Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaA Hivatal a hírekbenOnline sajtó
Aktuális kutatások és fejlesztések a koronavírus ellen
2020. május 22.
Utolsó módosítás: 2020. május 28.
Olvasási idő: 6 perc
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által támogatott kutatásokról és fejlesztésekről számoltak be a szakemberek a tárca online konferenciáján.

Ha a járvány elmúltával is megtartható az az együttműködési készség, amelyet a Sars-CoV-2 márciusi megjelenését követően tapasztaltunk, szárnyalni fog a magyar tudomány – ezekkel a szavakkal nyitotta az ITM támogatásával, a koronavírus-járvány kontrolljával, megelőzésével, és a Covid-19 kezelésével foglalkozó kutatásokat és fejlesztéseket bemutató online konferenciát a tárcát vezető Palkovics László. A miniszter megemlítette azt is, a támogatást igénylő mintegy száz projektből 52 még a szűk szakmai grémium döntésére vár, 24-et viszont már dotál az innovációs tárca. A jelenleg futó fejlesztésekre a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal hárommilliárd forintot különített el, egy kutatási büdzsé megnyitásával pedig újabb összegek állnak majd rendelkezésre további projektek finanszírozására.

Bár az intézményi fertőzésekkel még küzdünk, több vizsgálat is igazolta, hogy Magyarországon tömeges megbetegedések nem lesznek – jelentette ki Merkely Béla kardiológus professzor, a Semmelweis Egyetem rektora. Úgy vélte, mind az egyetemeken végzett szűrések, mind pedig a H-UNCOVER reprezentatív vizsgálati eredményei alacsony aktív fertőzöttségről és átfertőzöttségről tanúskodnak.

A terápiában, megelőzésben és a gyógyításban is „benne van a keze” annak a 6-8 kutatócsoportnak, amelyek a Koronavírus Akciócsoport égisze alatt dolgoznak. Jakab Ferenc, a csoport vezetője megemlítette, a Sars-CoV-2 vírus izolálása nyitott kaput a kutatások előtt. Ma már negyven felett van azoknak a vizsgálatoknak a száma, amelynek során a vírus genetikai állományát különböző személyektől származó mintákon elemzik, az így feltárt mutációk, kisebb változások is megismerhetők, ennek kiemelt szerepe lehet a gyógyszer- és vakcina-fejlesztésben.

Meghaladja a négyszázat azoknak a hatóanyagoknak a száma, amelyeket folyamatosan tesztelnek – folytatta a pécsi virológus professzor. Bár számos ezek közül végül nem bizonyul hatékonynak az új típusú koronavírussal szemben, de vannak ígéretesek is, bár még csak a hatóanyagok felénél tartanak. Az egyetemen kidolgozott újfajta szekvenálási módszer segítségével nemcsak a szerek hatását, hanem hatásmechanizmusát is vizsgálni tudják.

A koronavírus-járvány terjedésével, matematikai elemzésével foglalkoznak, emellett epidemiológiai, járványdinamikai, szoftverfejlesztési kutatásokat is végeznek, egy egészségtudományi munkacsoport pedig a társadalmi kapcsolatokat méri fel a pandémia kezdete óta folyamatosan – számolt be Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem járványtannal foglalkozó matematikusa. Készítenek modelleket a tesztek használhatóságáról, a szuperterjesztők szerepéről, valamint kifejlesztettek egy olyan döntéstámogatási rendszert, amely valamennyi, a járvánnyal kapcsolatos jelentést integrálja.

Számos támogatott projekt keretében fejlesztenek lélegeztetőgépeket, A Budapesti Műszaki Egyetemen egy olyan eszközt kíséreltek meg összerakni, amely nemcsak az intenzív osztályokon kezelt betegek életben tartására, hanem lélegeztető terápiák folytatására is alkalmasak, különböző állapotú pácienseknél. Mintegy tucatnyit már legyártottak a prototípusból, és megkezdődtek a klinikai vizsgálatok. Ugyancsak egy innovatív lélegeztetőgép fejlesztésébe fogtak a Pázmány Péter Egyetemen, amelybe speciális szűrőrendszert építettek be az orvosok és ápolók védelmében. Az eszköz kezelését is egyszerűsítették, hogy a mintegy két perces oktatást követően alacsonyabb képzettségű egészségügyi dolgozók is működtetni tudják a legmodernebb lélegeztetési technológiákat ötvöző készüléket, amelynek nullszériás gyártásával már el is készültek.

Krízishelyzetben nagyobb számú – a fejlesztés jelen szakaszában 15 – Covid-19 páciens egy időben való lélegeztetésére kínál megoldást az Óbudai Egyetem központi levegőmenedzsment rendszere, amely maszkos és tubusos lélegeztetést egyaránt biztosít. A betegágyak mellé külön lélegeztető egységek kerülnek, amelyeken a légzési paraméterek egyénileg beállíthatók, ezek gyártása költséghatékony, kezelése pedig egyszerű. Az orvos valamennyi páciens paramétereit tableten tudja követni.

Egy hiperakut szérumterápia fejlesztésén is dolgoznak az OrthoSera Kft.-nél, emellett pedig már tíz súlyos állapotú Covid-19 beteget kezeltek az itt előállított vérplazma készítménnyel. Eddig 355 gyógyult donor jelentkezett önkéntesen vérplazmadonornak, ám nem mindenki alkalmas: azoknál, akiknél enyhe lefolyású volt a betegség, jellemzően nem szereztek védettséget – említette meg prof. dr. Lacza Zsombor, az MTA doktora, a cég ügyvezetője. Nem biztos, hogy az enyhén megbetegedettek nem szereztek védettséget, mert az immunrendszernek vannak olyan elemei, amelyek védhetik azokat is, akik enyhe tünetekkel estek át a betegségen – kontrázott prof. dr. Kacskovics Imre, az ELTE dékánja. Az egyetemen egyébként a vírusfertőzést megelőző gyógyszerfejlesztésen dolgoznak, a hatóanyag megakadályozza a Sars-CoV-2-t, hogy a sejtek ACE-2-es receptorához kötődjön. Bár a szer emberi szervezetbe még nem került, a preklinikai tesztek után alkalmazni tudják majd. Folynak az engedélyezési eljárások, június közepén megkezdhetik annak vizsgálatát, hogy a készítmény valóban képes-e semlegesíteni a vírust.

Két projekt is folyik az ELTE Gyógyszerkémiai Kutatócsoport, Természettudományi Kutatóközpontjában, az egyik a favipiravir kémiai és gyógyszertechnológiai fejlesztése, hiszen egyelőre még nem tudjuk biztosan, hogy a ma is ismert hatóanyag, vagy más antivirális szerek valóban hatékonyak-e a Covid-19 fertőzésben. A kutatások stratégiai készítmények létrehozását célozzák.

Az innovatív klinikai vizsgálatok gyakorlatba történő mielőbbi bevezetésének elősegítése a célja a HECRIN konzorcium 24 tagszervezetének, amelyek négy projekt lebonyolítására kaptak megbízást az ITM-től, hiszen a járvány ideje alatt olyan gyógyszereket kell rövid időn belül alkalmazni, amelyek beadása csak klinikai vizsgálat keretében lehetséges. A konzorcium égisze alatt, a szegedi és a pécsi egyetem kezdeményezésére folyik egy genetikai jellegű program is, amelyben Covid-19 betegek genetikai tényezőit elemzik, azt vizsgálva, mi az oka annak, hogy jelentős egyéni különbségek mutatkoznak a kór súlyosságát illetően. A vizsgálat a szükséges etikai engedélyeket már megkapta, ám a vizsgálat metódusát át kell gondolni, a betegek számának drámai csökkenése miatt.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ és a Debreceni Egyetem közös projektje a vakcinafejlesztés, amelynek során 2020 októberében kisszériás gyártásban preklinikai vizsgálatokat tudnak majd végezni. A kutatáshoz egyelőre nem kértek támogatást, azt majd az eredmények birtokában, a gyártáshoz fognak igényelni. Ugyancsak a vakcina fejlesztésben „utazik” az Avidin Kft., amely liposzóma adjuvánssal készít vakcina prototípust, és a Pannon Egyetem egyik projektje ugyancsak egy újfajta oltóanyag-molekula fejlesztését célozza, kombinálva az adaptív immunválaszt stimuláló szerrel. Ugyanitt folynak azok a kísérletek, amelyek során a kommunális szennyvízből mutatnák ki a vírust, az első mintavételek már megkezdődtek, az országos vizsgálat pedig két hét múlva indulhat el.

Május 4-én jelent meg a munkát megalapozó szabályozás, 11-én pedig el is kezdődhetett a maszkvizsgaló laborprojekt a Budapesti Műszaki Egyetemen, amely a védőmaszkok szabványok szerinti megfelelőségét és szűrésbiztonságát vizsgálja. A laboratóriumban a piaci és állami szféra részére egyaránt elvégzik a légzésvédő eszközök minősítő eljárását. A második ütemben a labor akkreditált mérőhellyé fejleszthető. Mindössze négy hét alatt állították fel azt a gépsort a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának munkatársai, amely naponta 68 ezer maszk előállítására képes, így Magyarországon gyártott maszkokkal készülhetünk a járvány második hullámára – hangzott el az online konferencián, amelynek zárszavában Bódis József, az ITM felsőoktatásért felelős államtitkára úgy fogalmazott, ha visszatér a vírus, nemcsak tapasztalatokban, hanem eszközökben is gazdagabbak leszünk.

Forrás: medicalonline.hu

Utolsó módosítás: 2020. május 28.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?