A bonyolult szerkezet pontosan és gyorsan végezte a dolgát. Mivel az agy belsejében történnek azok a jelenségek, amelyek kutatási vagy gyógyítási szempontból jelentőséggel bírnak, lényeges a sebészeti robot szerepe, mert az az embernél sokkal pontosabban, tizedmilliméteres pontossággal képes eljutni a mély agyi idegmagvakig is. A műtétet Erőss Lóránd idegsebész, az intézet Funkcionális Idegsebészeti Osztályának vezetője irányította. Ő és munkacsoportja a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) keretében évek óta foglalkozik úttörő idegsebészeti és epilepsziasebészeti eljárások kutatásával, alkalmazásával.

Olyan műtétet, amilyet most áprilisban a robot segítségével végeztek, gépi segítség nélkül már 1990-es évek óta végeznek. Az eljárás neve a mély agyi stimuláció, amikor elektródákat ültetnek a beteg fejébe.

Ezek lényegében agyi pacemakerek, amelyek folyamatosan ingerlik az agy bizonyos mélyen elhelyezkedő területeit, és ezáltal helyreállítják vagy javítják a mozgás zavarban résztvevő hálózatok hibás működését. A műtéthez első lépésben agyi képalkotó eljárásokkal pontosan fel kell térképezni, milyen agyterületekre érdemes elhelyezni az elektródákat, milyen irányokból kell behatolni az agyba a koponyán fúrt lyukakon keresztül. A műtét során ezeknek az irányoknak a tartásához nagyon precíz és hosszadalmas beállításokra van szükség, mivel az agy mélyén elhelyezkedő célpont mérete a Parkinson-kór esetében egy 3x6 milliméteres mag hátsó harmada. Ilyenkor nagy segítség a robot célzási pontossága és gyorsasága. A készülék előnye, hogy több szögből képes figyelni az agy hálózatát, gyorsan dolgozik, egy-egy elektróda beültetése eddig húsz percet is igénybe vett, ROSA-val egy implantáció négy percre rövidül.

Mindig ellenőriz, nem téved, így az emberi hibafaktor sem játszik szerepet egy műtét során.

Arra a kérdésünkre, hogy melyek azok a műveletek, amelyeket a robot teljesen önállóan elvégez az ember helyett, Erőss Lóránd elmondta: tervezést a robot szoftverével végezzük. A konkrét cselekvés kezdetekor a fúrást már a sebész végzi, de a fúrót a robot tartja. Az is az ő feladata, hogy az eszközök pontosan a behatolás helyéhez kerüljenek, és az agy mélyére való haladás közben is tartsák a helyes irányt. Be lehet programozni ROSA-t, hogy ő maga lépkedjen az eszközzel, de általában sokszoros ellenőrzés mellett ezt is a sebész végzi. A behatoló elektróda tartóját a robot támasztja, így biztosított, hogy az a helyes irányba haladjon. „A négyszáz kilogrammot nem véletlenül említette, ez nagyon merev szerkezet, több tonnát elbír, nagyon stabilan képes rögzíteni a beteg fejét. – A pontatlanság a képalkotásból adódik, mert az ember akkor is mozog, ha nyugodtan fekszik, és maguknak a képalkotó eljárásoknak is van egy négyzetmilliméteres felbontatási határa, de ennél nagyobb pontosság nem is szükséges, mert a stimuláció lefed ekkora területet” – magyarázta a sebész. „A ROSA az agykamrai tumorműtétekre, hipofízis tumorműtétekre gerincsebészetre, orron keresztül végzett endoszkópos agytumor eltávolító műtétekre is alkalmas. A cél, hogy például egy nagy daganatot az orron keresztül úgy vegyünk ki, hogy nem ejtünk vágást az arcon, nem nyitjuk meg a koponyát” – tudtuk meg Erőss Lórándtól.

KA: GYÓGYULT A 70 éves Onger György, akin először végeztek agyműtétet jól van, tünetei megszűntek

KA: GYORSAN DOLGOZIK Egy elektróda beültetése eddig húsz percet is igénybe vett, ROSA-val egy implantáció négy percre rövidül

Beágyazott cikkek:

A Parkinson-kór esetében a 80-90 évesek között 100 ezer főre vetítve, már ezer fölötti a megbetegedési arány

Tervezést a robot végzi

ERŐSS LÓRÁND A behatoló elektróda tartóját a robot támasztja, így biztosított, hogy az a helyes irányba haladjon

A páciens

A sajtótájékoztatón bemutatták a műtétről készült kis filmet – megtekinthető az agykutatas.hu-n –, ahol jól látható, milyen remegő kézzel volt csak képes tartani az újságot az operáció előtt. Onger György most jól van, jól érzi magát, megmutatta, teljesen mozdulatlan kezében a papírlap, gond nélkül tudja olvasni. Elmondta: az operáció háromnegyed részében ébren volt, fájdalmat nem érzett, egyedül az volt kellemetlen, hogy a robot órákon át szinte satuba szorítva tartotta a fejét.

Rosa

A ROSA olyan robot, amelyet elsősorban epilepszia, Parkinson-kór és más mozgászavarok kezelésére fejlesztettek ki, a beavatkozások nagy pontosságú végzésére. Azokat a mikrosebészeti technikákat, amelyeket a 70-es 80-as években a mikroszkópok segítségével fejlesztettek ki, a digitalizáció elképesztő mértékben átalakította. Ennek a fejlődésnek az eredménye ROSA, amely a maga 400 kilogrammjával 0,6 milliméter pontosságú munkára képes.

Forrás: NÉPSZAVA - 2018. 05. 30.