A „tápanyagokban dúsított élelmiszerek” napjainkban az egészséges, tudatos táplálkozás meghatározó részei. Egy tavaly októberben indult négyéves projekt keretében 32 kutató azt vizsgálja, hogy a növénytermesztés során hogyan lehet tápanyagot, főként magnéziumot juttatni a búzába.

A Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaság, az Agrokeve Növénytermesztő Korlátolt Felelősségű Társaság, a Felsőszentgyörgyi Mezőgazdasági Korlátolt Felelősségű Társaság és a Széchenyi István Egyetem egy 1,2 milliárd forintos projekt keretében működik együtt Tápanyagokban dúsított gabona (búza) termesztés funkcionális élelmiszer alapanyag előállítása céljából címmel. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból közel 800 millió forintos támogatással járult hozzá a négyéves programhoz. Tegnap konferencia keretében számoltak be a projektről és annak céljairól.

– A tápanyagokban dúsított, funkcionális élelmiszerek a világ élelmiszer-termelésének legfejlettebb termékei, melyek egyre nagyobb piaci részesedést jelentenek. Igyekszünk olyan élelmiszereket fogyasztani, amelyek egészségesek, esetleg a hiánytüneteinket javítják. Ha megnézünk például egy joghurtot, láthatjuk, milyen elemeket, például magnéziumot, vitaminokat tartalmaz. Ezeket a mesterségesen előállított anyagokat az élelmiszeripari gyártás során juttatják ezen termékekbe. Mi, akik gazdálkodunk, tudjuk, hogy az élelmiszer útja nem az élelmiszerüzemben kezdődik, hanem már a talajműveléssel. Ha mi ezeket a tápanyagokat, jelen esetben a magnéziumot, már a termesztés során bejuttatjuk a gabonába, akkor ezáltal alapanyagként előállítjuk, illetve kiváltjuk az élelmiszer-előállító üzemekben sokszor mesterségesen elvégzett dúsítást, adalékolást – fejtette ki dr. Kovács Attila egyetemi docens, a projekt szakmai vezetője.

A kísérleti kutatás, illetve a tudományos fejlesztések a mosonmagyaróvári kar irányításával valósulnak meg. A gyakorlati, szántóföldi méréseket és fejleszteni kívánt technológia bevezetését, illetve alkalmazását a konzorciumvezető a két partnergazdasággal közösen végzi. A négyéves programban 32 kutató működik együtt.

Tavaly októberben már száz parcellán elvetették a búzát, melyhez különféle dózisokban adnak hozzá tápanyagokat. Teschner Gergely kutató tájékoztatása szerint a talajnedvesség, a hőmérséklet vagy a szántóföldön fellelhető rovarok elemzésére különféle eszközöket is használnak a kutatás során.

Forrás: Kisalföld