonható be. A negyedik kiírás pedig az ipari-egyetemi együttműködéseknek adna lendületet: a nagyvállalatok és a felsőoktatási intézmények alkotta konzorciumok 80 százalékos támogatási intenzitás mellett 1–6 milliárd forintot nyerhetnek el nagy tématerületi, társadalmi kihívásokra létrejövő megoldások kidolgozására.
Forrás: Világgazdaság - 2019.04.26. (3. oldal)