DEBRECEN. A Debreceni Egyetem „Covid–19-betegség és poszt-Covid-szindrómával kapcsolatos kutatások” elnevezésű projektje az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával valósul meg.
A Debreceni Egyetem Klinikai Központjának 5 kutatócsoportja szorosan együttműködve a Covid–19-fertőzés teljes betegségspektrumát tervezi vizsgálni, a prevenciótól, az akut betegségen át a hosszú távú szövődmények kialakulásig (poszt-Covid-szindróma). A kutatás első lépéseként az orvosinformatikai rendszerben meglévő 7 ezer akut-Covid–19-fertőzésen átesett, 700 poszt-Covid-szindrómás beteg és 150 ezer koronavírus elleni védőoltásban részesült egyén demográfiai, klinikai (korábbi kórtörténet, társbetegségek, kockázati tényezők, felvételi panaszok, státusz, súlyossági sztrók), laboratóriumi és képalkotó, valamint a kezelésre (specifikus és nem specifikus) és betegségkimenetelre vonatkozó adataiból „master templát” segítségével epidemiológiai adatbázist építünk – írja az egyetem a sajtóközleményében.
Akut és posztCovid–19 A kutatás kiindulási alapját a retrospektívadatbázis-elemzés és -modellezés fogja képezni, és erre longitudinális prospektív klinikai, immunológiai, szocioökonómiai és életminőség-vizsgálatok fognak épülni. A retrospektívadatbáziselemzés és a prospektív klinikai vizsgálatok során olyan eddig ismeretlen tényezők feltárását tűztük ki célul, melyek megteremtik a lehetőséget a fertőzésen még át nem esett egyének között a súlyos betegség kialakulása szempontjából leginkább veszélyeztetett személyek azonosításához. Az akut- és poszt-Covid–19-betegségben szenvedő egyének kockázatbecsléséhez, valamint a rendelkezésre álló gyógyszeres kezelés eddigieknél hatékonyabb megválasztásához.
Az akut koronavírus-fertőzés kezelésének és a társbetegségek – különös tekintettel a krónikus májbetegségekre és annak előrehaladott stádiumaira – hatásának jobb megismerése a rövid és hosszú távú betegséglefolyására, a jelenlegi terápiás protokollok módosítását és az egyénre szabott kezelés megvalósulását fogja elősegíteni. A poszt-Covid-kutatás várható eredményei hozzá fognak járulni a hazai populációban a Covid–19-betegség rövid és hosszú távú következményeinek jobb megértéséhez, úgy, mint annak előfordulási gyakorisága és szervspecifikus jellegzetességei (különös tekintettel a tüdő- és szívműködésre – ez utóbbin belül a pitvari és kamrai ritmuszavarok megjelenését befolyásoló tényezőkre és a poszt-Covid-aritmiahajlam elektrokardiográfiás becslésére – és az érendothel funkcionalitására).
Előtérben az utókezelés Ezáltal meghatározhatóvá válnak a poszt-Covidszindróma kialakulásának és súlyosságának klinikai és laboratóriumi előrejelző faktorai, melyek elő fogják segíteni a poszt-Covid-ellátás jelenlegi protokolljának továbbfejlesztését saját intézetünkben, és strukturális fejlődését. Úgy, mint a specifikus Covid–19-klinikák létrehozását, valamint a több tudományterület szakemberei által nyújtott integrált ellátás kiépítését. Hozzájárulhatnak továbbá az ellátás és erőforrások optimalizálásához, melyben a hosszú távú szövődmények kialakulása szempontjából magas kockázatú betegek korai kiválasztása és utókezelésének előtérbe helyezése kiemelt jelentőségű. Fontos a koronavírus-betegség életminőségre gyakorolt hatásának pontos megismerése is. A Covid–19 elleni posztvakcinációs védettség vizsgálatának eredményei betekintést engednek a hazai populációban a koronavírus-fertőzés elleni védekezésben használt oltások különféle aspektusaiba, mint a korábbi fertőzés és az alkalmazott vakcinák hatása az ellenanyagszintekre, a sejtes immunitásra, illetve a későbbi fertőzések bekövetkezésének valószínűségére, illetve súlyosságára. Ezen információk segítséget nyújthatnak a különböző típusú oltások esetleges eltérő hatékonyságának felismerésében az egyes szubpopulációkban, valamint a Covid–19-fertőzés kialakulása szempontjából az oltás után is veszélyeztetett populáció azonosításában. Ezek együttesen hozzájárulhatnak az oltási stratégia hatékonyabbá tételéhez.
Forrás: Hajdú-Bihari Napló