2018 óta zajlik a hazai innovációs ökoszisztéma jelentős megújítása. Mik az aktuális eredmények?
– Ma az innovációval foglalkozó tudástermelő és tudásfelhasználó szereplők tudják, kinek mi a feladata és a vállalása. Sokféle módon kötöttük össze a tudásszervezeteket a gazdasági szereplőkkel, a magyar állam pedig soha nem látott mennyiségű forrást biztosított a rendszer fejlesztésére, megújítására, átstrukturálására. Most jött el az az időszak, amikor már termőre fordul a rendszer. A szereplők értik a feladatukat, megtalálták a helyüket, és az új, kibővített logika alapján minőségi munkát végeznek. Ha tetszik, új időszak veszi kezdetét ismét.
Idén tavasszal megalakult a hazai üzleti és tudományos világ összefogásával a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform a veszprémi Pannon Egyetem vezetésével. Mi a platform szerepe?
– Meglátásom szerint az elkövetkező évtizedek a digitalizációról és az anyagok körforgásáról fognak szólni. Azért kezdtünk bele ebbe a munkába, mert a technológiai és tudományos oldala mellett az ellátásbiztonság szempontjából is kiemelkedően fontos kérdésről van szó. Hazánk nem rendelkezik nagy mennyiségben nyersanyagokkal, ezért a tartós gazdasági növekedés fenntartásához elengedhetetlen, hogy egy újfajta biztonsági és gazdasági modell épüljön fel.
Körforgásos gazdaságnak azt nevezem, amikor minden anyagot, tárgyat úgy állítunk elő, hogy azt anyagában vagy energiaként újra fel lehessen használni. Ez egy új gazdasági terület, egy komplex, új iparág, amely jelenleg még világszerte kialakulóban van. A korona vírus és a szomszédunkban zajló háború csak tovább erősítette ennek a szükségességét, hiszen sérültek az ellátási láncok. A platformnak már több mint 180 tagja van – több mint húsz egyetem mellett a tagság 80 százalékát piaci szereplők és civil szervezetek alkotják –, és 12 munkacsoportban kezdődött meg a szakmai munka.
Ahogy említettem, teljesen új iparágról van szó, tehát Közép-Európában az elsők között lehetünk, akik eredményeket fognak tudni felmutatni. Júniusban ért véget a Hungarian Startup University Program (HSUP) második kurzusa. Mennyire volt eredményes ez a kezdeményezés?
– Ilyen nagy volumenű, az egész országot lefedő kezdeményezés korábban nem volt Magyarországon, sőt Európában is unikális. Az első, egyetemi szintű startupképzés már az induló tanévben 21 egyetemen volt elérhető, és több mint 2000 hallgató vette fel tantárgyként, a második tanévben pedig megduplázódott a jelentkezők száma. A most elkezdődött újabb tanévben már 31 hazai egyetemen és a határon túlról közel 4100 hallgató vette fel a kurzust. Eddig öszszesen közel 1300 résztvevőt támogattunk ösztöndíjjal, és a várakozásainkat felülmúló eredményeket értünk el: az első két tanévben 300 projektötleten dolgoztak a csapatok, közülük a legjobb harmincat befektetők is zsűrizték. Van egy olyan csapatunk, amely már a nemzetközi színtéren is megmutathatta a magyar kreativitásban rejlő üzleti lehetőséget. 2020-ban hárommilliárd forint értékben, tavaly már nyolcmilliárdos keretösszeggel nyitották meg a Gyorsítósáv pályázatot.
Mi indokolta, hogy idén tovább bővítsék, és immár 12,5 milliárd forintot biztosítsanak erre a programra?
– Ebben a pályázatban piacképes ötleteket keresünk és támogatunk. Örömteli hír, hogy a pályázók egyre inkább értik a piaci logikát és igényeket. Tapasztalataink szerint nemcsak megindult, de fel is gyorsult az a fajta gondolkodásmód, ami a gyors növekedésre képes vállalatok születését segíti elő. Míg a HSUP esetében a kedvet próbáljuk meghozni a vállalkozáshoz, itt már a szolgáltatások és termékek megvalósításához elengedhetetlen kiváló ötleteket támogatjuk.
Szintén 2020-ban döntöttek a Nemzeti Laboratóriumok felállításáról. Két és fél év elteltével mennyire elégedett az eddigi eredményekkel?
– Az első évben állt fel a laborok több mint fele, idén újabb kilenc csatlakozik a rendszerhez. Az első 17 labor eddigi eredményei figyelemre méltóak: ezer feletti kutatót és több száz PhD-hallgatót sikerült bevonni a rendszerbe; a publikációk száma szintén ezres nagyságrendű, és több száz nemzetközi együttműködés indult meg. Ez utóbbi azért különösen fontos, mert alapcélként fogalmaztuk meg, hogy az egy témában dolgozó magyarországi kutatók az országhatáron túl is láthatóvá váljanak. A Nemzeti Laboratóriumoknak köszönhetően hazánk felkerült a kiemelt tudományos területek térképére.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával közösen indított iparjogi pályázat mennyire volt népszerű?
– A konstrukció gyorsabb határidővel és egyszerűbb adminisztrációval dolgozik, a pályázók száma pedig itt is a többszörösére nőtt.
Korábban elsősorban szabadalomorientáltak voltunk, pedig a szellemi tulajdonnak még számos ága van: az oltalomtól a védjegyeken át egészen a kereskedelmi vagy gyártási jogok hasznosításáig. Ezeknek a bejelentése is finanszírozható a pályázat keretében. Arra törekszünk, hogy a lehető legtöbb magyar ötlet kapjon minél szélesebb védelmet hazai, európai és nemzetközi szinten.
Az NKFIH milyen feladatok elé néz 2023-ban?
– A jövőben tovább kell erősíteni azt a folyamatot, hogy a tudásszervezetek vállalkozóként is képesek legyenek megállni a helyüket.
Cél, hogy a szellemi tőkéjüket gazdasági előnyre tudják váltani. Éppen ezért a legfontosabb feladatunk, hogy az egész rendszert még inkább eredményszemléletűvé alakítsuk.
Forrás: Innotéka