Az elmúlt időszakban rengeteg dolog történt, hiszen nemcsak a k+f-források növekedtek, de az elosztásuk is sokkal pontosabban, hatékonyabban zajlott. Ám most új helyzet formálódik: a következő uniós ciklusban a területre szánt források is átrendeződnek, amire a magyar vállalatoknak is fel kell készülniük.A cél egyértelműen hazánk versenyképességének a növelése, például egy államilag fenntartott kutatóintézet-hálózat létrehozása, egy új kutatási alap felállítása, maga a friss k+f+i-stratégia és az említett finanszírozási keretrendszer átalakítása. De a „csomag” része a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalba (NKFIH) tervezett beolvasztása is. Szigeti Ádám innovációért felelős helyettes államtitkár kérdésünkre adott válaszában aláhúzta: az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) jelenleg vizsgálja annak lehetőségét, hogy az SZTNH hatékonyan be tud-e olvadni az NKFIH-ba. 330 MILLIÁRDDAL TÖBB A szervezeti változásoknál azonban fontosabb, jelentőségteljesebb átalakítás várható az innovációs alapok, illetve járulékok rendszerében. Az utóbbiban egyelőre nem született konkrét döntés, ám annyit már lehet tudni, hogy a közeljövőben két külön alap jön létre: az innovációs és a kutatási. Előbbi a vállalatoknak biztosít támogatást, utóbbi a felsőoktatási intézményeknek és a kutatóintézeteknek nyújt k+f-re fordítható forrásokat – húzta alá a helyettes államtitkár. Szigeti Ádám hozzátette: tavaly 517 milliárd forintot költöttek a hazai szereplők kutatás-fejlesztésre. A kormány tervei szerint 2020-ra már a GDP 1,8 százalékát fordítanák erre a célra, ami mintegy 330 milliárdos többletforrást jelenthet. Ugyanakkor cél a támogatási rendszer strukturális átalakítása is, hogy Magyarország az innováció terén közelebb kerüljön az európai élmezőnyhöz, különösen a hazai kis- és középvállalatok innovációs tevékenysége terén. KEVESEBB UNIÓS FORRÁS Lehetséges, hogy 2019-től csökkennek az uniós k+f+i-források, viszont ez esetben jó lenne, ha az állami kutatóintézeteket jobban be lehetne vonni a céges kutatásokba. Ez ügyben a minisztérium illetékese aláhúzta: a közfinanszírozású kutatóhelyek a várakozások szerint nyitottabbak lesznek a vállalati igényekre és megbízásokra, hiszen ez az egyik fő célkitűzése az ITM által meghatározott k+f+i-szakpolitikának. A tárca határozott törekvése, hogy a szektor a jelenleginél jelentősen nagyobb és a tényleges teljesítményhez kötött finanszírozásban részesüljön, hazai költségvetési forrásból. FELÜLVIZSGÁLANDÓ INTÉZETEK A kormány pár hete vállalta, hogy 2018. december 1-jéig megvizsgálja az irányítása vagy felügyelete alá tartozó kutatóintézetek működését, és az év végéig javaslatot készít a hazai k+f+i-rendszer fenntartható, versenyképes működéséhez szükséges pénzügyi feltételrendszer kialakítására. Jelenleg a nagyobb állami kutatóintézetek esetében összesen közel tizenötmilliárd forintos költségvetési kiadással lehet számolni. A helyettes államtitkár szerint a támogatási igény jövőbeli változásáról csak a felülvizsgálat után lehet megalapozott megállapításokat tenni. Az átalakítás módja pedig ennek az elemzésnek az eredményétől függ. A bevált nemzetközi gyakorlatok és a hazai k+f+i rendszer sajátosságainak a figyelembevételével a cél a párhuzamosságok kiküszöbölése, a szinergiák erősítése és a tervezhetőbb finanszírozás megvalósítása. Beágyazott cikkek: Máris bővült a mesterséges intelligencia koalíció A minisztériumban többirányú a munka. Nem csupán a nagy, átfogó keretek változnak, de az egyes részterületeken is folyamatosan dolgoznak, méghozzá a kisebb és nagyobb vállalatokkal együtt. Például Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kezdeményezésére a Digitális Jólét Program (DJP) keretében ez év októberében alakult meg a Mesterséges Intelligencia Koalíció (MI Koalíció). Pár héttel később, november 20-án jelentették be, hogy újabb 46 szervezet csatlakozott a szövetséghez. Az immár 124 tagot számláló koalíció célja, hogy Magyarország az MI-fejlesztések és -alkalmazások terén az európai élvonalba kerüljön, s a nemzetközi MI-közösség fontos tagjává váljon. A nagyvállalatok mellett hazai kkv-k, startupok, egyetemi és tudományos kutatóműhelyek, szakmai, közigazgatási szervezetek csatlakoztak. A nagyok közt olyan neves cégek vannak, mint például az Ericsson, a Google, a Deloitte, a Huawei, az IBM, a KPMG, a Microsoft, az MKB, az Oracle, a Nokia, a PwC, az OTP Bank, a Bosch, a Telenor, a T-Systems vagy a Vodafone. A DJP által működtetett MI Koalíció állandó szakmai és együttműködési fórumot biztosít az MI-fejlesztők, a felhasználói oldalt képviselő piaci és állami szereplők, az akadémiai és szakmai szervezetek között. Kiemelt törekvése Magyarország mesterséges intelligenciával kapcsolatos stratégiájának a kidolgozása. Célja továbbá, hogy az MI-alapú fejlesztések széles körű elterjedésének és használatának köszönhetően jelentősen erősödjön a hazai vállalkozások versenyképessége, a magyar kkv-k pedig egyre növekvő arányban vegyenek részt MI-fejlesztésekben, akár nagyvállalati, akár egyetemi vagy nemzetközi partnerségekben. Az ITM innovációval kapcsolatos friss feladatai (az 1481/2018. [X. 4.] kormányhatározat főbb pontjainak a kivonata) A versenyképesség növelése érdekében Palkovics László miniszter január végéig részletes előterjesztést készít a k+f+i intézményrendszerének és finanszírozásának az átalakításáról Az ITM vezetője december elejéig egyeztet az MTA elnökével az akadémiai kutatóhálózat struktúrájának áttekintéséről és átalakításáról A miniszter az érintett további tárcavezetők bevonásával december elejéig megvizsgálja a kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó kutatóintézetek működését Palkovics László a jövő hónap elejéig előkészíti a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács létrehozásához szükséges jogszabály-módosításokat, valamint javaslatot tesz a kormány számára egy állami fenntartású alkalmazott kutatóintézet-hálózat létrehozására A tárcavezető ugyanezen időpontig – a pénzügyminiszterrel együttműködve – kialakítja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alaptól elkülönülten működő kutatási alap létrehozásához szükséges feltételrendszert, valamint december végéig javaslatot készít a hazai k+f+i-struktúra fenntartható és versenyképes működéséhez szükséges pénzügyi feltételrendszer kialakítására; ezen túlmenően március végéig előkészít egy új k+f+i-stratégiát Palkovics László december elejéig megvizsgálja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala beolvadásának a lehetőségét a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalba

Forrás: FIGYELŐ - 2018. 11. 29. (56,57. OLDAL)