SZABÓ ISTVÁN Hazai forrásból több mint 182 milliárd forintos kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatot ír ki az idén a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH). A szervezet elnökhelyettese szerint szakpolitikai cél, hogy a hazai források kiegészítésére a magyar pályázók az uniós Horizont Európa programból is jóval többet hozzanak el, elérve a lakosságarányos 2,18 százalékos részesedést. Az összeget tekintve ez több mint az ötszöröse lenne az előző hét év teljesítményének.
Dr. Szabó István
43 éves közgazdász, két gyermek édesapja. 2018 októberétől a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyetteseként szervezi és felügyeli a tudományos kutatások hazai finanszírozási rendszerét, tudománydiplomáciai eszközökkel és szakmai háttérrel támogatja a kutatói közösség bekapcsolódását a világ tudományos vérkeringésébe. Koordinálja a hazai intelligens szakosodással, kutatási környezettel kapcsolatos stratégiákat, valamint Magyarország részvételét a nagy nemzetközi kutatási infrastruktúrákban. Saját kutatási területe – a kutatási infrastruktúrák szerveződése és együttműködése – szervesen kapcsolódik a mindennapi munkájához. Hobbija a kerékpározás, amely sportként, kikapcsolódásként és mindennapos közlekedési módként egyaránt fontos szerepet játszik az életében.
Mennyiben változik a teljes EU-s támogatási struktúra, beleértve a Magyarországon elérhető forrásokat is?
Az idén induló új uniós költségvetési ciklus egyik fő újítása, hogy az EU a Covid–19-világjárványra válaszul külön alapot hozott létre. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (Recovery and Resilience Facility – RRF) néven ismert alap a Strukturális Alapokból finanszírozott fejlesztési támogatásokhoz képest teljesen más mechanizmust követ. Mivel az RRF alapvetően a válságból való kilábalást és az európai versenyképesség megőrzését szolgálja, a tagállamoknak a nekik allokált források felhasználásával rövid idő alatt gyors és látványos eredményeket kell elérniük. Ezzel összhangban a futamidők is rövidebbek lesznek, mint az operatív programoknál: a válságkezelő fejlesztések 2026 harmadik negyedévére lezárulnak. A projektek megvalósulását nem számlákkal, hanem a vállalt szakmai eredmények teljesülésének a bemutatásával kell igazolniuk az EU-s országoknak.
Ez az alap országokra is le lesz bontva?
Igen. Magyarország is kidolgozza saját RRF-tervét, ami feltétele a célzott források lehívásának. A terv alapját a kormány által elfogadott gazdaság-újraindítási akcióterv képezi, amely a felsőoktatás és az innovációs ökoszisztéma átfogó megújítására irányul. E forrásból valósulhat meg a hazai felsőoktatás infrastrukturális, szervezeti és oktatásfejlesztési reformja, valamint az innovációs ökoszisztéma megerősítése is, egyebek mellett a különböző nagy tématerületekre fókuszáló tudományos és innovációs parkok, nemzeti laboratóriumok létrehozásával. A hazai RRFterv kialakítása jelenleg is zajlik. Ennek részeként februárban felhívásokat tettünk közzé, hogy felmérjük és értékeljük a potenciális pályázóként érintett hazai szereplők terveit az RRF-források felhasználására. A pályázat kiírására azt követően lesz lehetőségünk, hogy a magyarországi koncepciót az Európai Bizottság hivatalosan is elfogadta.
A teljes uniós pályázati ökoszisztémában hogyan változik hazánk szerepe?
Az új fejlesztési időszak magyarországi operatív programjainak a struktúrája sokban hasonlít az előző ciklus ezen projektjeiére. Az idén induló Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program plusz (GINOP Plusz) a pénzügyi keretet tekintve továbbra is a legnagyobb projektnek számít. Emellett a Digitális megújulás operatív program (DIMOP) is támogat majd digitalizációs fókuszú k+f+i fejlesztéseket. Az ERFA forrásainak a jelentős része az „intelligensebb Európa” és a „zöldebb, karbonmentes Európa” célkitűzéseket támogatja. Az innovációs szakpolitika a fő irányokat a kormányzati elfogadás előtt álló, a 2021–27-es időszakra vonatkozó intelligens szakosodási stratégia (Smart Specialization Strategy – S3) kapcsán jelöli ki. Az RRF-ből és a Strukturális Alapokból finanszírozott uniós támogatásokat a k+f+i területén minden eddiginél nagyobb hazai forrással, az idén több mint 182 milliárd forinttal egészítjük ki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból meghirdetett pályázatok révén. A k+f+i finanszírozásának a harmadik lábát az EU kutatási és innovációs keretprogramjából közvetlenül pályázható pénzek adják. Intenzíven, számos intézkedéssel segítjük, hogy a hazai pályázók még sikeresebbek legyenek ezeknek az elnyerésében.
Mennyiben változik a brüsszeli innovációs pályázati rendszer megközelítése?
Várhatóan április végén, május elején startol az Európai Unió új hétéves kutatási és innovációs keretprogramja. A Horizont Európa a Horizont 2020 keretprogram szerves folytatása, ám olyan új elemekkel bővül, mint a kiemelt társadalmi kihívásokat célzó missziók, a szektorokon és technológiákon átívelő együttműködéseket ösztönző klaszterprogramok vagy az uniós, tagállami és ipari társfinanszírozással megvalósuló európai partnerségek. Elődeihez képest az új keretprogram sokkal inkább hatásvezérelt megközelítést alkalmaz, ösztönzi a különböző ágazatok együttműködését. Így kerülnek egy csoportba például a klíma-, az energetikai és a mobilitási kérdések, vagy éppen a digitalizáció, az ipar és az űrkutatás. Markánsan előtérbe kerül az elnyert támogatások hasznosulásának a követelménye.
A klímacélok elérése és a digitalizáció előmozdítása szinte mindenütt szerepet kap, a költségvetési források 35 százalékát az előbbire fordítják majd. Új elemként jelennek meg az úgynevezett miszsziók is, amelyek ambiciózus célokat kitűző, ugyanakkor adott időkereten belül mérhető és az európai polgárok számára látványos eredményeket hozó kezdeményezéseket jelentenek. Ilyen a rák elleni küzdelem, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, az óceánok védelme, a klímasemleges városok kialakítása, a talajegészség javítása és az élelmiszer-ellátás biztosítása. Lényeges az Európai partnerségek megújítása is: ez mintegy ötven, uniós, tagállami és ipari társfinanszírozásban megvalósuló kezdeményezést jelent.
Ezek olyan kritikus területekre terjednek ki, mint az egészségügy, a digitalizáció, az energia, a közlekedés, a biodiverzitás, az élelmiszeripar és a körforgásos gazdaság.
Mekkora lesz a Horizont Európa keretösszege?
Az uniós keretprogram rekordöszszegű: 95,5 milliárd eurós költségvetésből valósul meg a következő hétéves periódusban. A magyar kormány azt az ambiciózus célt tűzte ki, hogy a hazai pályázók a Horizont Európa költségvetéséből képesek legyenek elérni az ország lakosságával arányos 2,18 százalékot, szemben a Horizont 2020 program hét éve alatt megszerzett 0,6-es részesedéssel.
A magyarok mely ágazatokban, milyen pályázati méretekben sikeresek?
A Horizont 2020 keretprogramban 1476 sikeres pályázattal mintegy 365 millió euró támogatáshoz jutottak a hazai szervezetek, ezzel a 2004-ben vagy azután csatlakozott 13 tagország között a harmadik legjobb eredményt értük el. Ezen belül az Európai Kutatási Tanács (ERC) tenderein szerepeltünk a legsikeresebben, a magyar pályázók mintegy 62,5 millió euró támogatást hoztak el. Ezenkívül a legtöbb támogatáshoz az információs és kommunikációs technológiák (38,5 millió euró), az élelmezésbiztonság (31,1 millió), az egészségügy (24,3 millió), a kutatói karrier építését támogató Marie Skłodowska-Curieakciók (23,8 millió), valamint a közlekedés (22 millió) és energia (22 millió) területén jutottak a hazai szereplők. A legnagyobb számú sikeres magyar részvételű pályázat az élelmezésbiztonság (183 darab), a Marie Skłodowska-Curie-akciók (174), az informatika (145), a közlekedés (120), továbbá az energia (119) területén született. Komoly elvárások fogalmazódtak meg az idén elindult nemzeti laboratóriumok programjával kapcsolatban is: ezek a konzorciumok a hazai tudományos kiválóságot fogják össze egy-egy tématerületen, így jó esélyük van arra, hogy a nemzetközi k+f+i projektekben, kiemelten a Horizont Európában is látványos eredményeket érjenek el. A magyar pályázókra inkább a kisebb-közepes méretű programokban való részvétel a jellemző, mert ezekben juthatnak jelentősebb szakmai feladatokhoz s így nagyobb arányú költségvetéshez. A tapasztaltabb magyar szervezeteket arra ösztönözzük, hogy projektkoordinátori szerepet vállaljanak. A Horizont 2020 hazai pályázói közül a legtöbb támogatást, 121,9 millió eurót a vállalkozások hozták el. 467 programban 536 magyar vállalkozás vett részt, így a cégek mind a támogatott részvételek, mind a nyertes projektek számában megelőzik az egyetemeket és a kutatóintézeteket.
Mikor nyílhatnak meg a Horizont Európa-források, és mik a fontos technikai részletek?
A Horizont Európa első pályázati felhívásai várhatóan április végén, május elején jelennek meg, de az Európai Kutatási Tanács és az Európai Innovációs Tanács tenderei már meg is nyíltak. A beadásnál technikai változás, hogy a leggyakoribb projekttípusok esetén 70-ről 45 oldalra csökkent a pályázatok terjedelmi korlátja.
Cserébe viszont pontosabb instrukciók segítik a jelentkezőket abban, hogy hol milyen tartalmat vár a támogató. Nagyobb hangsúlyt helyeznek a projekt várható hatásainak a megtervezésére is, ezért a pályázatban az időtartamon túlmutató tudományos, gazdasági, technológiai és társadalmi hatásokhoz vezető forgatókönyvet szükséges bemutatni, valamint fel kell sorolni a tenderbe bevont kutatókat.
Változik-e az önerő, szigorúbb lesz-e az elszámolás?
A Horizont Európa keretprogram leggyakoribb pályázattípusainál – az előző keretprogram, a Horizont 2020 gyakorlatát folytatva – az alap-, az alkalmazott kutatást, a kísérleti fejlesztést támogató kutatási és innovációs akciók (Research and innovation actions – RIA), valamint a hálózatosodást elősegítő akciók (Coordination and support actions – CSA) esetében százszázalékos a támogatási intenzitás. Így csak az el nem számolható költségeket kell a kedvezményezetteknek önerőből finanszírozni. Az innovatív termékek és szolgáltatások fejlesztését segítő innovációs akciók (Innovation actions – IA) pályázattípus esetében a forprofit kedvezményezettek hetvenszázalékos támogatási intenzitásra számíthatnak, de a nonprofit kedvezményezettek itt is száz százalékra jogosultak. Az elszámolási szabályok – kisebb terminológiai változásoktól eltekintve – alapvetően megegyeznek az előző ciklus Horizont 2020 keretprogramjának a reguláival. A részletszabályokat tartalmazó segéddokumentum (Annotated Grant Agreement) megjelenésére viszont még várni kell.
Az új magyar pályázatokra mikor számíthatnak a cégek?
A kormány nemrégiben elfogadta és jogszabályban kihirdette a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 2021. évi programstratégiáját, így a hazai forrásból meghirdetendő kutatási és innovációs pályázatokat folyamatosan közzéteszik. Számos tenderfelhívás már jelenleg is elérhető az nkfih.gov.hu/palyazoknak/ palyazatok/aktualis-felhivasok oldalon. A 2021–27-es EU-s programozási időszak új kiírásait pedig az úgynevezett éves fejlesztési keret elfogadása után hirdetik meg.
Jelezte, hogy a járványt követő újraindítás külön alapot kap. E szempontok pontosan hogyan érvényesülnek?
Az elmúlt közel egy év alatt bebizonyosodott, hogy a kutatás-fejlesztés és az innováció a gazdaság újraindításának a legfőbb motorja. A válsághelyzetben azonnali, hatékony összefogás jött létre az egyetemek, a kutatóintézetek, a vállalkozások között. A kihívásokra a hazai egészségipar – a közös projektek és a célzott állami támogatás eredményeként – rövid időn belül, soha nem látott eredményességgel válaszolt. A Covid-helyzet tehát tovább erősíti például az egyetemi tudáscentrumokat, hiszen ezek az intézmények a legfontosabb tudástermelők ezen a területen is.
Az egyetemek együttműködése, szerepe mennyiben változik majd?
A 2014–20-as fejlesztési időszakban a k+f+i-s szakpolitika főként az egyes szereplőket, illetve azok projektalapú együttműködéseit támogatta. Az új ciklusban a rendszerorientált innovációpolitika jegyében már egy olyan intézményrendszer létrehozása a cél, amely a hosszabb távú, fenntarthatóbb együttműködési hálózatok támogatása révén képes orvosolni a nemzeti innovációs struktúra régóta fennálló gyengeségeit. E paradigmaváltásban kiemelt szerepet szánunk a felsőoktatási tudásközpontoknak. Az elmúlt évek jó gyakorlataként tartjuk számon a felsőoktatási és ipari együttműködési központoknak (FIEK) vagy a kompetencia-központoknak az egyetemi és a vállalati szféra közötti együttműködési modelljét. A hasonló típusú, projektalapú szervezetek támogatását, fejlesztését továbbra is tervezzük. A nemzeti laboratóriumok hálózatának a megerősítésében szintén ez a szakpolitikai törekvés jelenik meg: a kiemelt szakterületeken létrejövő műhelyek a tudástermelésben élenjáró egyetemek és kutatóintézetek új típusú, globális kihívásokra koncentráló együttműködéseit jelentik. A következő lépcső a tudományos és innovációs parkok hálózatának a létrehozása.
Ezek az új intézmények fizikai helyszínt és szolgáltatási támogatást nyújtanak egy adott térség k+f+i-s ökoszisztémájának minden szereplője számára, ezáltal regionális szinten is katalizáló funkciójuk van a szektorközi kooperációk bővítésében.
Forrás: Figyelő