Minden találmány egy jó ötlettel kezdődik, ami akár átütő sikert hozhat világszerte. Ám nem elég feltalálni, meg is kell védeni másoktól! Összegyűjtöttük a szabadalmaztatás legfontosabb tudnivalóit.

A bejelentés folyamata

Az SZTNH-hoz formanyomtatvány kitöltésével postai úton vagy akár elektronikusan is benyújthatjuk a szabadalmi bejelentést. A kérelemben fel kell tüntetni a bejelentő és a feltaláló nevét és címét, a találmány címét, valamint nyilatkoznunk kell arról, hogy szabadalmi oltalmat szeretnénk kérni. Emellett csatolni kell annak a megoldásnak a leírását és szükség esetén rajzait is, amelyre oltalmat szeretnénk kapni.

Idén tudnak pályázni

A szabadalmi bejelentés finanszírozásához különböző pályázatok, például az NKIFH és az EUIPO által kiírt SME Fund pályázatok is segítségünkre lehetnek, ezért érdemes még a bejelentés előtt tájékozódni a lehetőségekről. A pályázatok fedezik a szabadalmaztatással járó díjak nagy részét, valamint az NKFIH által kiírt pályázat a szabadalmi ügyvivő költségeinek nagy részét is.

Sok múlik az időzítésen

Nagyon fontos, hogy a feltaláló megfelelő időben tegyen szabadalmi bejelentést. Ha túl hamar, még a kísérletek elvégzése előtt nyújtja be, a később született eredményekkel már nem lehet kiegészíteni a leírást, míg ha túl sokáig vár, előfordulhat, hogy más hamarabb megszerzi a kizárólagos jogot. Tehát érdemes a műszaki szempontból megfelelő és piacképes találmány megszületésekor benyújtani a bejelentést.

Kellően részletesen

Olyan módon és részletességgel tárjuk fel a találmányt, hogy azt szakember meg tudja valósítani. A bejelentés tartalma új ismerettel már nem egészíthető ki a benyújtás után, ezért, ha nem elég részletes a leírás, gátolhatja az oltalomszerzést.

Szabad lett hozzá az út!

Ha szeretnénk alkalmazni egy megoldást, de van egy hasonló tárgyú szabadalom, amit nem kívánunk bitorolni, kérhetünk nemleges megállapítást az SZTNH-tól.

Kell hozzá a bizonyíték!

Ha valaki úgy véli, hogy egy találmány esetén nem teljesülnek a szabadalmazás feltételei, lehetősége van jelezni az SZTNH-nál a közzétételt követően az engedélyezésig. Ezt követően megsemmisítési eljárást lehet kezdeményezni.

Nincs hozzá engedélye

A szabadalmi bejelentés a közzétételig titokban marad, ezt követően nyilvánosságra kerül. Ha tudomásunkra jut az, hogy bitorolják a találmányunkat, jogi lépéseket tehetünk az illetéktelen hasznosítóval szemben.

Védjük meg a találmányt!

A találmány jogi védelmét a szabadalom biztosítja, amely kizárólagos jogot biztosít a feltalálónak vagy jogutódjának, hogy a találmányt hasznosítsa, vagy arra másnak engedélyt adjon, miközben másokat eltilt annak hasznosításától.

Csakis új és ötletes!

Szabadalmi oltalom csak olyan termékre, eljárásra, berendezésre és alkalmazásra kérhető, ami új, feltalálói tevékenységen alapul, és iparilag alkalmazható. Nem lehet oltalmat szerezni olyan műszaki megoldásokra, amelyek bárhol a világon nyilvánosságra kerültek, például fellelhetők az interneten, sőt, még a feltaláló korábbi közlése is újdonságrontó.

Ezek lehetnek a kivételek

A találmány ötletes, műszaki megoldás legyen. Például nem is szabadalmazhatók a felfedezések, tudományos elméletek, matematikai módszerek, szellemi tevékenységre, játékszabályra, üzletvitelre vonatkozó tervek, de önmagukban a számítógépi programok sem. Az a műszaki megoldás, ami felhasználja a számítógépes programot, már találmánynak tekinthető.

Korlátozott időre szól

A szabadalom nem örökre szól. A szabadalmasnak a bejelentés napjától számított legfeljebb húsz évig van kizárólagos joga a hasznosításra, de ennek fenntartásához évente fenntartási díjat kell fizetnie. Ezt követően a találmány közkinccsé válik, vagyis bárki szabadon használhatja.

Határon innen és túl

A szabadalmi oltalom meghatározott földrajzi területre érvényes. Ha külföldön is szeretnénk forgalmazni a termékünket, érdemes a termék piacra kerülése előtt azokban az országokban is a védelmét biztosítani, ahol majd eladásra kerülnek.

Közös lesz a nyereség!

Ha többen közösen alkották meg a találmányt, érdemes még a szabadalmi bejelentés megtétele előtt tisztázni a szerzőség arányát és a bejelentői jogokat is. Több bejelentő esetén bármelyik szabadalmastárs szabadon rendelkezhet a saját hányadával, el is adhatja, de a többi szabadalmastársnak elővásárlási joga van. A szabadalmaztatás alatt felmerülő díjakat a társak a részesedésük arányában kell hogy fizessék.

Végezzünk kutatást!

Tervezés előtt érdemes irodalomkutatást végezni, vagyis feltárni a már ismert műszaki megoldásokat. Ezt a kutatást elektronikusan, illetve szakmai segítségnyújtással az SZTNH szabadalmi tárában is végezhetjük, ahol tematikusan csoportosítva találhatók az adott témával kapcsolatos régebbi és újabb szabadalmi leírások. A szabadalmi tárak szolgáltatásainak többsége díjtalan.

Forrás: Fanny