Az uniós forrásból kiírt pályázatokra csak a konvergenciarégiókból pályázhattak az egyetemek, míg a budapesti és Pest megyei pályázók számára az NKFIH hasonló célú tükörpályázatokat hirdetett meg. A két felhívás eredményeként Győrben, Kaposváron, Miskolcon, Kecskeméten és Debrecenben 26,8 milliárd forint uniós támogatással öt új kutatás-fejlesztési centrum indult, míg hazai forrásból három középmagyarországi konzorcium 8 milliárd forintot kapott.
Az új központok – az adott konzorcium résztvevőinek szakértelmére alapozva – járműipari, agrárinformatikai, molekuláris biológiai, anyagtechnológiai, növénytermesztési, valamint infokommunikációs, gyógyszeripari és energetikai fejlesztésekre szakosodnak, hogy új lendületet adjanak a régiókban már létező felsőoktatási-ipari kutatás-fejlesztési tevékenységeknek.
A három közép-magyarországi projekt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a BME-n és a Szent István Egyetemen jól halad, a vidéki régiók projektjei pedig különböző fázisban vannak – tette hozzá Pálinkás József. A szakértők kisebb-nagyobb elmaradásokra és kockázatokra hívták fel a Széchenyi István Egyetem, a Kaposvári Egyetem és a Miskolci Egyetem kutatóinak a figyelmét. A Debreceni Egyetem és a Neumann János Egyetem esetében több jelentős kockázat is felmerült, a projektek a tervezettnél nyolc hónappal később indultak el. Ezeknél a szakértői csoport fokozott ellenőrzést tart indokoltnak – tette hozzá az NKFIH Hivatal elnöke.
Beágyazott cikkek:
Nyolc egyetemi központban kutathatnak a partnerül társuló ipari cégek szakértelmét is kihasználva
Forrás: VILÁGGAZDASÁG