A szervezetünkben számos biológiai óra működik, ezek közül kiemelkedően fontos a cirkadián óra.
BAGLYOK, PACSIRTÁK, EMBEREK
A cirkadián kifejezés a latin circa (körülbelül) és dies (nap) szavakból áll össze. A 24 órás periódus a Föld forgásából adódik, amely pontosan előre jelezhető változásokat eredményez a környezetünkben, mint a fény és a sötétség, az alacsony és magas hőmérséklet váltakozása. Az ilyen változásokhoz való alkalmazkodás evolúciós előnyt jelent, hiszen a cirkadián óra a várható környezeti módosulásoknak megfelelően alakítja viselkedésünket és élettani folyamatainkat. Cirkadián ritmust mutatnak az anyagcserefolyamatok, az alvás és az izomerő, valamint a memória és a motoros aktivitás is.
A környezet és a szervezet közötti erős, 24 órás összhang összetett biológiai rendszeren alapul.
A téma fontosságát jelzi, hogy a 2017es orvosi Nobeldíjat Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young a cirkadián ritmus – az ecetmuslica cirkadián órája – hátterében húzódó molekuláris mechanizmusok feltárásáért kapta.
A hangulati életünk napszaki ingadozást mutat, így nem meglepő, hogy a hangulatzavarokat, kiemelten a depressziót is kapcsolatba hozták a cirkadián ritmus zavarával – állapítja meg élettani és lélektani vizsgálatai alapján három magyar kutató: Baksa Dániel, Petschner Anna és Juhász Gabriella. Újabban olyan betegségek kapcsán is felvetődik a cirkadián ritmus zavarának lehetséges szerepe, melyek esetében korábban nem merült fel. A fejfájások közül a kifejezetten heves, mindig féloldali és jellemzően a szem környékén jelentkező fájdalommal járó klaszterfejfájás cirkadián ritmust mutató rohamok formájában jelentkezik – leginkább éjjel –, és a migrénes rohamok tipikus napszaki ingadozásának lehetősége is felmerül, bár ennek esetében még további vizsgálatokra van szükség arról, hogy jelentős szerepet játszike a cirkadián ritmus zavara. „Kutatócsoportunk ennek a kérdésnek a meg válaszolásában is fontos lépéseket tett – ismerteti a három szakember az Innovációs és Technológiai Minisztérium Új nemzeti kiválóság programja, valamint a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatás segítségével végzett vizsgálatait. – A migrén hátterében egy, a cirka dián ritmust meghatározó úgynevezett óragén kapcsolatát elemeztük különféle stressztényezőkkel összefüggésben, és érdekes módon kifejezetten csak a pénzügyi stresszel kapcsolatban jelent meg az összefüggés. Elképzelésünk szerint a krónikus stresszt kiváltó pénzügyi nehézségek a cirkadián ritmus módosítása, például megváltozó életmód által befolyásolhatják a migrénes fejfájás megjelenésének kockázatát. Agyi funkcionális mágnesesrezonanciavizsgálatunk eredményei pedig arra utalnak, hogy az érzelmek feldolgozására adott agyi aktivitás terén különbségek lehetnek a migrénes rohamok tipikus napszaki, jellemzően reggeli vagy esti megjelenése mentén elkülönített migrénes csoportok között.” Mit tehetünk az egészséges napi ritmusunkért?
Nappali tevékenységeink jelentősen kihatnak az éjszakai alvásra, és fordítva. Az általános recept a természetes biológiai ritmusunknak megfelelő életmód. Nappal a szabadban, természetes fényben töltött idő – kiemelten a reggeli, délelőtti órákban –, a rendszeres testmozgás, a nagyjából ugyanakkori, lehetőleg napi ötszöri étkezés és az örömteli társas kapcsolatok mind hozzájárulnak a belső biológiai óra és a környezet közötti összhang kialakításához.
Természetesen egyéni különbségek is meg figyelhetők a napi ritmusunkban – szögezi le a három kutató. A cirkadián preferenciákat tükrözi a kronotípus, ami alapján reggeli (pacsirta) és esti (bagoly) típusú egyéneket tudunk elkülöníteni.
Egy pacsirta egyén például a természetes ritmusa mentén, akár hétvégén is, amikor nem szükséges időben kelni, 22 órakor már erősen elálmosodik, nyugovóra tér, és 6 órakor kel. Ezzel szemben egy bagoly éjfélig vagy még tovább is aktív, a kora reggeli órákat átalussza, és csak 910 óra felé ébred. Egészségesek körében az emberek nagyjából 60 százaléka nem mutat cirkadián preferenciát – vagyis se nem kifejezetten reggeli, se kifejezetten esti típusú –, és 2020 százalék sorolható a pacsirta és a bagoly típusúak körébe.ki korán kel, aranyat lel – tartja a mondás, és a világ jellemzően a reggeli típusúaknak kedvez, gondoljunk a tipikus 8.00–16.30 órás munkaidőre.
Általánosságban a baglyokat tartják sérülékenyebbnek: gyakoribbak körükben például a hangulat, az evés, az anyagcserezavarok és a szív és érrendszeri betegségek.
Életmódunk alakításakor érdemes tehát a krono típusunkat is figyelembe venni, már amennyire megtehetjük – javasolja Baksa Dániel, Petschner Anna és Juhász Gabriella –, illetve tolerálni kell egymás akár szélsőségesen eltérő természetes bioritmusát. Így például serdülőkorban természetes az elmozdulás a bagoly típus felé. Fontos tehát látni, hogy egy kamasz nem feltétlenül lustaságból alszik tovább, mint a család felnőtt tagjai, de a tizenéves esetében is lényeges a szinkronizáló időtagoló hatások fenntartása – mint amilyen az egészséges táplálkozás, a testmozgás –, valamint a szélsőséges életmód, kiemelten a rendszeres éjszakai internetezés vagy a késői táplálkozás tudatos kerülése.
A mai világunk trendjei sok szempontból képesek kizökkenteni minket természetes bioritmusunkból.
De az is biztos, hogy egyértelműen tehetünk a ritmusunk fenntartásáért, visszaállításáért – figyelmeztetnek a kutatók. A tudatosság fokozása, az életmód megváltoztatása és szükség esetén orvosi segítség kérése mindannyiunk hasznára válhat.
Együttműködésben az Élet és Tudománnyal
Forrás: Mandiner