Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaA Hivatal a hírekbenNyomtatott sajtó
Folyamatosan épül az ELTE innovációs ökoszisztémája
2021. május 10.
Módosítás: 2021. május 10.
Olvasási idő: 5 perc
Jóllehet az elmúlt évben az Eötvös Loránd Tudományegyetem innovációs tevékenységeire is komoly hatással volt a járványhelyzet az ahhoz kapcsolódó korlátozásokkal együtt, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázat feladatai ez év nyarának végéig maradéktalanul teljesülni fognak.

A rendezvények, találkozók átkerültek ugyan az online térbe, és például az eredetileg tervezett üzleti reggelik inkább virtuális partnerségi egyeztetésekké alakultak át, de az eredmények az elvárások szerint alakulnak. Tavaly év végén a virtuális térben megrendezett Innovációs Nap sikere után az idei rendezvény is az online térben kap helyet június második felében, ekkor bemutatják a projekt kulcseredményeit is.

Ezek között az eredmények között kiemelt helyet foglal el a szolgáltatási és kompetencialeltár, ahol már több mint 150 egyetemi kompetencia kereshető és szűrhető azzal a céllal, hogy az érdeklődő partnerek igény esetén közvetlenül felvehessék a kapcsolatot az intézménnyel. Az adatbázis közvetlenül a https://www.elte.hu/innovacio/szolgaltatasok címen érhető el.

A cél minden olyan egyetemi kompetenciát tartalmazó „étlap” összeállítása volt a külső érdeklődők számára, mely akár szolgáltatás formájában kiajánlható hasznosításra. A kari kompetenciák folyamatosan jelennek meg kiadványokban is.

A hallgatói innováció támogatása a pandémia alatt sem szünetelt. Az Innovatív Hallgatói Ötletpályázat legújabb felhívására beérkezett pályaművek közül tizenegy jutott a döntőbe. Nagy számban képviseltetik magukat az ELTE hallgatói a Hungarian Startup University programban is. Mindezek mellett zajlik a kifejezetten népszerű „Startup ELTE-seknek” tantárgy folyamatos fejlesztése is csakúgy, mint az Európai Szabadalmi Hivatal ösztöndíjprogramjának népszerűsítése, valamint a rendszeresen elérhető hallgatói innovációs workshopok és képzések szervezése.

Sor került szellemitulajdon-védelmi kurzusra is, amelynek célcsoportja az oktatói-kutatói kör, és amely olyan sikeres volt, hogy meg kellett ismételni. A szellemi tulajdonvédelem kiemelt hangsúlyt kap munkánk során, ezért hamarosan nyomdába kerül az a Kutatói kisokos, amely közérthető módon magyarázza el a tudáshasznosítás folyamatát, az oltalmazás rejtelmeit, de segítséget nyújt spin-off vállalkozás beindításához is. A segítségre szükség is van, hiszen a kutatók dolgoznak, és a találmányok egymás után kerülnek az egyetemi Találmányi Testület elé.

Szintén az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázatnak köszönhetően hamarosan bevezetésre kerül az ELTE CRM-rendszere, amelyet kifejezetten egyetemek számára fejlesztenek ki, és nagymértékben segíti majd a tudáshasznosítást, az egyetemi találmány-portfólió nyilvántartását, a hasznosítási szerződések nyomon követését. A CRM-rendszer nemcsak az Innovációs Központ sajátja, hanem behálózza majd az egyetem egészét, és minden remény szerint a karok is komoly segítséget kapnak üzleti kapcsolataik napra készen tartásához. Különösen várt fejlesztésről van szó, amelyet több egyetem igénye és útmutatása szerint fejlesztenek ki.

A pályázati forrásokból lehetőség nyílt az intézmény belső kompetenciáinak fejlesztésére is, és több tudástranszferhez kapcsolódó nemzetközi szemináriumon sikerült részt venni, illetve ilyen rendezvényt megszervezni.

Az egyetemen folyó kutatási tevékenység keretében fejlesztett szellemi alkotások, találmányok gyakran nem jutnak el arra a technológiafejlettségi szintre, ahol üzleti hasznosíthatóságuk bizonyítottá válik. Az esetek többségében – annak ellenére, hogy komoly hasznosíthatósági potenciállal rendelkeznek – értékesítésüknek komoly gátat szab az alacsony technológiai érettség. Ezt a fejlesztési lépést a külső partnerek – vállalati együttműködők, befektetők – még nem, más, például pályázati programok pedig már nem finanszírozzák, miközben a szellemi termék piacra vitelét, értékesítését legtöbbször ellehetetleníti a magas üzleti kockázat. Ezt a finanszírozási rést hivatott betölteni az idén elindult Proof of Concept pályázat. A rövid – három-négy hónapos – pályázatok célja a technológiai vagy innovációs készültség emelése legalább egy szinttel annak érdekében, hogy a piaci hasznosíthatóság irányába tehessenek egy határozott lépést.

A pályázati kiírásra tizenkét pályamű érkezett, közülük nyolc részesült támogatásban, és a támogatott pályázók már meg is kezdték a munkát. Az érintett és megcélzott témák sokszínűségét – és ezzel az ELTE innovációs potenciáljának heterogenitását is – mutatja, hogy a biotechnológiai megoldásoktól az analitikai kiértékelő rendszeren és a taxonómiai adatbázison keresztül a kommunikációs online, illetve mobilalkalmazás platformokon át a szimulációs modellekig bezárólag nagyon sokrétű támogatási elképzelések kaptak zöld utat a megvalósításra. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal iránymutatása alapján többségében külső innovációs és kutatóintézeti szakértők értékelték és bírálták el a pályázatokat, így minden remény megvan arra, hogy a rövid futamidejű fejlesztések eredményére piaci hasznosítási igény mutatkozik majd.

Az Egyetemi Innovációs Ökoszisztéma pályázat megvalósítása során tehát az egyetem lerakta azokat az alapokat és továbbfejlesztette azokat a tevékenységeit, melyekre építve folytatódhat a fejlődés az innovatív szempontból kiváló egyetemi lét felé.

A Parkinson-kór diagnosztikája nyelvi aspektusok alapján

Több intézmény bevonásával üzleti reggelit szervezett az ELTE Innovációs Központ a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott, „Az ELTE innovációs ökoszisztémájának fejlesztése az ipari elvárásokkal összhangban” című projekt keretében. Az üzleti reggelik célja, hogy lehetőséget biztosítsanak a kapcsolatok erősítésére az ELTE-n kívül és belül a tudomány és az innovációk segítségével. A január 20-i online találkozón a Parkinson-kórról és korai diagnosztikai lehetőségeiről volt szó, elsősorban a beszédben megnyilvánuló tünetek és sajátosságok alapján. A rendezvényen az ELTE Bölcsészettudományi Kar, a Természettudományi Kar és az Informatikai Kar kutatói mellett a Semmelweis Egyetem, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinika, továbbá a NETIS Informatikai Zrt. képviselői vettek részt. Ennek az üzleti reggelinek fontos eredménye volt, hogy – figyelembe véve a tudományterületek sajátosságait – számos aspektusból sikerült megvizsgálni az adott témakört, továbbá elindult a diskurzus egy jövőbeli, több tudományterületet is magába foglaló kutatási együttműködésről.

Forrás: Innotéka

Utolsó módosítás: 2021. május 10.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?