A tervek szerint a kormány februárban elfogadja Magyarország innovációs stratégiáját – jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. Ismertette, hogy a mai magyar gazdaság kétszer annyit fordít a kutatásra, fejlesztésre és innovációra (KFI), valamint a felsőoktatásra, mint 2010-ben. Ezen belül az idén 32 milliárd forinttal, azaz 25 százalékkal több pénz jut KFI-re, mint 2018-ban. Egyúttal létrejönnek az egységes teljesítményalapú forráselosztás feltételei is, hiszen jókora nemzetközi lemaradást kell ledolgoznunk, mert az uniós eredménytábla szerint továbbra is az úgynevezett mérsékelt innovátorok egyikének számítunk. A miniszter emlékeztetett, hogy 2019-ben a magyar gazdaság növekedése megközelítette az 5 százalékot, a bővüléssel elsők között leszünk az Európai Unióban. Mint hangsúlyozta, a kormány azon dolgozik, hogy a hazai gazdaság növekedése tartósan legalább 2 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot. A magyar gazdaság eddigi növekedéséhez az is nagyban hozzájárult az IMF tanulmánya szerint, hogy hazánkban az ipar által előállított hozzáadott értékből mintegy 70 százalékkal részesült a high-tech szektor, e területen pedig Magyarország az EU legnagyobb exportálója, Németországgal és Dániával említenek bennünket egy lapon.
A magyar kormány az elmúlt elmúlt másfél-két évben kiemelten dolgozott azon, hogy az ország gazdasága minél inkább innovációalapú legyen. Ennek érdekében – Palkovics László néhány példája szerint – megkezdődött az innovációt támogató intézményrendszer átalakítása, az új struktúrában már egységes szerkezetű lesz a finanszírozás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap formájában. Tavaly decemberben egy mintegy 85 milliárd forintos új támogatásról is döntés született, január 1-jén pedig megszületett a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, amely a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivataltól teljesen független szervezet. A kutatóintézet-hálózat működését egy 13 tagú egyesület biztosítja, az egyesület stratégiájának, értékelési és finanszírozási rendszerének kidolgozása napirenden van.
A miniszter kiemelte, hogy a felsőoktatási intézmények képezik az innovációs gazdasági környezet alapját, hiszen kiemelkedő szellemi tőkével rendelkeznek, és az új struktúrában majd a vállalati innovációt tudják támogatni. Az innovációs ökoszisztéma fontos részei a tudományos parkok (science parkok) is, ilyeneket két fővárosi és hat vidéki helyszínen hoznak létre. Egy science park létesítése azonban több mint 300 milliárd forintba kerül. Az egyetemi modellváltás kapcsán Palkovics László a Budapesti Corvinus Egyetem átalakítását jó döntésnek értékelte, és megerősítette, hogy az alkalmazott modellt több más egyetem esetében is be fogják vezetni. Kitért rá, hogy a kínai Fudan Egyetem hamarosan campust létesít Magyarországon, a campusnyitás pedig előmozdíthatja a további kínai beruházásokat, de a kínai vállalatok kutatás-fejlesztési központjainak letelepedését is.
Forrás: Világgazdaság