Ezután kerekasztal-beszélgetés és tematikus szakmai workshopok következnek olyan kiemelt témákkal, mint az agroökológia, az élelmiszerrendszerek, az erdészet, az energetika és a biofinomítás.
Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke szerint fontos, hogy a Horizont Európa forrásaira sokkal felkészültebben tudjanak pályázni vállalkozásaink, kutatóintézeteink. Éppen ezért olyan intézkedéscsomagot állítottak össze a magyar jelentkezők ösztönzésére, amely a szakértői szolgáltatások megerősítésétől a hazai rásegítő pályázatok rendszerének a megújításáig terjed. Mint kifejtette, a magyar részvétel növelését a hivatal stratégiai feladatnak tekinti, és 2020-ban a hazai „közönség” új keretprogramra való felkészítése áll majd ennek a tevékenységnek a fókuszában. Mindezt a szervezet többek között konzultációkkal, gyakorlati képzésekkel, pályázatírási tréninggel, az innovatív kkv-k sikeres aspirálását támogató mentorprogrammal segíti elő.
Továbbá a hazai finanszírozású kutatási és innovációs pályázatok értékelésénél is bevezet olyan speciális ösztönzőket, amelyek az uniós keretprogramokban való sikeres pályázást vagy pályázati aktivitást „pluszpontokkal” jutalmazzák. „Szeretnénk, ha Magyarország a következő időszakban még sikeresebb lenne a brüsszeli k+f+i források hazahozatalában” – mondta érdeklődésünkre Birkner Zoltán. Ennek érdekében – tette hozzá – felépítettek egy sok lépésből álló direkt támogatási rendszert az NKFIH struktúráján belül, pályázati konstrukciókkal, rásegítőkkel, mentorhálózattal stb. Ehhez az agrártárca nagyon markánsan csatlakozott, s kezdeményezte, hogy a hivatal tegye tematikussá ezt a tevékenységet.
Az NKFIH-nál nem gondolkodtak ebben, az elnök szerint tehát ezért a minisztériumot illeti dicséret. Felhívta a figyelmet: Feldman Zsolt, az AM mezőgazdaságért felelős államtitkára és Juhász Anikó, a szaktárca agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára „találta ki”, hogy készüljön az agrárvállalkozások számára is egy profeszszionális támogatási rendszer, valamint kapcsolódjon hozzá egy ismertetőnap, amelyen mindazt bemutatják, mi kell ahhoz, hogy valaki sikeres pályázatot nyújtson be. A konferencián persze kiderül majd az is, hogy a magyar állam milyen sokféle módon tudja támogatni a nemzetközi együttműködések gyakorlatilag minden lépését a pályázat megírásától a kapcsolatépítésig, az utána következő mentorálásig, az előkészületek felmérésétől a partnerkeresésig – tette hozzá a szakember.
A tudás- és technológiaalapú, modern mezőgazdaság létrehozásához elengedhetetlen a kicsi és közepes agrárvállalkozások hozzáadottértéknövelése, amelyben a kutatás, az innováció és a tudásátadás kulcsfontosságú – hangsúlyozta Feldman Zsolt.
Mint kifejtette, a 2020 utáni közös agrárpolitika (KAP) hazai tervezése, azaz a stratégiai terv elkészítése, valamint annak folyamatos brüsszeli tárgyalása az előttünk álló egy-másfél évnek az egyik legfontosabb feladata. A Horizont 2020-at követő Horizont Európa kutatási keretprogram tekintetében szintén vannak aktuális feladataink, hiszen az első négy évre vonatkozó projekt egyeztetése az esztendő végével lejár, utána pedig elkezdődnek az első két évre (2020–22) vonatkozó munkaprogrammal kapcsolatos egyeztetések.
Így 6-9 hónapunk van a számunkra fontos témák kidolgozására és azok munkaprogramba való bejuttatására – hívta fel a figyelmet az államtitkár.
Ebben a feladatban – tette hozzá – nagyon fontos szerepe van a kormányzat és a szakpolitika mellett a további érintett szereplők, tudásközpontok (egyetemek, kutatóintézetek), vállalati kutatóközpontok, innovációt segítő szervezetek (NKFIH, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, klaszterek) együttműködésének, amelyet a háttérintézményekkel folyamatosan alakítanak, fejlesztenek annak érdekében, hogy az agrárkutatási, innovációs és tudásátadási rendszer hazánkban is kiépüljön.
Ahhoz, hogy k+f+i részvételünket erősíteni tudjuk az EU-s projektekben, már a tervezés során komoly érdekérvényesítés szükséges. Az uniós döntéshozatal befolyásolásához pedig makrorégiós állásponton keresztül vezet az út – emelte ki Juhász Anikó. Arra is kitért, hogy a 2015-ben, magyar kezdeményezésre elindult BioEast együttműködés fő célja a közép- és kelet-európai „bioökonómiai gondolkodás” elősegítése, a kutatásfinanszírozás és a kormányzati biomassza-alapú stratégiaépítés előmozdítása makroregionális, nemzeti és helyi szinten. Erre alapozottan több intézkedésen keresztül egy nagy ívű felzárkóztatási program kezdődött meg, amelyhez EU-s források is egyre inkább lehívhatóvá válnak. Mára már tizenegy közép- és kelet-európai ország együttesen támogatja ezt a kezdeményezést – tette hozzá.
Forrás: Figyelő - 2019.12.19. (74,75. oldal)