Életút
Barabási Albert-László az erdélyi Karcfalván született 1967-ben. Középiskolai tanulmányait a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban folytatta, ekkor még szobrászatot tanult, de közben már a fizika iránt is erőteljes érdeklődést mutatott. Egyetemi tanulmányait Bukarestben kezdte meg 1986-ban, majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen diplomázott fizika szakon. Doktori fokozatot a Bostoni Egyetemen szerzett 1994-ben. A komplex hálózatok elméletének kutatásával vívott ki magának nemzetközi elismerést, és ma már az egyik legsikeresebb magyar kutatóként tartják számon. A legrangosabb szakmai lapokban, illetve tudományos folyóiratokban publikál. A Magyar és a Román Tudományos Akadémia és az Academia Europaea külső tagja, az egyesült államokbeli Northeastern Egyetemen működő Komplex Hálózati Kutatóközpont vezetője, valamint a Harvard Medical School Orvostudományi Tanszékének professzora.
Tizedik alkalommal adták át a díjat
A díjat idén egy 15 tagú díjbizottság ítélte oda, melynek az elnöke Áder János köztársasági elnök volt, tagja volt többek között Lovász László MTA-elnök, Freund Tamás, az akadémia alelnöke, É. Kiss Katalin akadémikus, a 2017-es díjazott.
Szabó Gábor, a kuratórium elnöke beszédében kiemelte, hogy Barabási Albert-László nagyívű pályafutása a Hargita megyei Karcfalván indult, kezdeti tanulmányait Romániában kezdte, majd az ELTE-n folytatta és a Boston Universityn doktorált. Hat évvel ezután, csupán 33 évesen már a Notra Dame Egyetemen tanított. Szerinte karrierjében hullámvölgyeket nem igen találunk, de csúcspontokat igen. Ilyen volt például az 1999-ben Science folyóiratban megjelent dolgozata, amely eddig 16500 hivatkozást kapott, és azt mondta ki, hogy a gyakorlatban számos olyan hálózat van, amely nem modellezhető az Erdős-Rényi féle véletlen modellel.
"Példakép lehet a következő kutató generációk számára"
- vélekedett Szabó Gábor.Áder János köztársasági elnök egy Karinthy Frigyes idézettel kezdte beszédét: "soha ilyen kicsike nem volt a földgolyó, mint amilyen mostanra lett". Ez a mondat nem a 21. század világhálós valóságában született, hanem 90 évvel ezelőtt. 1929-ben Karinthy Frigyes fogalmazott így - mondta az államfő, aki felidézte, hogy Barabási Albert-László is gyakran idézi Karinthyt. Amikor Barabási útra kelt, akkor a hálózatkutatás még kezdeti formájában járt, de voltak elődei, és ők is magyarok voltak. A hálózatkutatás rövid idő alatt megtalálta az utat az elmélettől a gyakorlatig: nélkülözhetetlen lett több területen, a vírusok terjedésekor, a génhálók esetében, a terrorizmus elleni küzdelemben - sorolta a példákat. Áder János szerint korszakalkotóvá vált ez a tudományterület.
A globális gyorsulási versenyben a hazának még nagyobb lesz az értéke, a siker ebben a közösségben nyer igazán értelmet, ahogy ön is írja legutóbbi könyvében:
"a siker nem rólunk szól, hanem olyan elismerés, amit attól a közösségtől kapunk, amelyhez magunk is tartozunk."
Magyarország büszke, hogy az ön nemzetközi tudományos sikere az ország rangját is emeli - tette hozzá Áder János, aki azt is kiemelte: a Bolyai-díj túlmutat a szakmán, a díj valódi kollektív mérőszám.
Barabási Albert-László köszönőbeszédét azzal kezdte, hogy meglepetésként érte a díjazás, mert ha bármilyen teljesítményt nézünk, akkor rengeteg egyén van, akinek a teljesítménye kiváló és egymástól megkülönbözhetetlen. Nagy öröm számomra éppen emiatt, hogy ma itt lehetek - értékelte a hálózatkutató, aki azt is elárulta, hogy miért fontos számára ez a díj. Mit is jelképez ez a díj Magyarországon? - tette fel a kérdést. Civil kezdeményezésként jött létre, az alapítók saját vagyonukból tették össze a díjat, ami példaértékű lehet az egész ország számára. De közben bevonták a tudomány hiteles képviselőit, a Magyar Tudományos Akadémiát és az államot a legmagasabb szinten, a mindenkori köztársasági elnök részvételével - magyarázta a díjazott.
"Ez az összefogás példaértékű lehet az ország számára és az ilyen összefogásokkal rengeteg társadalmi feszültség megoldhatóvá válik"
- vélekedett Barabási. Fontos számomra az is, hogy kiről nevezték el a díját, Erdély zsenijéről. Ha gyerekként tudományra gondolt valaki Erdélyben, akkor Bolyai Jánosra gondolt mindenki - idézte fel. Óriási felelősséget is ad számunkra ez a díj, nagyon remélem, hogy nem lesz egyetlen fel nem ismert zsenink sem a következő évszázadban - adott hangot reményének a professzor, aki azt is elmondta, hogy már dolgozik új könyvén, a tudomány tudományán, melyben azt vizsgálják, hogy hogyan gondolkozunk a tudományról.Bár az 1990-es évekig egyéni zseniktől történtek a korszakalkotó szakcikkek, ez megváltozott, 2000 óta a legnagyobb eredményeket kutatócsoportok tudják felmutatni. Ezek a kollaborációk voltak azok az én életemben is, amelyek révén eljutottam az Egyesült Államokba - fejtette ki Barabási, majd hozzáfűzte: kutatótársa Albert Réka is legalább ennyire megérdemelte volna ezt a díjat. Ő a legidézettebb magyar női kutató - mondta.
Az idei díjazott
Barabási Albert-Lászlóval tavaly októberben készített interjút a Portfolio, többek között az új könyve, A képlet - A siker egyetemes törvényei megjelenése kapcsán:
A Bolyai-díj
A díjat olyan magyar állampolgárságú, illetve magyar származású személynek adományozhatják, aki nemzetközi mércével is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén. A Bolyai-díjat magántőkéből hozták létre 1998-ban üzletemberek: a kezdeményező Somody Imre, Karsai Béla, Lantos Csaba, Somody Imréné, valamint Várkonyi Attila. Hozzájuk csatlakozott 2001-ben Alexander Brody író és reklámszakember, majd 2009-ben további két magyar származású tudóssal egészült ki a támogatók köre: az idén elhunyt Oláh György Nobel-díjas kémikus és John Lukacs történész védnökként vett, illetve vesz részt a kezdeményezésben.
Az elismerés tudományterülethez nem köthető, amelyet az eddigi díjazottak listája is jól példáz. A 2017-es díjazott É. Kiss Katalin nyelvész volt, előtte Pál Csaba biológus, Nusser Zoltán neurobiológus, Dr. Perczel András vegyész, Dr. Ritoók Zsigmond ókorkutató, Dr. Lovász László matematikus, Dr. Bor Zsolt fizikus, Dr. Roska Tamás informatikus, valamint Dr. Freund Tamás biológus kapta meg a kezdetben 50.000, majd 2009 óta 100.000 euróval járó elismerést. 2017-ben a kezdeményezés mellé állt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal is.
2018.10.09: Megtalálta a siker képletét a világhírű magyar tudós (Interjú)
Forrás: portfolio.hu