TUDOMÁNYOS CSOMÓPONTOK A Pécsi Tudományegyetemen (PTE) szeptember végén nyílt meg a Virológiai Nemzeti Laboratórium és a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium. A két intézmény része annak a 17 nemzeti és egy kutatólaborból álló rendszernek, amelyre az idén 14 milliárd, a következő években összesen mintegy 90 milliárd forintos támogatást fordít a kormányzat.
A nemzeti laboratóriumok a legjobb hazai egyetemi és vállalati szakembereket, képességeket összpontosítva nemzetközi szinten elismert tudományos csomópontokká válhatnak – erről beszélt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szeptember végén Pécsett. Az egyik nagy vidéki egyetemi központban, a PTE-n indult el a rendszer első két intézménye, a Virológiai Nemzeti Laboratórium és a Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium. Minderre 2,5 milliárd forintos támogatást nyújtott a kormányzat.
PÉCSI START
A virológiai labor létrehozása eredetileg nem szerepelt a tervek között, de a koronavírus-járvány ezeket az elképzeléseket is felülírta, az intézmény elindítása nem is lehetne aktuálisabb a jelenlegi helyzetben.
A laboratóriumot Jakab Ferenc professzor, a PTE virológus kutatója szervezte és irányítja majd. A szakember kifejtette: a Virológiai Nemzeti Laboratórium elsődleges célja, hogy a Pécsi Tudományegyetem meglévő, kiemelkedő virológiai laborjára alapozva magas színvonalú, nemzetközi szintű alap- és alkalmazott kutatásokat végezzen. Vizsgálataik egyik fő iránya a vírusfertőzések elleni védekezések hatékony módjainak a kifejlesztése lesz, s ezek akár a vakcinafejlesztés, akár a gyógyszeres kezelés lehetőségét is érintik. A kutatás mellett fontosnak tartják a hazai utánpótlás-nevelés erősítését is ezen a tudományterületen.A Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium küldetése, hogy a megtermékenyítési technikák hatásfokának a javításával járuljon hozzá a sikeres meddőségi kezelések s így a megszülető gyermekek számának a növeléséhez. Ezt a központot Kovács L. Gábor akadémikus vezeti. Elmondta: Magyarországon a meddőségi problémával küzdő házaspárok száma eléri a párok tizenöt százalékát, ezért elengedhetetlenek a humán reprodukció területén végzett széles körű, élvonalbeli infrastrukturális háttérrel támogatott klinikai kutatások és fejlesztések, a labor pedig pontosan e célokat szolgálja.
SZAKMAI MŰHELYEK
Az ITM kezdeményezésére létrejövő nemzeti laboratóriumok a nemzetgazdaság számára különösen ígéretes tématerületek hazai szakmai műhelyeit fogják össze – közölte megkeresésünkre a tárca. A kormányzati cél ezzel az, hogy az ország kész legyen a globális problémákra választ adni a kompetenciák fejlesztésével, a kutatási eredmények társadalmi, gazdasági és környezeti hasznosításával.
A Figyelő arról is érdeklődött, hogy mekkora költségvetési keret áll rendelkezésre a laboratóriumok számára, milyen ütemezésben tervezik felállítani a kutatóközpontokat, s hol létesülnek majd ezek a centrumok. Az innovációs tárcától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy tizenhét nemzeti és egy kutatólaboratórium kialakítását, működésének megkezdését támogatja a kormány, az idén 14 milliárd, a következő években összesen mintegy 90 milliárd forinttal. Négy fő kutatás-fejlesztési területen – biztonságos társadalom és környezet, egészség, ipar és digitalizáció, kultúra és család – létesülnek ilyen intézmények. Négy labor jogszabály alapján jön létre, a továbbiakhoz egyedi kérelmek alapján biztosít az idén közel 5 milliárd forint támogatást az NKFI Hivatal. A három-öt éves futamidejű projektek finanszírozása évenként aláírandó okiratok, megállapodások alapján történik.
Lapunk azt is felvetette, hogy a laboratóriumokat milyen szervezetrendszerben helyezik el, illetve azok milyen kapcsolatban állnak majd az Eötvös Loránd Kutatási Hálózattal (ELKH). Mint ismert, az ELKH-t a Magyar Tudományos Akadémia egykori kutatóintézeteiből hozta létre a kormányzat.
A minisztérium közölte: a nemzeti laborok döntően az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kutatóintézetei és kutatóközpontjai, valamint egyetemek együttműködésében valósulnak meg. Eredményes és hatékony létrejöttük érdekében az ITM programirányítási rendszert alakított ki hazai és nemzetközi szaktekintélyek bevonásával.
GAZDASÁGI HASZON
Az sem mindegy természetesen, hogy a gazdaság miképp tudja majd hasznosítani a nemzeti laboratóriumok kutatási eredményeit. A tárca szerint ezen intézmények kutatási tevékenységei számos gazdasági terület fejlesztésénél jelenthetnek segítséget. Lesznek laborok, amelyek az autonóm rendszerek, a mesterséges intelligencia fejlesztésére irányuló, vagy az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatásokat segítik, míg mások az agrártechnológia és a kvantuminformatika témaköreivel foglalkoznak majd. Jelenleg talán a legfontosabb terület a koronavírus elleni védekezés, az ezzel összefüggő kutatások az emberi élet védelme mellett az egészségiparban is mérhető gazdasági eredményeket hozhatnak. Ezt a célt szolgálja a már említett, a közelmúltban Pécsen átadott Humán Reprodukciós Nemzeti Laboratórium és Virológiai Nemzeti Laboratórium is.
Az ITM a laboratóriumok programirányítási rendszerét is életre hívta. Ennek célja a kutatások előrehaladásának, a célkitűzések megvalósításának közvetlen nyomon követése, szakmai támogatása, a hazai és a nemzetközi terjeszkedés elősegítése.
Aktuális tudománypolitikai hír az is, hogy a kormány a közelmúltban elfogadta a tárca kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiáját, melynek részeként több mint 53 milliárd forint összegű pályázati lehetőség nyílt meg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 145 milliárdos keretösszegéből.
A Pécsi Virológiai Nemzeti Laboratórium létrehozását a koronavírus-járvány indokolta
Forrás: Figyelő