NAGYKANIZSA Az elmúlt egy évben markáns szemléletváltás ment végbe a hazai kutatás, fejlesztés és innováció terén. Az alapgondolat a hasznosságra helyezi a hangsúlyt, a rendszer pedig arra ösztönzi a kutatókat és fejlesztőket, hogy tudásukhoz, szakértelmükhöz, újszerű, innovatív megközelítéseikhez találjanak partnereket, akár forintban kifejezhető üzleti kapcsolatot az ipari szektor szereplőivel.
Interjú Dr. Birkner Zoltánnal a Zalai Hírlap 2019. október 17-i számában.
De, hogy miként épül fel mindez lépésről lépésre, arról dr. Birkner Zoltánt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökét kérdeztük.
Az alapötlettől egészen a gyártásig
Az innováció jövőjét a hasznosság határozza meg, legyen az anyagi vagy társadalmi
Tulajdonképpen miért volt szükség a hazai innovációs folyamat megújítására? – Az alapvető célunk az, hogy egyetlen hazai ötlet se vesszen kárba – fogalmazott dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. – Köztudott, hogy a magyarok kreatívak, képesek újszerűen megközelíteni a problémákat, ugyanakkor sajnálatos tény, hogy viszonylag kevés ötlet jut el arra a szintre, hogy valós gazdasági hasznot hozzon.
A hivatal elsőszámú feladata ezen változtatni, azt szeretnénk elérni, hogy az ötletekből termékek, a termékekből pedig gyártás legyen. Ezt a cseppet sem egyszerű folyamatot próbáljuk menedzselni, sőt lépésről lépésre végigkísérni. Éppen ezért az elmúlt év arról szólt, hogy újradefiniáltuk az egész kutatás-fejlesztési és innovációs rendszert.
Az első kérdés, amit egy ötlet, fejlesztés vagy kutatás kapcsán fel kell tenni, hogy – és ez az innovációs szemlélet kiteljesedése – van-e valamilyen társadalmi vagy gazdasági haszna mindennek. Ma már az is pontosan látszik, hogy a „tudás létrehozása” nem csak és kizárólag egy magasan kvalifikált kutatóintézet berkein belül valósulhat meg, éppúgy fel lehet fedezni innovatív megoldásokat egy multinacionális cégnél, egy kisvállalkozásnál, de akár egy start-up vállalkozás is képes olyan újszerű tudást létrehozni, aminek komoly gazdasági haszna lehet. A második gondolatunk az volt, hogy ezeket a tudást létrehozó szervezeteket – legyenek azok egyetemek, állami vagy vállalati kutatóközpontok – emeljük közös platformra akár tudományterületek vagy gazdasági ágazatok szerint, hiszen így a meglévő tudás nem csak összeadódik, de láthatóvá válnak azok a szereplők, akik az adott témával foglalkoznak. Ezzel az egységes tudásbázissal sokkal könnyebb nyitni a piac felé, sőt a piaci szereplőknek is könnyebbséget jelent, hogy a saját területükhöz kapcsolódóan nem csak egy-két szereplővel tudnak együttműködni, hanem az összessel. Szintén szemléletbeli változás, hogy már a kezdetektől támogatjuk ezt a fajta együttműködést.
A szemléletváltáson túl, a hivatal ezen kutatások és együttműködések finanszírozásában is komoly feladatot vállal a pályázati rendszer működtetésével. Milyen mértékű hazai és nemzetközi források állnak rendelkezésre?
Az idei évben közel 115 milliárd forint hazai forrás állt rendelkezésre, amit három nagy kalapba osztottunk szét.
Az első a hagyományos alapkutatások támogatása, ehhez tulajdonképpen nem is nyúltunk, az ilyen egyéni, illetve csoportos kutatások finanszírozására körülbelül 15 milliárd forint állt rendelkezésre.
A második kalapban közel 30 milliárd forintra lehetett pályázni, ebből a keretből elsősorban olyan egyetemeket, kutatóintézeteket támogattunk, amelyek olyan tudásbázist hoztak létre, ami a környezetükben lévő piaci szereplőket is érdekelheti. A harmadik támogatási formát kifejezetten a vállalati innováció támogatására szántuk, ez a keret megközelítette a 70 milliárd forintot.
Vannak preferált kutatási területek?
Amint már mondtam, az elsődleges szempont számunkra, hogy egy kutatásnak, fejlesztésnek, innovációnak legyen társadalmi vagy gazdasági haszna. Ezenfelül megjelöltünk négy nagy területet, úgy mint az ipar és digitalizáció, a fenntartható, biztonságos környezet, az egészség, illetve a család és kultúra. Azért ezeket, mert az Európai Unió következő pénzügyi ciklusában is ez a négy nagy tématerület bír kiemelt fontossággal, azaz ezekhez a kutatásokhoz uniós forrásokat is lehet szerezni. Egyébként e tekintetben, mármint a kutatásra, fejlesztésre és innovációra elkülönített uniós források megszerzésében komoly lemaradásunk van, a magyar pályázók mindösszesen a rendelkezésre álló források alig fél százalékát tudták elnyerni.
Pedig a magyar innovációs rendszer megerősíthető külső, brüsszeli forrásokból, csak ehhez sokkal felkészültebbnek, agilisebbnek kell lenni.
Ennek érdekében a hivatal elindított egy sor kezdeményezést, mentorhálózatot, szaktanácsadást, pályázatírást, illetve kapcsolatépítést támogató pályázatokat is kiírtunk.
Emellett egy olyan pályázatot is elindítottunk az egyetemek számára, melynek keretében a belső tudásvagyon és eszközállomány feltárását finanszírozzuk annak érdekében, hogy az intézmények különféle megbízásokat teljesíthessenek a piaci szereplőknek.
Tehát megpróbáljuk rábírni az egyetemeket is az üzleti szemléletre. Erre a keretre 23 hazai egyetem nyújtott be pályázatot. A jövő egyébként megállíthatatlanul ebbe az irányba halad, ma már minden nagy külföldi egyetemnek van saját üzleti vállalkozása, ami pénzt termel az intézménynek. Ehhez a modellhez idehaza talán a Debreceni Egyetem áll a legközelebb.
Ha jól értem, a hivatal egyfajta menedzserszerepet vállal fel a hazai innováció sikeressé tételében?
Pontosan. Minden segítséget szeretnénk megadni ahhoz, hogy egy ötletből prototípus, a prototípusból tömeggyártás, a gyártásból pedig valós haszon keletkezzen. Ha kell, pénzügyi forrásokat biztosítunk a hazai és nemzetközi pályázatok segítségével, ha kell, kapcsolati tőkét vonunk be, ha pedig arra van szükség, még a szabadalmaztatás vagy akár a vállalatszervezés területén is tudunk segítséget nyújtani. Szóval megpróbáljuk végigkísérni az egész folyamatot.
Ön szerint idehaza melyek azok a területek, ahol áttörést hozhat a magyar innováció?
Azt hiszem, egyértelműen látszik, hogy az önvezető autókon keresztül az autóiparban van hatalmas potenciál a megújulásra, emellett a gyógyszer- és egészségiparban is rengeteg újítás valósul meg, dinamikusan növekszik az informatikai- és digitális iparág és hát nagyon szeretnénk, ha a környezeti iparágon belül a víztisztítás területén is komoly eredményeket érnének el a hazai vállalatok, ennek ugyanis nemcsak gazdasági, hanem komoly társadalmi, sőt globális haszna is lenne.
Forrás: Zalai Hírlap - 2019.10.17. (1,7. oldal)