A rangos elismerés a szakma egészének, a magyar űrkutatók közösségének szól, mindazoknak, akik itt lehetnek velünk, és azoknak is, akik már nincsenek közöttünk. Közülük – mintegy a díj jogosságának érzékeltetésére – a díjazó tizenegy személyt emelt ki név szerint, az úttörők sorából. Néhányan külföldön járultak hozzá a hírnevünk öregbítéséhez, mások a hőskortól kezdve, évtizedeken át idehaza dolgoztak vagy dolgoznak még ma is, de itt találkozunk a három magyar űrhajós nevével is.

A díjat odaítélő Bizottság a következő tizenegy személyt tartotta méltónak arra, hogy név szerint is kiemelje őket: Kármán Tódor, Izsák Imre, Pavlics Ferenc, Bejczy Antal, Tófalvi Gyula, Almár Iván, Ferencz Csaba, Gschwindt András, Farkas Bertalan, Magyari Béla és Charles Simonyi. (Rajtuk kívül már korábban Magyar Örökség Díjat kapott Bay Zoltán, a holdradar kísérlet 50. évfordulóján, a holdradar kísérletben közreműködő Simonyi Károly professzor pedig 1998-ban.).

A Díjat a hazánkban dolgozó űrkutatók nevében Ferencz Csaba, a külföldön élők nevében Bejczy Antal vette át. A laudációt Both Előd írta és olvasta fel. Ennek rövid, az ünnepségen elhangzott változata, illetve teljes, a jövőben a Laudációk könyve III. kötetében megjelenő változata honlapunkról letölthető. A Magyar Örökség Díjról bővebben a Díj honlapján olvashatnak.

Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
Magyar Űrkutatási Iroda