– Magyarország legrégebbi, innovációval foglalkozó hivatala, az SZTNH idén 125 éves. Mit jelent a hivatal számára ez a jubileum? És milyen súlya van ennek nemzetközi téren?

– A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egy kivételes elődöket felvonultató és komoly szakmaiságot képviselő hivatal képét hordozza, és ezt az üzenetet szeretnénk erősíteni a következő évtizedekben is. Nemzetközi szinten is különlegesnek számít, hogy egy innovációval foglalkozó intézmény 125 éves hagyományokkal rendelkezik. Éppen ezért a magyar szakemberek elfogadottsága és megítélése kifejezetten erős, ráadásul a genfi székhelyű World Intellectual Property Office (WIPO) Bogsch Árpádnak köszönhetően lett az ENSZ szakosított szervezete. Mi azonban nem merengeni szeretnénk a dicsőséges múlton, hanem a jubileumot arra használnánk, hogy megszólítsuk a hazai kutatás-fejlesztés és innovációs élet szereplőit, és még inkább tudatosítsuk bennük azt a tézist, mely szerint a szellemi tulajdon hatékony felhasználásával valódi értéket lehet előállítani.

– Hogyan ünneplik meg az évfordulót?

– Március 1-jén tartottuk születésnapi rendezvényünket, melyre a hazai döntéshozók és szakértők mellett nemzetközi szövetségek és szervezetek vezetőit kértük fel, hogy felszólalásaikban méltassák a jubileum jelentőségét. Emellett számos eseménnyel, szakmai webinárral, workshoppal készülünk, melyek az év első felében online térben lesznek elérhetőek, a nyártól pedig – reményeink szerint – hibrid vagy offline formában. Olyan szemléletformáló programokat is szeretnénk elindítani, melyekkel a fiatalabb korosztályt is meg tudjuk szólítani, de nagyobb szerepet szánunk a jövőben a Magyar Találmányok Házának vagy a Szabadalmi Múzeumnak is. Alapvető célunk minél szélesebb körben bemutatni a magyar szellemi szabadalmakat.

– Ha már említette ezt a szándékot: 1896 óta biztosan előfordult néhány nagyon egyedi szabadalmi megkeresés. Említene néhány példát?

– A hivatal mintegy 230 ezer szabadalmat tart nyilván, jelenleg 50 ezer környékén van a hatályos (húsz év az elévülési idő – a szerk.) oltalmak száma, és valóban akadnak érdekességeink. Az esernyő nyelével egybeépített sörtartó például a hosszú várakozási időt próbálta meg kellemesebbé tenni a buszmegállókban, míg a cipősarokba épített, elemmel működtethető hűtőberendezés a kánikula idején jelenthet megváltást az izzadékonyaknak. Az eleganciát pedig minden esetben szem előtt tartók számára tudunk ajánlani öltönyfürdőruhát is. De hogy egy valóban hasznos példát is említsek: a magyar találmányok között tartják számon az ejtőernyőt is.

– Az elmúlt 125 év folyamatos kihívás elé állította a hivatalt, hiszen időről időre új nevet kapott, emellett bővült és változott a portfóliója is. Hogyan tudott a legújabb kihívásoknak megfelelni az intézmény?

– A hivatal mindig az adott kor innovációhasznosításához kapcsolódó legfontosabb szolgáltatásokra helyezte a hangsúlyt, és ennek megfelelően folyamatosan változott a küldetése is. Kezdetben még Találmányi Hivatalként ismerték, később Szabadalmi Hivatal lett a neve, ekkor elsősorban a szabadalmak oltalmazása volt a szervezet fő tevékenysége, míg ma már a két szellemi tulajdonjogi ág mellett kutatás-fejlesztési minősítéssel és szemléletformálással is foglalkozunk. De emellett hozzánk tartoznak a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogalkotási és jogharmonizációs feladatok is.

– A világon szinte sehol sem kérdés, hogy a magyar szürkeállomány igazán kivételes. Az üzletté válás folyamata azonban sok esetben akadozik. Miért?

– Mindenki számára azt szoktuk ajánlani, hogy első lépésként szerezzenek oltalmat a saját ötletükre, innovációjukra. Magyarországon tízezernél több vállalkozás foglalkozik aktívan az általa megszerzett szellemi tulajdonjogokkal, de ez a hazai gazdasági társaságok alig három százaléka. A magyarok az üzleti hasznosítási stratégia megalkotásában nem túl erősek. Abban kellene fejlődniük, hogy miként tudnak saját ötletből összerakni egy olyan saját terméket, amelyet végül a piacon is képesek lehetnek értékesíteni. És ami a legfontosabb: túl kell lépnünk azon a gondolkodáson, hogy csak a termék gyártásában látjuk a siker kulcsát. A világ egyre inkább a jogok értékesítésére koncentrál, a hasznosítási, a termelési, a kereskedelmi vagy éppen a gyártási jogokéra.

– Milyen konkrét előnyök származnak a szellemi tulajdon védelméből?

– Napjainkban egy cég életében elengedhetetlennek számít egy-egy oltalom vagy szabadalom. Azok a startupok, melyek nem rendelkeznek ilyesmivel, érzékelhetően kisebb üzleti értéket képviselnek a piacon. Mindez nem véletlen: az oltalom elsődlegesen monopolhelyzetet teremt az adott ötletnél. Ha valaki ezt megszerzi és fenntartja a jogait, akkor annak a hasznosításával kizárólag ő rendelkezik. Ez komoly gazdasági előnyt eredményez, ráadásul ezt a jogot el is adhatja, a jogérvényesítés pedig a hamisítások ellen véd, ilyen esetekben kártérítések is indíthatók.

– A hírekben egyre többet találkozunk mesterséges intelligencia (MI) által készített festményekkel vagy zeneművekkel. Az MI is rendelkezhet ilyen típusú joggal?

– Rendkívül komoly vita övezi ezt a kérdést, hiszen ahogy haladunk előre az időben, egyre jelentősebb eredmények köthetők a mesterséges intelligenciához. Az alapfelállás szerint azonban egyelőre kizárólag élő személy vagy személyek csoportja tulajdonolhat ilyen jogokat, így például egy big data rendszerre épülő új technológiának a létrehozása nem az MI-hez, hanem az azt létrehozókhoz köthető. Egy biztos, ezt a polémiát nem mi fogjuk eldönteni, azonban az SZTNH mindent megtesz azért, hogy a hazai jogrend keretét a legmodernebb szabályozási környezethez igazítsuk.

– Milyen lehetőségeket biztosít a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és az SZTNH által közösen kiírt iparjogvédelmi pályázat?

– Az új köntösbe öltöztetett korábbi pályázatunk ismételt kiírásával számos terhet szeretnénk levenni az iparjogvédelmet megszerezni kívánók válláról. Az elnyerhető források egyebek között a hazai adminisztrációs költségek elszámolására, ügyvivők megbízására, szakértők bevonására és a nemzetközi piacra lépéshez szükséges oltalmak megszerzésére is fordíthatók. Ez egy olyan, 100 százalékos intenzitással működő, 200 millió forint keretösszegű pályázat, amelyben nagyságrendileg 100 ezer forinttól 7,5 millió forintig lehet támogatáshoz jutni.

Forrás: Innotéka