Egyetlen oltalom használata 10 százalékos növekedési többletet hozhat egy vállalkozás számára, míg egy teljes oltalmi portfólió használata akár 30 százalékkal is növelheti a magyar kis- és középvállalkozások gazdasági növekedési esélyeit.
Évekig ingyenes marad az oltalom fenntartása
Pomázi Gyula: a szabadalmak által az ország tőkevonzó képessége is nőhet
Magyarországon a több mint 480 ezer kkv-nak mindössze a 3,3 százaléka rendelkezik valamilyen oltalombejegyzéssel, míg az EU-ban ezek aránya 8,8 százalék – mondta Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) elnöke a VG-vel közös, 5letből érték, a szellemi alkotások tudatos védelme című konferencián. Hozzátette, az idei első fél évben 248 szabadalmi bejelentést indítottak el a vállalkozások Magyarországon, és bár az elmúlt években emelkedett a hazai szabadalmi bejelentések száma, az oltalomjoggal rendelkező cégek aránya nemzetközi összevetésben még mindig alacsony. Például Lengyelországban ez az arány 10 százalék, és a nagyszámú oltalom miatt az ország tőkevonzó képessége is nagyobb, háromszorosa a magyarénak. A nemzetközi szabadalmi bejelentések rangsorában már Kína a világelső, 2019 óta az Egyesült Államokat is megelőzi. Az ázsiai országban az idei első fél évben több mint 60 ezer szabadalmi bejelentést tettek, míg 1999 első fél évében még csak 276-ot.
A megfelelő oltalom a nemzetközi piacra lépés egyik fontos feltétele. Egy adott termékre vagy szolgáltatásra vonatkozó oltalombejegyzés monopoljogot biztosít a tulajdonosa számára a gyártás és az értékesítés terén, és védelmet nyújt a hamisítás ellen is. De a szellemi tulajdon vagyonértékét is számottevően növeli – hangsúlyozta előadásában Pomázi Gyula. Mindössze egyetlen oltalom 10 százalékos növekedési többletet jelenthet egy vállalkozás számára, míg egy teljes oltalmi portfólió használata akár 30 százalékkal is megdobhatja a kkv-k gazdasági bővülési esélyeit – tette hozzá. Az oltalommal védett termék vagy szolgáltatás felhasználási joga is értékesíthetővé válik, ami növeli az adott vállalat, ország tőkepiaci vonzóképességét is. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatain keresztül 100 százalékos támogatás szerezhető iparjogoltalom bejelentésére, sőt, arra is lehetőség van, hogy az oltalombejegyzést követő első három évben annak fenntartási díját se kelljen megfizetni – emelte ki az SZTNH elnöke. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a vállalkozások kutatás-fejlesztési minősítésével különböző adókedvezmények is igénybe vehetők, amelyekkel a cégek többsége ma nem él. A társasági adónál 10 millió forintonként egymilliót spórolhatnak a fejlesztéssel foglalkozó cégek, de a hazai vállalkozások többsége ezt jelenleg nem igényli vissza. A hazai tudásvagyon hasznosulásának előmozdítása fontos feladat, ehhez azonban szükség van a feltételrendszerének megteremtésére. Például egy intézményi háttérre vagy egy finanszírozási eszközrendszerre, amellyel az egyén vagy a vállalkozás érvényesülni tud – erről Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkára beszélt a konferencián. Ennek fényében az ITM nemcsak az innováció eszközrendszerén keresztül fejti ki a tevékenységét, hanem a teljes projektciklus során segíti a magyar tudásvagyon bővülését. A tárcán belül zajlik egy átfogó intézményrendszer építése, hogy az ötlet, amely mögött tudás áll, rendelkezzen a teljes intézményi támogatási háttérrel, hogy érvényesülni tudjon az ötletgazda. Az inkubációtól a validáláson keresztül a finanszírozásig és a piacra lépésig, a teljes ciklust le kell fednie az intézményi támogatásnak – összegzett Gulyás Tibor.
Forrás: Világgazdaság