A Szent István Egyetem szakértői egyedülálló kutatómunka során megállapították, hogy a városi fák levelein kiülepedett por vizsgálata alkalmas eszköz lehet a levegőben szálló por- és nehézfém-szennyeződések mérésére. A vizsgálatok során az ezüsthárs molyhos, szőrös levelei bizonyultak a leghatékonyabb porszűrőnek.
A Szent István Egyetem szakértői egyedülálló kutatómunka során megállapították, hogy a városi fák levelein kiülepedett por vizsgálata alkalmas eszköz lehet a levegőben szálló por- és nehézfém-szennyeződések mérésére. A vizsgálatok során az ezüsthárs molyhos, szőrös levelei bizonyultak a leghatékonyabb porszűrőnek.
Tízmillió euró beruházással új kutatási és fejlesztési központot adott át a Mol Százhalombattán a Dunai Finomítóban – közölte az olajipari társaság.
A Magyar Telekom, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Ericsson Magyarország kutatás-fejlesztési együttműködésbe kezdett az ötödik generációs mobiltechnológia, azaz az 5G terén. A Magyar Telekom által a BME oktatási, kutatási céljaira biztosított frekvenciákon az Ericsson 5G teszthálózatot épített fel és üzemeltet a BME „I” épületében. A felek az 5G rendszerek felhasználási lehetőségeit kutatják a mezőgazdaságban és az okos gyártás területén.
A Magyar Telekom által a BME oktatási, kutatási céljaira biztosított frekvenciákon az Ericsson 5G teszthálózatot épített fel és üzemeltet a BME ″I″ épületében - írja az MTI.
A Magyar Telekom, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Ericsson Magyarország kutatás-fejlesztési együttműködést kötött az ötödik generációs mobiltechnológia, azaz az 5G terén. A Magyar Telekom által a BME oktatási, kutatási céljaira biztosított frekvenciákon az Ericsson 5G teszthálózatot épített fel és üzemeltet a BME "I" épületében, ahol az 5G felhasználási lehetőségeit kutatják a mezőgazdaságban és az okos gyártás területén - jelentették be online sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.
A Magyar Telekom, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Ericsson Magyarország kutatás-fejlesztési együttműködést kötött az ötödik generációs mobiltechnológia, azaz az 5G terén. A Magyar Telekom által a BME oktatási, kutatási céljaira biztosított frekvenciákon az Ericsson 5G teszthálózatot épített fel és üzemeltet a BME "I" épületében, ahol az 5G felhasználási lehetőségeit kutatják a mezőgazdaságban és az okos gyártás területén - jelentették be online sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.
A Magyar Telekom, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Ericsson Magyarország kutatás-fejlesztési együttműködést kötött az ötödik generációs mobiltechnológia, azaz az 5G terén. A Magyar Telekom által a BME oktatási, kutatási céljaira biztosított frekvenciákon az Ericsson 5G teszthálózatot épített fel és üzemeltet a BME "I" épületében, ahol az 5G felhasználási lehetőségeit kutatják a mezőgazdaságban és az okos gyártás területén - jelentették be online sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.
Összesen nyolcmilliárd forint támogatásban részesülnek az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációs pályázatának nyertesei úgynevezett power-to-gas technológiák fejlesztésére. A támogatott projektek között akad olyan, amelynek keretében napenergiával termelt hidrogént kevernek a gáztárolóba besajtolt és kitermelt földgázáramba, egy másik nyertes pedig zöld hidrogén közlekedési célú értékesítését is tervezi. A pályázatok kapcsán ugyanakkor számos kérdés is felvetül.
Annak ellenére, hogy a kutyák hallása kiváló, mégsem figyelnek a szavak közötti különbségekre, ha azok csak egy beszédhangban térnek el – a többi között ezt állapította meg az MTA-ELTE „Lendület” Neuroetológiai kutatócsoport. Az ELTE Etológia Tanszéken dolgozó kutatók éber kutyák agyi aktivitását mérték fájdalommentes elektronenkefalográfiát (EEG-t) alkalmazva. A négylábúak ilyen jellegű figyelmi beállítódása lehet az egyik oka annak, hogy a legtöbb kutya élete során csak kevés szót tanul meg felismerni. A tanulmány a Royal Society Open Science nevű folyóiratban jelent meg.
Lezárult az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakpolitikai támogatásával, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közreműködésével kiírt Startup Factory pályázat. A technológiai inkubátorok megkezdett tevékenységének folytatását támogató programon összesen hét pályázó részesült egyenként 300 millió forintos támogatásban.
A startup vállalkozások fejlődéséhez, nemzetközi piacra lépéséhez elengedhetetlen az innovációt serkentő szakmai támogató környezet, a globális kapcsolati háló és vállalati infrastruktúra kialakításához szükséges segítség. A Startup Factory pályázat szakmai koncepcióját az ITM együttműködésével és javaslatai alapján, a korábbi pályázatok tapasztalatai és a legjobb nemzetközi gyakorlatok figyelembe vételével alakította ki az NKFIH.
A felhívásra a korábbi pályázatokon nyertes vagy a kiválasztás utolsó köréig eljutott, legalább háromévnyi inkubációs tevékenységgel rendelkező technológiai inkubátorok jelentkezhettek. A Startup Factory pályázat a korábbi működés eredményességét mérő objektív kritériumok és üzleti tervek alapján legsikeresebbnek bizonyult inkubátoroknak biztosít lehetőséget tevékenységük folytatására, lehetőséget ad a felhalmozott tapasztalatok megőrzésére, további hasznosulására.
Lezárult az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakpolitikai támogatásával, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közreműködésével kiírt „Startup Factory” pályázat, a technológiai inkubátorok megkezdett tevékenységének folytatását támogató programban hét pályázó részesült egyenként 300 millió forintos támogatásban.
Lezárult az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakpolitikai támogatásával, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) közreműködésével kiírt Startup Factory pályázat, a technológiai inkubátorok megkezdett tevékenységének folytatását támogató programban hét pályázó részesült egyenként 300 millió forintos támogatásban – közölte az ITM szerdán az MTI-vel. A nyertesek között van Veszprém is.
A Magyar Telekom, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Ericsson Magyarország kutatás-fejlesztési együttműködésbe kezdett az ötödik generációs mobiltechnológia, azaz az 5G terén. A Magyar Telekom által a BME oktatási, kutatási céljaira biztosított frekvenciákon az Ericsson 5G teszthálózatot épített fel és üzemeltet a BME „I” épületében. A felek az 5G rendszerek felhasználási lehetőségeit kutatják a mezőgazdaságban és az okos gyártás területén.
A Magyar Telekom, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Ericsson Magyarország kutatás-fejlesztési együttműködésbe kezdett az ötödik generációs mobiltechnológia, azaz az 5G terén. A Magyar Telekom által a BME oktatási, kutatási céljaira biztosított frekvenciákon az Ericsson 5G teszthálózatot épített fel és üzemeltet a BME „I” épületében. A felek az 5G rendszerek felhasználási lehetőségeit kutatják a mezőgazdaságban és az okos gyártás területén.
A Magyar Telekom, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és az Ericsson Magyarország kutatás-fejlesztési együttműködést kötött az ötödik generációs mobiltechnológia, azaz az 5G terén. A Magyar Telekom által a BME oktatási, kutatási céljaira biztosított frekvenciákon az Ericsson 5G teszthálózatot épített fel és üzemeltet a BME "I" épületében, ahol az 5G felhasználási lehetőségeit kutatják a mezőgazdaságban és az okos gyártás területén - jelentették be online sajtótájékoztatón szerdán Budapesten.
