A magyar kis- és középvállalatok (kkv) rosszul állnak az új technológiák alkalmazása terén. Az Európai Unió felmérése szerint csupán a 13 százalékuk számít digitálisan fejlettnek, és mindössze 1 százalékuk tartozik a nagyon fejlett kategóriába. Utóbbi azt jelenti, hogy a vállalat már digitalizált vállalatirányítási és ügyviteli rendszereket is használ. A fejlettség terén az európai átlag 19 százalékon áll, az éllovas Dánia, ahol a kkv-k 36 százaléka tekinthető digitálisan fejlettnek, a sereghajtók pedig a délkelet-európai tagállamok.
A magyar kkv-k közül a termelésben tevékenykedők között van a legtöbb jól digitalizált cég, itt a vállalkozások tizede használ korszerű vállalatirányítási szoftvereket. Elsősorban azok a cégek haladnak viszonylag gyorsan a digitalizáció felé, amelyek kapcsolatban vannak az országban jelen lévő nemzetközi nagyvállalatokkal. Ezeknél ugyanis alapfeltétel, hogy a partnercégek képesek legyenek a náluk már a mindennapi gyakorlat részét képező digitális technológiák alkalmazására. Minél magasabb szinten áll egy beszállító ebből a szempontból, annál nagyobb eséllyel felelhet meg az egyre inkább a digitalizálódó termelést előtérbe helyező multinacionális cégek elvárásainak.
A kiberbiztonság és az adatvédelem területén is nagy a lemaradás. Míg a nagyvállalatok többsége már komoly erőfeszítéseket tesz a számítógépes rendszerek és a céges adatok védelmére, a kisebb cégek annak ellenére nem veszik elég komolyan a kérdést, hogy a felmérések szerint az idén e szektor vállalatainak 36 százaléka szenvedett már el valamilyen adatsérülést. A Kaspersky kiberbiztonsági cég tapasztalata szerint is egyre több adatsérülésről számolnak be a kkv-szektor szereplői. „A növekedés gyorsabb, mint bármely másik szektorban. Bár minden méretű vállalkozásnak meg kell küzdenie bizonyos mértékű adatsérüléssel, a kisebbek számára a probléma évről évre komolyabbá válik” – áll a felmérésben. A veszély ugyan nagy, az érintett cégek egyharmadánál nincs centralizált kiberbiztonság-menedzsment, és egy-egy számítógép védelme a gépet használó alkalmazott felelőssége. „Emellett a kkv-k negyede fogyasztói termékeket használ a védelemhez, és bár ezek valóban biztosítanak egy alapszintű védelmet, az otthoni felhasználók számára készült megoldások nem rendelkeznek olyan specifikus funkciókkal, amelyek a vállalati biztonsághoz szükségesek” – hangsúlyozza a Kaspersky tanulmánya.
A robotizálásban még rosszabb a helyzet, a magyarországi kkv-szektorra egyáltalán nem jellemző, hogy a cégek „gépemberekkel” váltanák ki a hús-vér munkaerőt. A robotok ugyanis túl drágák. A magyarországi cégeknél általában is elsősorban olyan munkakörökben jelennek meg, ahol a komoly munkaerőhiány ezt kikényszeríti.
Az új technológiák bevezetése a pénzhiány mellett részben azért is halad lassan, mert a cégvezetők jó része nem tudja, hogyan tegye meg a digitalizáció felé vezető út első lépéseit – állítják az elemzések. Az is fékezi a váltást, hogy nagyon sokan „érzésből” vezetik a vállalkozást, és nincsenek teljes mértékben tisztában a cégnél zajló folyamatokkal. A kkv-k többségénél változatlanul az Excel-tábla a legfőbb eszköz, így viszont egyre kevésbé tudják tartani a lépést a modernizáló vetélytársakkal. Az is fékezi az átállást, hogy sok kkv – a T-Systems által készített felmérésben megkérdezett cégek közel fele – nem tartja fontosnak a digitalizálást. Ennek az is jele, hogy a kkv-k többsége a mai napig nyomtatja és papír formátumban iktatja a számlákat. A megkérdezetteknek csupán a 8 százaléka válaszolta azt, hogy teljes mértékben papírmentesen bonyolítja le a számlázást és a nyilvántartást. A kkv-k digitális fejlesztési hajlandóságának alacsony szintje már csak azért is meglepő, mert az 1990-es években éppen a kisebb cégek voltak a legnyitottabbak az új technológiák, elsősorban a mobiltelefonok használatára, és ebből az irányból indult el a gyors magyarországi hálózatfejlesztés. A statisztikák szerint az ausztráliai vagy távol-keleti kkv-k az európaiaknál jóval tovább jutottak a digitalizációban. Ezt látván az EU szervei, illetve az unió tagállamainak kormányai pályázatokkal, oktatási programokkal igyekeznek segíteni a szektornak. Magyarországon – és majdnem az EU-ban is – újdonságnak számít az a kétmilliárd forintos keretösszeggel megjelent pályázat, amely a mikro-, kis- és a középvállalkozások technológiai modernizációjához ajánl támogatást. A pályázat különlegessége ugyanis az, hogy feltételesen visszatérítendő támogatási formában segíti majd a vállalkozások versenyképességének javítását.
De mit is jelent ez? A támogatási kérelmeket 2019. november 21-étől lehet benyújtani, a cégek 5–40 millió forintot igényelhetnek új eszközök és gépek beszerzéséhez, új technológiai rendszerek kialakításához, valamint az ezekhez kapcsolódó információs technológia fejlesztéséhez. A pályázó teljesítményét a támogató által előre megszabott eredményességi célokhoz mérve értékelik: a visszatérítés mértéke attól függ, mennyire valósultak meg a kitűzött célok. Hibátlan teljesítés esetén a pályázó teljes felmentést is kaphat a kiutalt összeg visszafizetése alól. Ezt a pályázati formát az EU eddig csak Portugáliában tesztelte, és ha sikeres lesz, akkor több hasonló pályázatot is kiírnak majd.
A kkv-k innovációs képességének javítását célozza az a szeptember 30-án meghirdetett, 2020. január 15-éig benyújtandó pályázat, amely ösztönözni kívánja a kkvkat a nagyvállalatoknál felmerülő, de nem azok alaptevékenységéhez kapcsolódó kutatási és innovációs kérdések, problémák megoldásában való részvételre. A pályázatot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal egymilliárd forintos keretösszeggel támogatja.
A termelésben tevékenykedő kkv-k korszerű gyártási módszerek iránti nyitottságát hivatott növelni a 2,35 milliárd forintból megvalósított Ipar 4.0 program. A résztvevők számára ingyenes kezdeményezés keretében a cégek képviselőit megismertetik az új ipari forradalommal kapcsolatos tudnivalókkal, egyszersmind olyan gyakorlati segítséget is kapnak, amelynek révén nő a versenyképességük, csökkennek a termelési költségeik. A program 2017 nyarán kezdődött, és ez év végén fejeződik be. Egy-egy kkv 4-5 hónap alatt járja végig a program valamennyi állomását. Az Ipar 4.0 programban részt vevők meglátogatnak egy mintagyárat, valamint egy technológiai központot is, és tanácsokat kapnak arra, hogy miként fejleszthetik tovább saját gyártási eljárásaikat. Az Ipar 4.0 elsősorban a kkv-nak szól, de egyes programjai a nagyközönség számára is nyitottak. Az egyik ilyen rendezvény a Modern gyárak éjszakája nevű esemény, amelyet az idén november 15-én tartanak. Ennek keretében egy napra megnyitják a legkorszerűbb üzemeket az érdeklődők számára, akiknek csak annyi a teendőjük, hogy a rendezvény honlapján regisztráljanak.
Forrás: Hvg - 2019.10.10. (54,56. oldal)