SZOMBATHELY Az innováció hiánya miatt nem elég hatékony a kkv-k termelékenysége, ami versenyhátrányt okoz. Vas megye az ország ipari termelésének öt százalékáért felel.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) február 5. és március 6. között, összesen 25 helyszínen szervez innovációs fórumot, a vasi megyeszékhelyre kedden délelőtt látogattak el. A Tóvendéglő zsúfolásig telt termében cégvezetők és diákok foglaltak helyet: az innováció őket érinti leginkább – és ők tehetnek érte a legtöbbet.
Az innováció és a fejlődés
Az egyetlen kitörési lehetőség: bekapcsolódni a kutatás-fejlesztésbe
Az összes megyét érintő, széles körű összefogással létrejövő rendezvénysorozat célja Magyarország újjászerveződő innovációs környezetének megalapozása és a megújuló kutatási-fejlesztési rendszerrel, pályázatokkal kapcsolatban felmerülő javaslatok, igények országos felmérése. A fórum résztvevőit dr. Balázsy Péter megyei jegyző köszöntötte. Mint mondta, ha az egy főre jutó GDP-t nézzük, Vas megye a harmadik helyen áll, munkanélküliség szinte nincs, e tekintetben a másodikak vagyunk, innovációs mutatók tekintetében szintén a harmadikak – csak éppen hátulról. Ez a mostani fórum tökéletes alkalom arra, hogy a jövőben ez a negatív tendencia megforduljon.
Szigeti Ádám innovációért felelős helyettes államtitkár előadásában kifejtette: az elmúlt tíz évben sem sikerült abból a duális gazdaságszerkezetből kikerülnünk, ahol egyszerre vannak jelen a multik és a kkv-k. Ha az utóbbi szektort megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy a kisebb cégek termelékenysége az egyik legrosszabb az unióban, márpedig ennek javulása kulcskérdés a versenyképesség szempontjából. A multinacionális cégek a dolgozóknak mindössze az egynegyedét foglalkoztatják, míg a magyar kkv-k a háromnegyedét, mégis a multik termelik meg a magyar GDP kétharmadát, a magyar kkv-k pedig mindössze az egyharmadát. Hogy ez miért van így, annak sok oka van, de az egyik legfontosabb ezek közül az innováció hiánya – fogalmazott. Majd következett egy kis nemzetközi kitekintés. Jelenleg hazánk az Európai Unió összesített innovációs eredménytábláján a mérsékelt innovátor mezőnyben szerepel, több régiós társunk is megelőz minket. Mindennek leginkább a már említett kkv-szektorban tapasztalható innovációhiány az oka. Magyarországon jelenleg 1,2–1,3 százalékon áll a kutatás-fejlesztési ráfordítás a GDP-hez képest. A gazdaságilag fejlett országokban ugyanez az érték három százalék körül van. Egy vállalat bevételeinek 5–10 százalékát kellene ugyanerre a célra visszaforgatni. Magyarország 2020-ra az 1,8 százalékos ráfordítási arányt célozta meg.
Szigeti Ádám ismertette azt a nyolc jellemzőt is, amelyek egy céget innovatív vállalkozássá tesznek: rugalmasan reagálnak a külső kihívásokra, kiterjedt partnerkapcsolatokkal bírnak, követik a fogyasztói igények változását, a legkiválóbb munkaerőt vonzzák magukhoz, ismerik és alkalmazzák az új technológiákat, új szervezeti megoldásokkal időt és pénzt takarítanak meg, integrálják az új folyamatokat, illetve kutatás-fejlesztés és innováció révén csökkentik a termelési költségeket.
Egy uniós felmérés szerint a magyar vállalatok nagy többsége úgy nyilatkozott korábban, hogy nem látott okot az innovációra, ezért az innovációs fórum egyik küldetése éppen a szemléletformálás. Elhangzott: nemcsak innovációs megoldásoknak, hanem kutatóknak is híján vagyunk, összesen 182-en vannak a megyében; igaz, máshol sem sokkal jobb a helyzet, mivel tíz kutatóból hat a fővárosban dolgozik. Pedig Vas megye egyetlen kitörési lehetősége, ha bekapcsolódik a kutatás-fejlesztésbe.
Szigeti Ádám a duális képzésről szólva elmondta, a felvettek átlagpontszáma és a teljesítménye alapján is Szombathelyen van az ország harmadik legjobb gépészképzése a BME és az Óbudai Egyetem után, ráadásul jelenleg itt van a legtöbb duális képzésben részt vevő hallgató is. Ezek a tények visszaigazolják azt a pár évvel korábban meghozott döntést, miszerint szükség van a régióban erre a képzésre. Az államtitkár-helyettes beszélt a digitalizáció fontosságáról, itt egy érzékletes példát is hozott. Egy ötezer fővel működő müncheni gyár építése tíz évig elhúzódott, és amikor megépült, az időközben végbemenő technológiai fejlődés eredményeként ötven emberrel kezdte meg a működését.
Sebők Katalin, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal kutatás-fejlesztési elnökhelyettese elmondta, országos összehasonlításban Vas megye az erősebb vállalkozási háttérrel és kisebb felsőoktatási erőforrással bíró megyék közé tartozik. Az ipari termelés volumenét tekintve jelentős, az országos érték öt százalékát adja a megye, noha a vállalkozásoknak csak a 2,4 százaléka működik itt. Kutatás-fejlesztési és innovációs céllal 2015–2018 között 76 projektben 2,8 milliárd forint támogatást kaptak Vas megyei szervezetek. A források száz százaléka vállalkozásokhoz, leginkább kisebb cégekhez jutott, hiszen a vállalati támogatások 82 százalékát kkv-k kapták.
A fórum szervezői kíváncsiak voltak a résztvevők véleményére is, ezért időnként arra kérték a hallgatóságot, hogy – ha már innováció – telefonjaikkal lépjenek fel egy megadott platformra, és ott bizonyos kérdésekben – például, hogy milyen jellegű pályázatokat támogassanak a jövőben – az előadások közben adják le szavazataikat. Az innovációs pénzek elosztásában egy kicsi szerep így a szombathelyi résztvevőknek is jutott.
Forrás: Vas Népe - 2019.02.13. (1,7. oldal)