Az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb gondja a hazai növénytermesztésben a vetésszerkezet végtelen leegyszerűsödése. Napjainkban a szántóterület csaknem 90%-án öt fajt (búza, kukorica, napraforgó, árpa, repce) termesztünk, ami nemcsak agronómiai (vetésváltás, talajművelés, tápanyagellátás, növényvédelem stb.), hanem ökonómiai szempontból is (piaci értékesítési nehézségek, rendkívül alacsony árak stb.) hátrányos. Kívánatos lenne diverzifikáltabb vetésszerkezet kialakítása, részben a hüvelyes és takarmánynövények, részben a szántóföldi zöldségek arányának növelésével. Az utóbbiak között a csemegekukorica, valamint a zöldborsó messze a két legfontosabb kultúra, melyek nemcsak a hazai ellátást fedezik, hanem kiemelkedő exporttermék-alapanyagok is.
A csemegekukorica jelentőségét a hazai növénytermesztésben és élelmiszeriparban jól mutatja, hogy az USA-t követően Magyarország a második legnagyobb exportőr a világon.
Ugyanakkor a csemegekukorica piacát, és így a termelését is meglehetősen szélsőséges ingadozások jellemzik hazánkban. A rendkívül aszályos 2022 nyersanyaghiányát a feldolgozók kedvező árak meghirdetésével kívánták ellensúlyozni 2023 elején. Ez növelte a termelési kedvet, és 2023 kedvező időjárása is hozzájárult ahhoz, hogy tavaly a szükségesnél is több nyersanyag került a feldolgozókhoz. A piaci hiányra válaszul rendkívül megnőtt a kiskereskedelemben, főleg a HoReCa szektorban a nagyon olcsó kínai csemegekukorica jelenléte. Napjainkban ezeknek a piaci folyamatoknak a negatív hatásait szenvedik el a feldolgozók és a termelők.
Hibridválasztás
Az eredményes és hatékony csemegekukorica-termesztés a megfelelő hibrid megválasztásával kezdődik. A takarmánykukoricáéval összehasonlítva jóval szűkebb a fajtaválaszték, de így is kedvező lehetőségek vannak a termelők számára – a feldolgozóval egyeztetve – a megfelelő csemegekukorica-hibrid megválasztására.
A hároméves kísérletsorozatban 12-18 hibridet teszteltünk kedvező ökológiai (csernozjom talaj) és agrotechnikai (optimalizált technológia) feltételek mellett (1. táblázat).
Az évjárat – elsősorban annak vízellátottsága – jelentősen befolyásolta a termésszintet. Száraz feltételek között a csemegekukorica hozama a vizsgált hibridek átlagában 2021-ben 15,1 t/ha, 2022-ben 13,4 t/ha, 2023-ban pedig 20,9 t/ha volt.
Öntözve az állományt, ezeket a termésszinteket körülbelül hektáronkénti 4 tonnával lehetett növelni (18,8 t/ha, 18,0 t/ha, 24 t/ha), de az évjárat kedvezőtlen hatását teljesen nem lehetett megszüntetni.
Ugyanakkor az is megállapítható a kísérleti eredményeinkből, hogy adott vegetációs periódusban a leggyengébb és legjobb hibrid között 7-10 t/ha terméskülönbség volt nemcsak a száraz, hanem öntözött körülmények között is.
Agrotechnika Agrotechnikai fejlesztési kutatásaink a technológia több fontos elemét foglalták magukba. A kísérleteket nagyon kedvező tápanyag- és vízháztartású csernoz jom talajon végeztük. Az átlagos vízellátású 2021-ben érvényesült a csernozjom talaj kedvező természetes táp anyag-szolgáltató képessége, ezért valamennyi csemegekukorica-hibridnél a 75 kg/ha bizonyult optimális N-adagnak, mind száraz (hibridek átlagában 19,4 t/ha), mind öntözött (24,3 t/ha) viszonyok között (2. táblázat). Az ennél nagyobb nitrogénadagnál (N = 150 kg/ha) már terméscsökkenést tapasztaltunk (a hibridek átlagában öntözés nélkül 17,8 t/ha, öntözve 21,7 t/ha termést mértünk).
A gazdag tápanyag-ellátottságú csernozjom talajon az időszakos tápanyaghiányok kiküszöbölésére eredményesen lehetett makro- és mikroelem-tartalmú levéltrágyákat alkalmazni. A nagyon aszályos 2022-ben a száraz és az öntözött viszonyok között termesztett csemegekukorica-hibrideknél a levéltrágyák csak minimális, nem szignifikáns termésváltozást idéztek elő a kontroll kezeléshez képest. A hibridek átlagában „száraz” feltételeknél (életmentő célból ekkor 2 × 30 = 60 mm öntözést kellett alkalmaznunk, hogy az állományok ne semmisüljenek meg) kontroll kezelésben 13,7 t/ha, levéltrágyázott kezelések átlagában 14,3 t/ha termést kaptunk (3. táblázat).
Öntözött állományokban (2022-ben 4 × 30 mm = 120 mm) a kontroll kezelésben a hibridek átlaga 17,4 t/ha, a levéltrágya-kezelésekben pedig 17,1 t/ha lett.
Növényvédelem Növényvédelmi szempontból az egyik kulcskérdés a csemegekukorica-állományok gyommentesen tartása. Közismert, hogy a csemegekukorica sokkal érzékenyebb a különböző herbicidekre, mint a szemes kukorica. Posztemergens gyomirtó szereket hasonlítottunk össze eltérő genotípusú csemegekukorica-hib ri deknél (4. táblázat). A kontroll (kultivátorozott állomány) kezeléshez képest a herbicidek használata átlagosan mintegy egy tonnával nagyobb hektáronkénti termést eredményezett mind öntözés nélkül, mind öntözéssel. A kontroll kezelésben, öntözetlen állományban a hibridek átlagában 14,2 t/ha termést kaptunk, míg a herbicidkezelések átlagában a termés 15,4 t/ha lett. Öntözött körülmények között a kontroll termése 17,5 t/ha, a herbiciddel kezelteké pedig 18,2 t/ha volt. A vizsgálataink arra is rámutattak, hogy a herbicidek termést befolyásoló hatása hibridspecifikusan érvényesült, például nagyon kedvező a terméstöbblet a Tyson Laudis kezelésénél (2,7 t/ha plusz).
Újra kell gondolni
A hazai növénytermesztés, ezen belül a szántóföldi zöldségnövények termesztése óriási változásokon megy át napjainkban. Az eddigi technológiák és az azokhoz kapcsolódó szakmai gondolkodás jelentős átalakításra szorul. Olyan technológiákra van szükség, amelyek segítségével mind a termés mennyisége, mind a termés minősége javítható (win-win helyzet). Az erős világpiaci verseny miatt keresni kell azokat a piaci réseket, ahol komparatív, speciális előnyökkel rendelkezik a hazai csemegekukorica-termelő és feldolgozó.
A 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00064 számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatása pályázati program finanszírozásában valósult meg.
Forrás: Kertészet és szőlészet