A gödöllői egyetem 2 éve, vállalati partnerekkel közösen fogott bele az Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ létrehozásába, amit a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap közel 1,5 milliárd forinttal támogatott.
A SZIE által vezetett, az SKC-Consulting Kft., az Axiál Kft., az Assecco Central Europe Magyarország Zrt. és az Energotest Kft. alkotta konzorcium agrárinformatikai alap- és alkalmazott kutatásokkal segíti az informatikai eszközök mezőgépészeti technológiákba való integrálását. A gödöllői kampuszon december elején átadott kutatóbázison mérnöki iroda, elektronikai és prototípusműhely, ISOBUS-tesztlaboratórium, 300 négyzetméteres gépcsarnok és két tantermes továbbképző centrum kapott helyet.
Az innovációs napon bejelentették, hogy az agrárinformatikai központ hamarosan megjelenik szolgáltatóként a mezőgazdasági gépgyártás és az agrárinformatikai innováció területén, emellett infrastruktúráját, szakmai tapasztalatait és emberi erőforrásait tudja felkínálni együttműködő partnereinek erre a célra.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalt képviselő Szabó István elnökhelyettes az eseményen elmondta, hogy az agrárium digitalizálásával mérsékelhetők a klímaváltozás és a munkaerőhiány okozta problémák is. Véleménye szerint a piacvezérelt kutatások eredményeként, a felsőoktatás kínálta tudás átvételével olcsóbban javíthatják versenyképességüket a kis- és középvállalkozások, mint ha a piacról szereznék be az innovációkat.
Mezei Tibor rektori és kancellári főtanácsadó arra a sajátosságra hívta fel a figyelmet, hogy mire egy hallgató megszerzi a diplomáját, a neki oktatott technológiát a gyakorlatban már lecserélik egy újabbra. Az egyetem műszaki képzése számára új perspektívát jelent, hogy Magyarország tavasszal elfogadott Digitális Agrár Stratégiája több területen is számít a SZIE közreműködésére. Az intézmény tagja az 5G-koalíciónak, ami azt hivatott elősegíteni, hogy hazánk a legújabb generációs mobilhálózat fejlesztéseinek egyik európai központjává váljon, és 5G-s tesztkörnyezet létrehozásában is szerepet vállalhat.
A gödöllői egyetem ugyancsak tagja a Mesterséges Intelligencia koalíciónak, amelynek tagjaként idén a Microsofttal közösen megkezdte a mesterséges intelligenciákkal kapcsolatos oktatás és alkalmazásuk feltételeinek megteremtését. Egy következő, már elnyert pályázat keretében januárban megkezdődik az egyetem innovációs kapcsolatrendszerének az egész Kárpát-medencére kiterjedő fejlesztése.
Az egyetem oktatási rektorhelyettese, a gépészmérnöki kar professzora az Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ céljait négy pontban foglalta össze. Az első egy digitális mezőgazdasági termelési rendszer kifejlesztése, mert amit ma precíziós gazdálkodásnak nevezünk, az csak egy szegmense mindannak, amivel foglalkozni kellene. Korábban elképzelhetetlenül nagy adatmennyiség keletkezik napjainkban a termelés során, amit a hatékonyabb működés érdekében fel lehet és fel kell használni.
A második cél egy nemzetközileg jegyzett ISOBUS-labor létrehozása, amelyben tesztelni lehetne egyebek között a különböző gyártók erő- és munkagépei közötti adatcsere összhangját és új, a meglévőkkel és egymással kompatibilis eszközöket fejlesztenének.
Szabó István elmondta, hogy ma csupán öt-hat ilyen labor található a világon, és Németországtól keletre ez lehet az első, amivel a cseh és belorusz mezőgépgyártók érdeklődését is felkelthetjük.
A harmadik terület a szenzorfejlesztés, a negyedik cél pedig egy big data-laboratórium létrehozása, ahol a mesterséges intelligenciára alapozott, digitálisan vezérelt gazdálkodáshoz szükséges nagyszabású technológiákat fejlesztenek.
Jelenleg hét doktoranduszhallgató – közülük négyen külföldiek –, öt mesterhallgató és 35 egyetemi munkatárs dolgozik ezeken a területeken.
A gépészmérnöki kar szenzorfejlesztései már most is sok területre kiterjednek, például szigetelt elektródás szondával mérik a talaj vezetőképességét öntözés előtt és után, vagy egy növényi növekedést regisztráló program algoritmusa képes rá, hogy a növényházi növényekről készült fényképek vagy akár szántóföldi kultúrákról készített drónfelvételek alapján meghatározza a növekedési dinamikát. Egy arcfelismerő szoftverekkel összekötött mikrovezérlőrendszerrel biztonsági funkciókat lehet a mozgó járművekhez adni, magyarán a traktor csak annak nyit ajtót, aki rendelkezik a vezetéséhez szükséges jogosultsággal. Egy intelligens LED-es növénytermesztő rendszerükben a termesztési igényeknek megfelelően lehet előre beprogramozni a különböző kultúrák számára előnyös színképet, vagy távérzékelési adatok alapján módosítani is lehet rajta.
Magyar Ferenc, a SZIE kancellárja felhívta rá a figyelmet, hogy a felsőoktatási intézmények közül egyedül a gödöllői egyetemnek van a Kárpát-medence öt országára (Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna) kiterjedő hálózata, amely oktatási, kutatási és fejlesztési céllal fogja össze a magyarlakta területeket. A képzési központok kiválóan alkalmasak a külhoni magyar vállalkozások bekapcsolására a gazdaságfejlesztés vérkeringésébe, és az egyetem e téren is segíti a kormány célkitűzéseinek megvalósítását.
Az innovációs nap résztvevői a modern technika megismerése után megtekintették a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődéstörténeti Szakmúzeum egyedülálló, Agrárinformatika v_0.1. című időszaki kiállítását, amely bemutatja, hogy a magyar számítógépipar egyik bölcsője a termelőszövetkezetek melléküzemeiben volt, továbbá demonstrálja, hogy a precíziós gazdálkodás gondolata már a múlt század ’80-as éveiben megfogalmazódott, és hogy a kor technológiai lehetőségei szerint építettek is ilyen célokat szolgáló eszközöket.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság - 2020.01.02. (12,13. oldal)