A most zárult biotechnológiai projekttel a DE nélkülözhetetlenné vált az ágazatban.

DEBRECEN. – Ez a projekt a Debreceni Egyetem büszkesége, az intézmény modern kori történetének legnagyobb kutatási és innovációs projektje – hangsúlyozta prof. dr. Szilvássy Zoltán rektor csütörtökön annak a kutatási projektnek a zárórendezvényén, melynek megvalósításán 15 intézmény 518 munkavállalója dolgozott több mint 5,9 milliárd forint vissza nem térítendő EU-s támogatással. A kutatás fő fókusza egy rekombináns fehérjét tartalmazó hatóanyag és gyógyszerkészítmény fejlesztése, valamint egy új önálló sejtvonal létrehozása volt. Az új fejlesztéssel a DE a magyar biotechnológiai ipar nélkülözhetetlen részévé vált. A konzorciumi partnerek az eredményeket fenntartható módon a társadalom szolgálatába kívánják állítani.

Az egészségipar fejlődését szolgálja

Az új fejlesztéssel a Debreceni Egyetem a magyar biotechnológiai ipar nélkülözhetetlen részévé vált.

DEBRECEN. A közös munka a Richter Gedeon Nyrt.-vel és a Fluart Innovative Vaccines Kft.-vel karöltve indult 2016 decemberében. A projekt megvalósításán 15 intézmény 518 munkavállalója dolgozott több mint 5,9 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással. A kutatás fő fókusza egy rekombináns fehérjét tartalmazó hatóanyag és gyógyszerkészítmény fejlesztése, valamint egy új önálló sejtvonal létrehozása volt.

– Ez a projekt a Debreceni Egyetem büszkesége, az intézmény modern kori történetének legnagyobb kutatási és innovációs projektje, melynek előzménye egészen 2007-ig nyúlik vissza. Ekkor alapítottuk meg az ország első akkreditált gyógyszeripari klaszterét a Richter Gedeon Nyrt.-vel – idézte fel a kezdeteket prof. dr. Szilvássy Zoltán rektor, a projekt szakmai vezetője a csütörtöki projektzáró rendezvényen. Kifejtette, hogy a biotechnológiai gyógyszereknek a termelés folyamán végig analitikai és klinikai vizsgálatsorozatokon kell átesniük, egy gyógyszergyárnak azonban nincsenek klinikái, ahol ezeket kivitelezhetné.

Debrecen városa az ország egyik legnagyobb klinikai rendszerével rendelkezik, ennek mentén talált egymásra a két szervezet. A közösen végzett ipari tevékenység rendkívül versenyképes, ez pedig mindkét fél számára előnyös.

Fenntartható módon

Elhangzott, hogy a kutatási programban célzott feladatok egyaránt magukban foglalnak ipari kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeket is.

A konzorciumi partnerek a létrehozott eredményeket fenntartható módon a társadalom szolgálatába kívánják állítani.

– Debreceniként külön örülök, itt lehetek. Rendkívül lényeges, hogy vidéken is épüljön ökoszisztéma; az innováció és a kutatás-fejlesztés ne csak Budapesten történjen meg. Azt látom, hogy az elmúlt tizenöt évben rengeteg lehetőség települt a városba.

Kulcsfontosságúnak tartom, hogy az egyetem és az ipar együttműködjön, hiszen ha egy prototípus eljut a gyártás fázisába, az hoz majd bevételt – fogalmazott dr. Szabados Zsuzsa, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vállalati innovációs elnökhelyettese.

A projektben kifejlesztett prototípusok a későbbiekben szabadalmaztathatók, illetve az alábbi egészségtudományi területeken lesznek felhasználhatók: fertőző betegségek megelőzése és kezelése, vakcinák hatóanyagainak előállítása, virális és bakteriális fehérjék gyártása, biológiai hatóanyagok előállítása, ritka betegségeket okozó biológiai molekulák pótlására alkalmas készítmények gyártása, gyógyszerösszetevők előállítása, új terápiás eljárások kifejlesztése, továbbá immunbiológiai diagnosztikumok előállítása. Egy Magyarországon kifejlesztett, szabadon felhasználható sejtvonal létrehozása számos alkalmazási területen stratégiai jelentőséggel bírhat. A projektben célul kitűzött fejlesztés mind az orvostudományi ágazatokban, mind a gyógyszerészeti- és élelmiszeripari tudományterületeken felhasználható és hasznosítható lehet.

Forrás: Hajdú-Bihari Napló