A Tungsram újpesti telephelyén létrehozott 150 négyzetméteres beltéri farmon hidropóniás rendszerben termesztenek mikrozöldségeket és salátaféléket, emellett két kisebb klímakamra még speciálisabb kutatási célokat szolgál. A kereskedelmi méretű létesítmény teljes egészében a kutatás-fejlesztést szolgálja, ami egyedülállóvá teszi Közép-Európában. A 125 éves Tungsram 120 éve működik az újpesti telephelyen, 1896 óta juttat megfizethető elektromosságot a háztartásokba. A vállalat minden kutatógenerációja hozzáadott valami újat a világhoz, hangsúlyozta Jörg Bauer elnök-vezérigazgató.
A cég letette a névjegyét a rádió- és televíziótechnológiában, az orvosi műszergyártásban, vagy épített például üveg- és konzervgyárat is. Mindig erőssége volt az innováció.
Jelenlegi fejlesztőgenerációja 3 évvel ezelőtt hirdetett új innovációs programot, „zöld átalakulás” néven. A program célja válaszokat keresni az emberiség egyik legnagyobb kihívására, a Föld meredeken növekvő népességének a fenntartható élelmezésére. „Hamarosan 10 milliárd embernek kell enni adni úgy, hogy közben ne pusztítsuk el a bolygót – fogalmazott az elnök-vezérigazgató. Szerinte: – Ha valamiben segített a COVID, az az volt, hogy jobban figyelünk a környezet védelmére.” Mint mondta, Magyarország mindig élen járt az agrárkutatásban, és a Tungsram beltéri farmja nem a hagyományos mezőgazdasággal kíván versenyezni, hanem kiegészíti azt.
A Föld lakossága már jelenleg is kihasználja a természeti erőforrásokat, miközben a klímaváltozás óriási károkat okoz.
Erre az élelmiszertermelés áthelyezése lehet a válasz, ami a magyar egyetemek számára is nagy lehetőség. A Tungsramnak az a célja, hogy a legjelentősebb mezőgazdasági kutatórészleget hozza létre ezen a területen.
A vállalat 2018-ban megkezdett „zöld átalakulás” programjához köthető bevétel máris elérte az összes bevételük 50 százalékát, ami igazolja, hogy céljuk nem ellentétes a profittal.
A kutatási-fejlesztési farmot 575 millió forintból hozta létre a gazdasági társaság, az Innovációs és Technológiai Minisztérium 250 millió forintos támogatásával.
A projekt közel 100 százalékban magyar fejlesztésű és kivitelezésű. Létrehozáshoz a Biopólus Zrt. biotechnológiai tudását alkalmazták, és a KÉSZ Csoport kivitelezte, kereskedelmi partnerük pedig az Eisberg Hungary Kft. A lámpák és a technológia a Tungsram nagykanizsai és hajdúböszörményi gyárából származnak.
A kutatás-fejlesztési farm célja, hogy a Tungsram a teljes technológiát és alkalmazása eredményeit is be tudja mutatni potenciális vevőinek, beleértve az elérhető termés mennyiséget, színét és ízét.
Fő céljuk ugyanis ehhez hasonló teljes farmrendszerek értékesítése más termelőknek.
A vállalat több hazai egyetemmel kapcsolatban áll, de ezeket a kapcsolatokat tovább kívánja bővíteni. Felmerült például már a telephelyre kihelyezett egyetemi tanszékek gondolata is. A Tungsram beltéri farmokra szánt lámpáival már kísérleteznek a kertészet terén világhírű holland Wageningen Egyetemen, az angol Readingi Egyetemen és a mértékadó tanúsítványairól ismert Fraunhofer Intézetben is.
A most bemutatott intenzív, bár egyelőre költséges technológia üzleti szempontból négy piaci szegmensben versenyképes: speciális zöldségek (mikrozöldek, bébilevelek), gyógyszeripari hasznosítású növények, palántanevelés, valamint szamócatermelés.
A vertikális farmban nem alkalmaznak növényvédő szereket, sem genetikailag módosított fajtákat vagy inputanyagokat. A zárt technológianak köszönhetően maximálisan higiénikus a termelés, patogének nem kerülhetnek be. A termesztés vízigénye akár 95–98 százalékkal kisebb, mint szabadtéri esetében.
A Tungsram 2018-ban magyarországi központú márkaként tért vissza a piacra a GE Lighting EMEAT fényforrás-üzletágának és globális autólámpa-ágazatának felvásárlásával. A 3700 alkalmazottat foglalkoztató vállalat termékei 93 százalékát exportálja, száz nemzetközi piacon van jelen. Magyarországon öt gyárra, valamint 1600 beszállítóra és más partnerre épülő ellátási láncot üzemeltet.
A Tungsram fejlesztését Innovációs Nagydíjjal ismerték el az informatika kategóriában. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke a kutató-fejlesztő farm avatásán felidézte Pakucs Jánost, akinek a kezdeményezésére 29 évvel ezelőtt elindult a Magyar Innovációs Nagydíj-pályázat. A díjat eddig 282 vállalat, illetve tudásszervezet érdemelte ki. Az idei mezőny a pandémia ellenére kiemelkedően népes volt, 50 százalékkal nőtt a jelentkezők száma, és a Tungsram ebben a versenyben lett a nyolc idei díjazott egyike. A nagydíj szakértőkből álló zsűrije a hagyományos képességek újrahasznosítását, az agrotechnikai fejlesztést, az ökoszisztéma kialakítását, valamint a wolframszálak újrahasznosítását díjazta a Tungsram innovációjában. A nagydíj elnyerését tanúsító oklevelet György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára adta át Jörg Bauer elnök-vezérigazgatónak (képünkön). Mint mondta, a kormány célja, hogy Magyarország visszatérjen az öt legjobb agrárkutató ország közé, és e téren mérföldkőnek számít a Tungsram fejlesztése, hiszen a világ élelmezése az egyik legfontosabb kihívás. A vertikális farmok nagy előnye, hogy termőtalajban és vízben szegény területen is működtethetők, kevés természeti erőforrást használnak, és mivel a technológia bárhol telepíthető, az élelmiszertermelést a szállítási költség tekintetében is fenntarthatóbbá teszi. A szakpolitikus szerint a közel 100 százalékban magyar fejlesztésű és gyártású vertikális farm jó ok a büszkeségre, és máris kilenc nagy hozzáadott értéket képviselő magyar munkahely jött létre neki köszönhetően.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság