Összeállításunkban elsőként Dr. BIRKNER ZOLTÁNT, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökét kérdeztük az idei KFI pályázati irányokról.

— Magyarország nem teljesít jól az innovációs térben, igaz, nagyon rosszul sem.

Ahhoz képest, hogy milyen lendületesen növekszik a gazdaság és mennyire jók a társadalmi, gazdasági feltételek, egyelőre ezt a fejlődést nem követte le az innováció. Éppen ezért új megközelítésre van szükség minden területen – fogalmaz Birkner Zoltán.

— Nagyon fontos a kutatás-fejlesztési tevékenység, de legalább ilyen lényeges – vagy még lényegesebb –, hogy egyre több vállalat gondolja azt, van tennivalója a K+F+I vagy a gyakorlati innovációs térben.

A legrosszabb mutatóink három területen jelennek meg: az egyik az, hogy a magyar tulajdonú kkv-k európai összehasonlításban is nagyon rosszul teljesítenek az innovációban. Amikor megkérdezik a vállalkozásokat, hogy milyen típusú innovatív tevékenységet végeztek, a nem innovatív vállalatok 86%-ban azt nyilatkozzák, hogy nem látják ennek a szükségességét. Ha ez így van, akkor el kell kezdenünk foglalkozni azzal a témával, hogy mi is az innováció, miként lehet értelmezni egy vállalatnál ezt a fogalmat, mi az állam feladata ennek a környezetnek a megteremtésében. Mert, ha ezt a pontot megváltoztatjuk, akkor ezen keresztül sok minden meg fog változni. Ez az innovációs fórum ehhez segít hozzá. — Az NKFIH mit tesz annak érdekében, hogy aktívabbak legyenek a vállalkozások az innováció területén?

— Az NKFIH pénzügyi eszközökkel és sok új szolgáltatással is segíti a vállalkozásokat, de ott van a szakképzésicentrumhálózatunk, az egyetemi hálózatunk, a szabadalmi hivatal, és azok a programok, amelyeket az Innovációs és Technológiai Minisztérium indított. Említhetem az Ipar 4.0-val kapcsolatos programokat is, amelyek a kkv-k ilyen típusú feladatát támogatja. A mostani fórum azt is hivatott szolgálni, hogy bemutassuk azokat az intézményeket, szervezeteket, amelyekhez innovációs ügyekben, akár pályázati témában is lehet fordulni.

— A hazai vállalkozások jelentős része tőkehiányos, így nem biztos, hogy gondolhat az innovációra. Azok azonban, amelyek pályáztak, nagyon bonyolult elszámolási rendszerről, nehézkes és sokszor a valóságtól elrugaszkodó elvárásokról beszélnek. Mit lehet tenni azért, hogy ez megváltozzon?

— Nyilvánvalóan nem lehet megváltoztatni a nagy keretrendszert, ha uniós forrásokról van szó, akkor uniós elszámolási rendszerben kell dolgozni, ami sokszor tényleg bonyolult, nehezen teljesíthető dolgokat kér. De ami döntés a saját kezünkben van, ott minden gyorsító, egyszerűsítő ötletet támogatunk, mert nekünk is ez az érdekünk. Az lenne az ideális, ha gyorsabban, hatékonyabban tudnánk dolgozni és a felszabaduló energiát tanácsadásra, támogatásra tudnánk fordítani. Egyébként itt érdekazonosság van a vállalkozásokkal, ezért mi is mindent megteszünk annak érdekében, hogyegyszerűsödjenek a folyamatok.

— Milyen tapasztalatokkal szolgáltak az eddigi innovációs fórumok, ha jól tudom, ez a 15. találkozójuk?

— Nagyon sok javaslatot meghallgattunk, például az elszámolással vagy a bírálati logikával összefüggésben, hogy mi legyen a fontosabb egy vállalatnak: a pénzügyi stabilitása vagy az ötlet mélysége. Válasszuk külön a kisvállalkozásokat, a közepeseket, a közepesen nagyokat, aztán térjünk vissza azokhoz a pályázókhoz, akiknek már van K+F tapasztalata, az például kapjon plusz pontot ezért. Magunk is fontosnak tartjuk azt, hogy a prototípus pályázatig eljutott vállalkozásokat próbáljuk meg második körben a termékfejlesztés irányába terelni, mert az elmúlt években rengeteg prototípus született, nagyon sok pénz ment K+F fejlesztésre – majdnem 800 milliárd forint az elmúlt 3-4 évben Magyarországon –, és döntő többségében kkv-k kapták ezt a támogatási formát. Most el kellene érnünk, hogy ebből sok termék szülessen, ami piacra kerül.

— Vannak-e olyan főbb irányelvek az innovációs pályázatokat illetően, amelyek az idei évre vonatkoznak és a korábbiakban nem voltak?

— Az egyik az maga az NKFIH szerepének az újragondolása és sokkal markánsabb bevonása ebbe a körbe. A másik az iparjogvédelemmel kapcsolatos gyorsító pálya, a harmadik pedig a prototípus logika. És van egy negyedik is: hogyan tudjuk a nagyvállalatok kis problémáiba bevonni a magyar kkv-kat. Például a csomagolással, a szállítással kapcsolatos ügyekbe vagy egy automatasor újragondolásába, tehát a kisebb fejlesztésekbe, kutatásokba. Létrejöhetne egy tudásbeszállítói lánc. Ilyen típusú pályázatot is nyitunk most.
A pályázatokba a vállalkozásoknak is van beleszólásuk Baranya megye a kutatók száma alapján az 5. a K+F ráfordítás szerint országosan a 7. 2013 óta a kutatóhelyek és a kutatók számának növekedése is kiemelkedő. KFI céllal 2015–2018 között 266 projekt keretében 27,4 milliárd Ft támogatást kaptak Baranya megyei szervezetek (felsőoktatás, költségvetési intézmények és vállalkozások). Ezzel a megye az 5. az országban. A források 34%-a szolgálta a vállalkozások támogatását, ennek 11%-a jutott nagyvállalatokhoz, a fennmaradó 89% a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogatta. A pályázatok terén kiemelkedő az orvostudomány, a villamosmérnöki tudományok és a biológiai kutatásoktöbbek között ez is elhangzott az Országos Innovációs Fórum pécsi konzultációján.

— Nagyon szimpatikus volt számunkra, hogy létrehozták raodshow jelleggel ezt a fórumot, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) munkatársai végiglátogatják a cégeket. Ez talán a mi érdemünk is, hiszen tavaly a pécsi kamara elhívta a hivatal vezetőit Pécsre, és egy közös rendezvényen meghallgattuk a cégek véleményét az innovációs pályázatokkal kapcsolatban. Ezután vártuk a visszajelzéseket. Most, amikor a roadshow-n bemutatták a közeljövőben megjelentetni kívánt pályázati kiírásokat, jó volt látni bennük azokat a gondolatokat, amiket akkor mi fogalmaztunk meg. Több pályázati kiírás is összecseng azzal, amiket a baranyai vállalkozások javasoltak – mondja HERBÁLY ISTVÁN, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Innovációs Bizottságának elnöke.

— A mostani találkozón azt tapasztaltam, hogy egész jól megértették a vállalkozások által megfogalmazott észrevételeket.

Számos javaslattal éltek a fórumon részt vevő cégek, és nem egy esetben több ellentmondást is felfedeztünk a kiírásban, ami a pályázat céljával ellentétes. Pl. amikor egy nagyvállalat egy kkv-partnerrel pályázik, és feltétel, hogy a nagyvállalat adjon a kkv-nak egy olyan feladatot, amely nála igényként felmerül, a kiírásban pedig az olvasható, hogy csak 40%-ot lehet elszámolni alvállalkozói díjként. Ha az a célja a projektnek, hogy adjon ki feladatot, akkor miért csak ekkora mértékben lehet elszámolni a munkát? Az NKFIH munkatársai meg is ígérték, hogy ezt például kiveszik a kiírásból. Úgy látom, hogy igen tartalmas és interaktív volt a fórum, és jól megértették a problémáinkat. Szerintem nagyon hasznos volt a rendezvény.

— Még milyen javaslatok születtek a vállalkozások részéről?

— Általánosságban az az igény merült fel, hogy jó lenne, ha erőteljesebb lenne a szakmai bírálata a K+F pályázatoknak.

Olyan bírálók legyenek ezeknél a pályázatoknál, akik értenek az adott kutatási területhez, és ne olyanok, akik még nem láttak ilyen jellegű feladatot, így ne ők alkothassa-nak véleményt, hogy az adott téma K+F vagy sem. Fontos lenne, hogy ez a szempont ne csak a bírálatnál érvényesüljön, hanem a helyszíni ellenőrzésnél is. Ha kimennek ellenőrizni, a számlák és a dokumentáció áttekintése mellett legyen valaki, aki szakmailag is meg tudja ítélni, hogy valóban úgy valósították-e meg a pályázatot és az elképzelést, ahogyan tervezték. Erre a hivatal munkatársai úgy reflektáltak, hogy a jövőben bővíteni fogják az értékelőcsapatot, és igyekeznek úgy válogatni a kollégákat, hogy az adott terület szakértői legyenek benne.

— Milyen a Baranya megyében lévő vállalkozások innovációs pályázati aktivitása?

— Az innovációs pályázatok iránti aktivitás nem volt túl magas az utóbbi időben, mert vagy nem voltak innovációs pályázatok, vagy ha voltak, azokat megkérdőjelezhető módon osztották le és ez elvette a cégek kedvét a pályázástól. Támogatni azzal lehet leginkább a vállalkozásokat, hogy eljuttatjuk hozzájuk a megfelelő információkat a pályázatokkal kapcsolatban. Az innovációs fórumon bemutatták a közeljövőben megjelenő pályázati kiírásokat, amikről elmondható, hogy nagyon jó irányt mutatnak.A konkrét kiírásokat a roadshow-k és a visszajelzések alapján véglegesítik. Várhatóan márciustól április végéig írják ki ezeket és a tervek szerint gyors lesz az elbírálás.
Azt az ígéretet kaptuk, hogy még ebben az évben döntés születik a pályázatokról és ki is fizetik az előleget.

— A kamara minént tudja segíteni a vállalkozások innovációs pályázatokhoz való hozzájutását?

— Ha pl. egy pályázatban egy nagyvállalatnak együtt kell működnie egy kisvállalkozással, akkor a kamara a partnerközvetítésben tud segíteni. Véleményem szerint a kamara feladata leginkább az, hogy a pályázatokkal kapcsolatos észrevételeket eljuttassa a döntéshozókig, hogy aztán azok megjelenjenek a kiírásokban. Nincs olyan sok innovációval foglalkozó cég a régióban.

Nem az a cél, hogy mindenki adjon be K+F pályázatot, hanem azok a vállalkozások pályázzanak, amelyeknek tényleg van egy valós, jó ötletük. Az innovációs projektek buktatói Már több innovációs pályázaton is részt vett a kutatás-fejlesztéssel, leginkább a nagyon tömör és a konszolidálatlan anyagok komplex vizsgálatával, valamint speciális vizsgálóberendezések, eszközök fejlesztésével foglakozó GEOCHEM Kft. Dr. FEDOR FERENC, a cég ügyvezetője azt mondja, nem mindig életszerűek a feltételek, amelyeket teljesíteni kell és sokszor nagyon lassan halad az ügymenet. — Többek között részt vettünk a GINOP-2.1.7-es innovációs pályázaton, ahol 1,5 év után született eredmény. Ez adott esetben már önmagában meg is tudná semmisíteni az innovációt, de szerencsénk volt, hogy ez nem történt meg.
Azonban mondjuk informatikával foglalkozó innovatív vállalkozásoknál ez komoly gondot jelenthet. Másrészt azt tapasztaljuk, hogy nagyon nehezen megy a kifizetés.

Fél éve van bent egy elszámolásunk, 2 hónapja már a hiánypótlás is megvolt, ám kifizetés továbbra sem történt és semmilyen értesítés sem érkezett. Ez olyan szempontból probléma, hogy addig, míg ez nem rendeződik, nem tudunk módosítást beadni, pedig szükségünk lenne átcsoportosításra.

Sajnos ez nem egyedi példa ennél a pályázatnál.

Amit még jelentős nehézségnek látok ezekkel a pályázatokkal kapcsolatban, az a rugalmasság. Minden egyes alkalommal új árajánlatot kell bekérni, holott ha valaki már korábban jelezte a szándékát, azaz adott árajánlatot, nem indokolt folyamatosan zaklatni azért, mert pl. az EUR árfolyam megváltozott és így az árajánlat értéke is módosult. A műszaki tartalom nem változott. Ráadásul a három ajánlatadó két korábbi vesztese miért adna újabb ajánlatot?

Ezért nem találom értelmét újabb árajánlatok kérésének. Mint ahogy annak sem, hogy visszamenőlegesen kérnek olyan dolgokat, amiket a pályázat értékelésénél elfogadtak. A pályázatok döntő többsége nincs arra felkészülve, hogy a pályázó önmaga végez el bizonyos munkákat. Néha árajánlatot kell kérnem olyan dolgokra is, amit végül majd magamnak kell megcsinálom. A negatív tapasztalatok mellett persze számos pozitív is van. Az önmagában is örvendetes, hogy egyáltalán volt forrás és lehetett pályázni. — Egyensúlyban vannak-e a pályázati lehetőségek és az önök igénye? — Lehet azt mondani, hogy igen, hiszen ha van egy értelmes ötletem, akkor adott esetben arra tudok pályázati forrást találni. Nem fordítva kell csinálni, ez tény.

Viszont az új innovációs pályázatok, például egy-egy kiegészítő forrás, mint a GINOP8.1.1-es innovációs pályázat, ami már saját erőből valósulna meg, jó kezdeményezés lenne, és benne is lennénk, ám annyira bonyolult a pályázati, de leginkább a banki struktúra, ami hozzá társul, a hitelbírálattól kezdve a biztosítékokig, hogy nem merünk belevágni. — Tapasztalatai szerint mire kell mindenképpen figyelnie egy innovációs pályázatot benyújtó vállalkozásnak?

— Mérlegelnie kell, hogy képes-e megvalósítani az innovációt, az innovációs projektet és figyelnie arra, nehogy túl-, illetve alulméretezze a projektet. Gyakoribb az alulméretezés, hiszen közben olyan költségek merülhetnek fel, amire nem igazán lehet számítani. Mert mi történik akkor, ha megszűnik az egyik cég, amelyik ajánlatot adott és csak ő tudná megcsinálni az adott munkákat? Ez gondot jelent, de az is, hogy bizonyos munkákra nehéz egy céget is találni, nemhogy hármat. Vannak olyan speciális feladatok, amelyeket csak egy cég tud elvégezni. Az is gond lehet, ha külföldről kér árajánlatot a pályázó. Leginkább magyar partnereket kell találni, mert a külföldi cégek meg sem értik, hogy milyen struktúrában kellene árajánlatot adniuk. Amibe nem szabad beleszaladni, hogy ha közbeszerzésköteles az adott pályázat, és ha külföldinek kellene intéznie itt, Magyarországon a közbeszerzést, akkor abba várhatóan bele fog bukni. Ezért előre kell találni egy magyar partnert, aki az ő nevében regisztrál és aki ezt a folyamatot végig tudja csinálni helyette, mert rendkívül bonyolult. Volt már, hogy ilyen „apróságon“ buktunk el, mert a külföldi partnerünk meg sem értette, hogy mit kérünk tőle és amikor megértette, akkor már nem volt elég idő az adott iratot beszerezni. Szerencsére ez az eset nem pályázati projekthez kapcsoló-dott. Végezetül nagyon jó lenne, ha az NKFIH honlapjának felületéről elérhető, a projektötlet innovációtartalmának elbírálására szolgáló felületet beintegrálnák a most meglévő pályázati rendszerbe. Ezzel egyrészt követhetőbbé válna az egész folyamat, másrészt nem kellene többször kitölteni ugyanazt az adatsort. Az ember feltöltené az ötletét, elbírálnák és mehetne tovább a pályázás folyamata.

Forrás: Dél-Dunántúli Gazdaság - 2019.02.28. (4,5,6. oldal)