Február 1–2-án a SZIE Tudástranszfer Központja adott helyet az ország egyik legnagyobb halas találkozójának, amelyen a résztvevők létszáma elérte a kétszáz főt. A konferencia rendezését a Földművelésügyi Minisztérium Horgászati és Halgazdálkodási Főosztálya s a Haltudományok Fejlesztéséért Alapítvány támogatta.

Magyar Ferenc, a SZIE kancellárja megnyitóbeszédében kifejtette, hogy kedves kötelességének tesz eleget akkor, amikor a köszöntőjét elmondhatja, mivel nemcsak fogyasztja a halat, hanem a horgászat a kedvenc szabadidőtöltése. Ha a halak beszélni tudnának, és Gödöllőre, a Szent István Egyetemre gondolnának, akkor két szó biztosan eszük jutna: az innováció és az együttműködés. Annak is van jelképértéke, hogy a Halgazdálkodási Tanszék vállalta fel a rendezvényt, mivel itt, a Duna-Tisza közén elhelyezkedve messzire látnak, és a szavuk szakmai körben messzire hangzik. A tanszéken olyan szakembereket ismert meg a kancellár, akiknek az ágazattal, a halászattal, a horgászattal sok-sok éves kiváló kapcsolatuk van, és szimbiózisban élik mindennapjaikat. Mindeközben olyan tudományos eredményeket érnek el az ágazati szereplőkkel együttműködve, amelyeket nemcsak a magyarországi határokon belül, hanem a világon is számos helyen elismernek, felhasználnak. A kollégák kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a Magyarországon őshonos halak védelmét, szaporítását megoldják, mindamellett az innovatív technológiák kidolgozására, az ágazat fejlesztésére is nagy figyelmet fordítanak. A szemléletük, gondolkodásuk középpontjában foglal helyet az együttműködés, hiszen tudják, hogy az ágazat sikerét az élelmiszerüzletek polcain és az éttermeken keresztül fogják értékelni a fogyasztók, a vásárlók.

Magyarországon szinte minden lakos érintett a halászati ágazat sikerében, hiszen négyszázezer horgász faggatja a természetes vizeket évről évre. A kancellár szerint az ágazat sikeres éven van túl, s a halászati és a horgászati szektor szereplői is kialakítottak egy stratégiai együttműködést, és sikerült azokat az alapokat megteremteni, amelyek az ágazatot sikerre orientálják az elkövetkezendő években. Örömmel nyugtázhatjuk tehát, hogy a halászoknak, és a horgászoknak harmonikussá vált a kapcsolatuk, amely elengedhetetlenül szükséges az ágazat fejlesztéséhez. Az együttműködés kialakításában a SZIE Halgazdálkodási Tanszéke is fontos szerepet vállalt fel. Ami az elmúlt időszak eredményeit illeti, a MAHOP keretében nagyon sok pályázati forrás nyílt meg, és sokmilliárd forint áll az ágazat rendelkezésére a fejlesztések végrehajtásához. Örömteli a haláfa csökkentése is, hiszen ezzel azt teremtette meg a kormány, hogy a halfogyasztás vélhetően idehaza növekedni fog. Egyben az is várható, hogy a természetes vizekbe több halat telepítenek a horgászszervezetek. A Szent István Egyetemen stratégiai fontosságú ágazatnak tekintik a halászatot, ezért az oktatási-kutatási tevékenységre kiemelt figyelmet fordítanak, zárta mondandóját Magyar Ferenc.

Mihalics Vivien, a Halászati Alapok Osztályának osztályvezetője (Miniszterelnökség) – Viski József helyettes államtitkárt helyettesítve – a MAHOP eddigi tapasztalatairól, eredményeiről, s a 2018. évi tervekről tartott előadást. Már közismert, hogy a programban csaknem 16 milliárd forint áll rendelkezésre, amelyet 2023-ig kell felhasználnia az ágazatnak. A MAHOP teljes keretére tavaly 13 felhívást jelentettek meg, amelyekből öt kiemelt, nyolc standard felhívás volt. Az öt kiemelt felhívást az EU előírásainak megfelelően előre meghatározott forrásokkal írták ki, ezt az összeget a kötelező feladatok ellátására kell fordítani.

A standard felhívásokra 123 kérelem érkezett be, 9,55 milliárd forintnyi értékben. Egy pályázatra – a természetes vizek rehabilitációjára – még nem érkezett kérelem, de ígéret van arra, hogy változik a helyzet, és a horgászszervezetek – amelyek a természetes vizek hasznosítói – pályáznak az 1,05 milliárd forintos keret felhasználására. Ugyancsak nem pályáztak a 300 millió forintos forrást tartalmazó környezetvédelmi beruházásokra. Az induló vállalkozásoknál viszont túligénylés mutatkozik, míg a termelő beruházásoknál jelentős a forrás kihasználatlansága. Az innovációs pályázatra mintegy 300 millió forinttal több igény mutatkozik, mint amennyi rendelkezésre áll. A termelői beruházásra január végéig 44 kérelem érkezett be 1,763 milliárd forintos értékben, de további csaknem 4 milliárd forint forrás áll még rendelkezésre, így még van mód a forrás kimerítésére. Ezzel kapcsolatban azonban elhangzott, hogy az ágazat jövedelemtermelő képessége alig éri el a 4 százalékot, s ez csak szűk keretek között teszi lehetővé a pályázatokhoz szükséges önrész kigazdálkodását. Az viszont pozitívum – s lökést adhat a kérelmek benyújtásához – hogy egy telephelyre több pályázat is benyújtható, így nem szükséges egyetlen nagy projektben gondolkodniuk a tógazdáknak. Van még lehetőség kérelmek benyújtására a feldolgozás fejlesztését segítő pályázatnál is.

Orbán László, állattenyésztési tanszék (Pannon Egyetem Georgikon Kar) professzora a haszonhalak genomikai módszerekkel támogatott szelekciójáról tartott érdekfeszítő előadást. A professzorról érdemes tudni, hogy a szegedi egyetemen végzett biológusként, doktoriját is ugyanott védte meg. Posztdoktori képzésben Szegeden és az NIH-ben (USA) vett részt. A nyolcvanas évek végén a gödöllői MBKban megalapította és tíz éven keresztül vezette az első hazai molekuláris halbiológiai labort. 1998-ban Szingapúrba költözött, ahol húsz évig irányította az alkalmazott halbiológiai kutatásokat. Haszonhalak szaporodásbiológiáját vizsgálták a genomika eszközeivel, különös tekintettel a természetes és az indukált ivarváltás folyamatára. Munkájuk során olyan szelektált vonalakat állítottak elő ázsiai tengeri sügérből, amelyek gyorsabban nőnek és a betegségekkel szemben ellenállóbbak. A Pannon Egyetem, a SZIE és az ausztráliai Murdoch Egyetem címzetes egyetemi tanára. Tavaly novemberben elnyerte az NKFIH Kutatási Kiválósági Pályázatának támogatását. Az év végén költözött haza, és januártól a Pannon Egyetem Geor gikon Karának Állattenyésztési Tanszékén folytatja a munkáját.

Részletesen kifejtette, hogy miért van szükség szelekcióra. Bemutatta az ázsiai tengeri sügért és a genomikus megközelítés előnyeit, s azt, hogy miért kell megismerni a genomot. Beszámolt arról, hogy a halak ivarát szabályozó folyamatokat hogyan vizsgálták molekuláris eszközökkel és milyen eredményeket értek el. A professzor úgy összegezte mondandóját, hogy minden eddiginél hatékonyabb haltenyésztésre van szükség.

Ugyancsak nagy érdeklődést váltott ki Lengyel Péter, az FM Horgászati és Halgazdálkodási Főosztálya helyettes vezetőjének az előadása, aki arról szólt, hogy az akvakultúrák ökoszisztéma-szolgáltatásait miképpen támogatja az Európai Unió. Az ökoszisztéma-szolgáltatásokat több csoportba osztotta az EU (ellátó, kulturális, szabályozó és támogatható-fenntartható). Az ökoszisztéma-szolgáltatás pénzbeli kifejezésére több kísérlet is született, de az uralkodó megközelítés szerint vállalás alapon és önkéntesen történhet a szolgáltatást végző kompenzálása. Az ETHA-rendelet a támogatható, környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító akvakultúrához ad kompenzációt. Érdekes volt az a körkép, amit az előadó az uniós tagországoknál végzett, és amiben összegyűjtötte, hogy mely országban hogyan élnek e támogatási lehetőségekkel. Magyarországon 1,3 milliárd forint keretösszeggel támogathatók a környezetvédelmi szolgáltatásokat biztosító gazdaságok. A kompenzáció mértéke 14 040 Ft/ ha/év, azaz 70 200 forint jut öt év alatt 1 hektárra. A pályázó gazdálkodók egy öszszegben kapják meg az öt évre szóló támogatást. A 2020 utáni támogatások tervezése megkezdődött. Több ország jelezte, hogy támogatja a normatív területalapú támogatások bevezetését az akvakultúrában is, de erről még komoly viták lesznek. A halastavak ökoszisztéma-funkcióinak számszerűsítése nem kompenzációs szempontból fontos, hanem elsősorban a tógazdasági haltermelés európai pozíciójának erősítése és az ágazat megítélésének javítása miatt kell hangsúlyozni a halastavi termelést. Ez megalapozhatja az akvakultúra területalapú támogatására vonatkozó érvelést is.

Baska Ferenc egyetemi docens, halpatológus (Állatorvos-tudományi Egyetem) a tógazdaságok és a horgászvizek aktuális halegészségügyi helyzetéről számolt be.

Beteg halak a természetes vizekben, a tógazdaságokban, a horgászvizekben fordulnak elő, de a halak-díszhalak importja is jelent veszélyt. A természetes vizek kapcsán át kellene gondolni a természetes vízi halászat korlátozását, mert ez ketyegő bombát jelent a biodiverzitásnak. A docens szólt a halbetegségekről is. Ami az elkövetkezendő tíz évet illeti, nő a veszélye a további fertőző halbetegségek behurcolásának.

Pénzügyi kockázatot jelentenek a távoli országokból betelepített halakkal együtt behozott halbetegségek is, melyek felismerését a halak tünetszegénysége is nehezíti.

Ezekre a betegségekre ugyanis a hazánkban előforduló halfajok sokkal fogékonyabbak, gyógyításuk pedig kizárólag megfelelő szakmai felügyelettel és igen nehézkesen oldható meg. A halbetegségek visszaszorításában sokat segíthetnének a korszerű állategészségügyi ismeretekkel kapcsolatos szakmai továbbképzések, továbbá a halbetelepítésekkel kapcsolatos szigorúbb ellenőrzések.

A konferencián szó esett még többek között az utóbbi időben megfogyatkozott balin szaporításának és nevelésének balatoni tapasztalatairól, a Minőségi Magyar Hal tanúsító védjegyről, az éghajlatváltozás hatásáról a hazai tógazdálkodára, a KV3 vakcina bemutatásáról, a tógazdasági jövedelem felméréséről, a BÁCSHOSZ kezelésében lévő vizeken folyó halgazdálkodásról, s egy új, alternatív halszaporítási módszer bemutatásáról.

KA:Baska Ferenc a tógazdaságok és a horgászvizek aktuális halegészségügyi helyzetéről számolt be.

Mihalics Vivien a MAHOP eddigi tapasztalatairól, eredményeiről és a 2018. évi tervekről tartott előadást Orbán László professzor szerint minden eddiginél hatékonyabb haltenyésztésre van szükség Lengyel Péter bemutatta, hogy az akvakultúra ökoszisztéma-szolgáltatásait miképpen támogatja az Európai Unió

Beágyazott cikkek:

A kétnapos szakmai találkozó keretében adták át a Gödöllői oktatásért és kutatásért díjat is, amelyet idén Borbély Gyula, a Jászkisér Halas Kft. ügyvezetője vehetett át, s aki munkásságával régóta segíti a gödöllői halgazdálkodási oktatást és gyakorlati képzést. A kitüntetett által vezetett vállalkozás kutatás-fejlesztési projektekbe vonta be az egyetemet, továbbá folyamatosan lehetőséget biztosít a tanszék fiatal kollégáinak (BSc, MSc és PhD-képzés keretében egyaránt) szakmai munkák elvégzésére, ismereteik és képességeik fejlesztésére. Állandó résztvevője a tanszék különböző bizottsági munkáinak (államvizsga, diákköri) , és tapasztalatával nagyban hozzájárul a tanszék arculatának és szakmaiságának kialakításához.

Forrás: MAGYAR MEZŐGAZDASÁG MELLÉKLET - 2018. 03. 07. (3,4,5. OLDAL)