GDP-ben mérhető az egyetemi fejlesztések és innovációk hatása
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a hazai kutatás, fejlesztés és innováció (KFI) egyik zászlóshajója, műhelyeiben folyamatosan hat-nyolc KFI-projekt zajlik – mondta a VG-nek Magyar Dániel, az ELTE Innovációs Központjának igazgatója. Az elmúlt években átlagosan 10-12 millió forintot költött az ELTE iparjogvédelmi oltalmazásra, és évente átlagosan három új szellemi alkotásra vonatkozó hasznosítási szerződést köt külső partnerrel. Emellett négy új elsőbbségi szabadalmi bejelentést nyújt be, a szellemi alkotásokat tartalmazó portfóliójuk pedig 40-45-re tehető – tette hozzá az igazgató. Jelenleg 17 olyan szabadalomcsaládja van az ELTE-nek, amelyben a jogi oltalom már biztosított, de a szabadalmi eljárás még folyamatban van. Ez utóbbi projektek létrejöttében nagy szerepe van annak, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) koordinálásával 2020 végén tizennyolc, a nemzetgazdaság számára különösen ígéretes tématerületen tudáscentrumokat alakítottak ki. A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium az ELTE-n jött létre, az ötéves program koordinátora lett a budapesti egyetem, de konzorciumpartnerként csatlakozott az intézményhez a Miskolci és a Pannon Egyetem, valamint a Hálózat a Regionális Fejlesztésért Alapítvány is.
A laborok hálózatát 14 milliárd forintból indították el, a következő években pedig összesen 90 milliárd forinttal támogatják. A laboratóriumok négy fő kutatási-fejlesztési területre koncentrálnak: az ipar és digitalizáció, a társadalom, az egészség, valamint a biztonságos társadalom és környezet. Az ELTE-n létrejött labor öt év alatt 1,5 milliárd forint fejlesztési forrásból gazdálkodik, amelyből az ELTE KFI projektjeire 600 millió forint jut – árulta el Magyar Dániel. „Nagyon sok olyan program indult, amely GDP-ben mérhető hatást hozhat a társadalominnováció területén” – tette hozzá. Példaként említett egy, a múzeumpedagógia területén indult fejlesztést, amellyel a múzeumok látogatottsága növelhető. De az egyetem kutatói a Semmelweis Egyetemmel közösen létrehoztak egy olyan ingyenesen elérhető applikációt is, amely a mesterséges intelligencia segítségével 16 különböző bőrelváltozást ismer fel, legyen szó akár melanomáról, szemölcsről, festéksejtes anyajegyről vagy más bőrproblémáról. „2018 eleje óta fejlesztjük a detektáló és osztályozó applikációt” – mondta a VG-nek Ulbert Attila, az ELTE Informatikai Karának volt kutatója. Az app azért jelenthet áttörést, mert Magyarországon tíz év alatt másfélszeresére nőtt a melanomás esetek száma, és ez a növekedés az összes rosszindulatú daganat előfordulásának emelkedését megelőzi. Az Emdee Bőr alkalmazás mobilon és webes felületen is használható – mondta Kecskeméti Tibor, a GoTo vezető termékfejlesztési menedzsere, a mesterséges intelligenciával támogatott orvosi diagnosztikával foglalkozó cég társalapítója. Kiemelte, 15 véletlenszerűen kiválasztott bőrprobléma esetében az MI-t használó app 15 pontot ért el, amikor pedig orvos diagnosztizálta az elváltozást, 15-ből 11 esetben adott pontos diagnózist.
Forrás: Világgazdaság