Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára kiemelte: „Az elmúlt évtizedben megkétszereződtek a kutatás-fejlesztési források, tavaly minden korábbi értéket meghaladva több mint 700 milliárd forint hasznosult e területen. A kutatók létszáma egyetlen esztendő alatt mintegy 2500 fővel növekedett. Magyarország tudományos teljesítményéhez a továbbiakban is jelentősen hozzájárul a kiszámítható kutatásfinanszírozás, az egyéni és az intézményi kutatási kiválóság támogatása.”

Összesen 12,9 milliárd forint áll rendelkezésre olyan, 2021-ben induló kutatói kezdeményezésű alapkutatási projektek támogatásához, amelyektől kimagasló tudományos eredmények elérése, új módszerek és eljárások kidolgozása, a természeti és társadalmi jelenségek mélyebb megismerése várható. A támogatások elősegítik a tudomány fejlődését, a magyar kutatók és kutatási intézmények nemzetközi elismertségének, versenyképességének fokozását. A 2019 decemberében meghirdetett előző OTKA felhívásra közel 1400 pályázat érkezett, közülük 2020 végéig 340 nyertes projekt indulhatott el összesen 11,5 milliárd forint támogatással.

Az egyéni kutatóknak, kutatócsoportoknak szóló új OTKA alapkutatási pályázat öt alprogramja az előző évek pályázati kategóriáit követi. A kutatói életpálya elején állók számára kétféle lehetőség érhető el: az öt évnél nem régebben tudományos fokozatot szerzett fiatalokat pályafutásuk korai szakaszában a Posztdoktori kiválósági program támogatja, míg a Fiatal kutatói kiválósági program már a saját, önálló kutatási téma elindításához és az önálló kutatócsoport létrehozásához ad segítséget. A tapasztaltabb kutatók és az általuk vezetett kutatócsoportok a több mint 30 éves múltra visszatekintő Kutatói témapályázat mintájára indított alprogramban igényelhetnek támogatást. Két további alprogram keretében a magyar-osztrák és magyar-szlovén kutatói együttműködésben megvalósított projektek támogatására is mód nyílik.

Az elmúlt évek gyakorlatához képest a most meghirdetett felhívásban rugalmasabb a támogatások felhasználása és a költségelszámolás, tovább csökkennek az adminisztratív terhek. Az újítások elsődleges célja, hogy a kedvezményezettek még hatékonyabban használhassák fel erőforrásaikat a projektek megvalósítása során. A kiírás hangsúlyt helyez a publikációs teljesítményre annak érdekében, hogy az eredmények a nemzetközi tudományos közösség és a széles nyilvánosság számára is láthatóvá váljanak. Egyre szervesebben épülnek a rendszerbe a nyílt hozzáférés (Open Access) követelményei: a nyertes kutatók feladata, hogy a pályázati támogatással létrejött tudományos közleményeket térítésmentesen olvashatóvá tegyék, ennek költségeit az eddigieknél jóval kedvezőbben számolhatják el.

Budapest, 2020. december 23.

Innovációs és Technológiai Minisztérium