Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaA Hivatal a hírekbenNyomtatott sajtó
Az innováció nemzetközi műfaj
2024. augusztus 16.
Módosítás: 2024. augusztus 22.
Olvasási idő: 14 perc

Az egyik legfontosabb feladat a kutatói utánpótlás erősítése

,,Kulcsfontosságúnak tartom, hogy az Ügynökséget mielőbb beágyazzuk a nemzetközi térbe és hálózatokba, határon túlra nyúló kapcsolatok nélkül ugyanis a magyar startupoknak és innovatív vállalkozásoknak nem lehet esélyük a kitörésre” – nyilatkozta az Innotéka magazinnak Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója, innovációért felelős helyettes államtitkár. A szervezet, amely közel egy esztendővel ezelőtt új formát és feladatokat kapott, szolgáltatási portfóliója mára a teljes startup és innovációs életutat lefedi a projektfázistól egészen a piacra jutásig.

Megkerülhetetlen téma: Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter utódja július elsejétől Hankó Balázs. Milyen üzenetet hordoz magában, hogy az innovációért felelős államtitkár ül a bársonyszékbe?

Szerencsés helyzetben vagyunk, Csák János miniszter idején is középpontban volt az innováció ügye, és örülünk, hogy Hankó Balázs személyében egy olyan szakpolitikus viszi tovább a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, aki a Semmelweis Egyetem egykori rektorhelyetteseként nemcsak a felsőoktatás helyzetét ismeri kiválóan, de az innovációs ökoszisztéma működését és szereplőit is.

Mielőtt a Neumann János Programban megfogalma zott célokról kérdezném, érdemes először nemzetközi kontextusban vizsgálni a mozgásterünket.

Az elmúlt időszak eredményei alapján az Európai Unió komoly versenyhátrányba került…

Az elmúlt 20-25 évben Európa valóban lemaradt, és ha őszinték akarunk lenni, sajnos nemcsak az innováció tekintetében, de a tudomány területén is. Mindez elsősorban a tudományos publikációk számában érhető tetten. Míg 2007-ben minden negyedik magasan jegyzett tudományos munka Európához kötődött, addig ez az arány mára 19 százalék alá csökkent. Az Egyesült Államok nagyjából megtartotta pozícióit, Kelet-Ázsia azonban hihetetlen ütemben fejlődött, és 21 százalékról 29 százalékra erősödött a globális tudományos kibocsátásban mért részaránya. Ha az innovációs teljesítményt vizsgáljuk, még nagyobb szakadékot látunk: Kína egymaga felel majdnem minden második szabadalomért, az USA mintegy 17 százalékos aránnyal követi, Európa pedig alig éri el az 5 százalékot. A Times Higher Education felsőoktatási szaklap rangsora komoly átrendeződést mutat az egyetemek esetében is. A 15-20 éve nemzetközi színtéren kis túlzással szinte teljesen ismeretlen kínai Csinghua Egyetem például ma már a 12. legjobb egyetem a világon, és olyan versenytársakkal került egy polcra, mint a Harvard vagy a Massachusettsi Műszaki Egyetem. Ezzel szemben a Top 20-ban egyetlen uniós felsőoktatási intézménnyel sem találkozunk. Márpedig a technológiai és tudományos lemaradás az USA-val és Kelet-Ázsiával szemben már rövid távon geopolitikai leértékelődést jelent Európa számára. A globális geopolitikai és gazdasági versenyben ugyanis a technológiai fejlettség vált az egyik, ha nem a legfontosabb tényezővé az elmúlt években.

Minek tudható be az Európai Unió visszaesése?

A McKinsey (nemzetközi tanácsadó cég – a szerk.) egyik tanulmányában a világ startup ökoszisztémáit hasonlította össze, és öt olyan faktort nevezett meg, amelyek jelentősen befolyásolják az uniós versenyképességet. Az első az európai piac széttöredezettségére vezethető vissza. Annak ellenére, hogy egy 450 milliós piacról beszélünk, a 27 tagállam nyelvi, gazdasági és esetenként kulturális különbözősége miatt mégsem egységes. A második szempont a tőkekoncentráció hiánya. Aki ma 100 millió eurónál magasabb befektetési kört akar realizálni, az érdemben nem tudja ezt Európában megtenni. Ugyancsak fontos tényező a kockázatvállalási hajlandóság alacsonyabb foka. Míg az USA-ban vagy a Távol-Keleten egy nem jól teljesítő üzleti ötletre mint jó tanulási lehetőségre tekintenek, addig Európában az első kudarc után az új álmok megvalósítása helyett a biztonságos megoldások kerülnek előtérbe. A negyedik faktor a tehetségvonzó képesség hiányára utal. Az egyetemeket már korábban említet tem, és a piaci szereplők esetében sem sokkal jobb a helyzet. Bárki képes felsorolni híres amerikai vagy ázsiai technológiai vállalatokat, Európából azonban már nem olyan könnyű találni ilyet. És nem utolsósorban az innovációs hubok ritkasága is nehezíti a helyzetet. Mindezek mellett a legkomolyabb versenyhátrányt az alapkutatás és az alkalmazott kutatás közötti alacsony átjárhatóság jelenti. A Top innovátor országok napjaink legégetőbb problémáinak megoldására fókuszálnak, és ebből remélnek gazdasági hasznot, az Európai Unió a fókuszt az alapkutatásokra helyezi, ráadásul – a már említett módon csökkenő – tudományos eredményeket is nehezen tudja átváltani innovációra.

Ehhez képest a Neumann János Programban egyebek között azt a nem kis célt tűzték ki maguk elé, hogy hazánk 2040-re kerüljön a világ legjobb tíz innovátor országa közé. Hol tartunk most?

Miközben az országok egy főre jutó GDP szerinti listáján Magyarország a 49. helyen szerepel, addig hazánk innovációs teljesítménye a 33. helyre taksál minket a világban, az Unión belül pedig a 21.-ek vagyunk. A valós képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy a nemzetközi vállalatok szerepe megkérdőjelezhetetlen ezen a területen. A hazánkban kutatás-fejlesztésre fordított források mintegy kétharmada a piaci szereplőkhöz köthető, és ezen belül a magyar vállalatok részaránya nem éri el a 30 százalékot. Ennek ellenére bizakodó vagyok, hiszen a magyar egyetemek világszínvonalúak, ahogy az ott folyó kutatások is. Ne felejtsük el, hogy ma már 12 egyete münk tartozik a világ legjobb 5 százalékába. A legfontosabb feladatunk a korábban említett árukapcsolás, azaz, hogy a kutatási ökoszisztémában – az egyetemeken, kutatóintézetekben – létrejövő eredményeket miképp tudjuk az ország innovációs képességének az erősítésére fordítani. Több olyan tudományos terület van, ahol hagyományosan kifejezetten erősnek számítunk. Ilyen például a mesterséges intelligencia alapját jelentő matematikai és hálózatelméleti tudásunk, de jelentős eredményeket értünk el az egészségipar területén is. És hogy egy új képességet említsek, az ELI-ALPS, a szegedi lézeres kutatóközpontnak köszönhetően az ultrarövid impulzusokat szolgáltató fényforrások széles skáláján számít világszinten is meghatározó szereplőnek. És azt se felejtsük el, hogy Magyarország 11. a világon az egymillió főre jutó Nobel-díjasok számát tekintve.

A mi feladatunk, hogy a hazai kutatási és ipari képességekre alapozva erősítsük a magyar vállalati szektor innovációs képességeit, és hozzájáruljunk egy virágzó startup ökoszisztéma kialakulásához. Ehhez az erősségeken túl a kihívásainkat is számba kell vennünk. A Neumann János Programban a nemzetközi statisztikák alapján három kiemelt kihívást azonosítottunk. Az első a magyar kis- és középvállalkozások innovációs aktivitásának szintje. Jelenleg minden harmadik, tíz főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalkozás mondja azt, hogy foglalkozik innovációval, miközben az Unióban ez az arány 53 százalék. A második a kutatói utánpótlás helyzete. Annak ellenére, hogy 2010 óta sikerült megdupláznunk a kutatók számát Magyarországon, a legjobban teljesítő országokhoz képest még mindig mintegy 50 százalékos a lemaradásunk. És végül a hazai szellemi tulajdon aktivitás is kihívást jelent: a magyar egyetemek, kutatóintézetek, vállalatok és magánszemélyek éves szinten mintegy 400-500 szabadalmi bejelentést tesznek, ami GDP-arányosan megközelítőleg az uniós átlag 40 százaléka.

Milyen ars poeticát fogalmazott meg magának a Nem zeti Innovációs Ügynökség?

A finanszírozó ügynökségként működő Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) mellett működve – az NKFIH portfólióját kiegészítve – célunk, hogy az állami innovációs befektetések hasznosulását magasabb szintre emeljük, elsősorban tudásátadáson és az ökoszisztéma-szereplők közötti kap csolatteremté sen keresztül. Az Ügynökség természetesen nem azért jött lére, hogy a piaci szereplők helyére lépjen, hanem azért, hogy őket kiegészítve és velük együttműködve dolgozzon az innovációs és startup ökoszisztéma dinamizálásán. Ennek megfelelően olyan szolgáltatásokat alakítottunk ki, amelyek a piaci szereplők számára nem vonzók, mert pénzügyileg nincs közvetlen megtérülésük, de az ökoszisztéma fejlesztése szempontjából elengedhetetlenül fontosak. A magyar startup ökoszisztéma, az innovatív vállalkozásokat támogató belföldi környezet még nem elégséges az ország innovációs teljesítményének megfelelő mértékű növeléséhez, ezért az egyik legfontosabb feladat a vállalkozói és kutatói utánpótlás erősítése. Két zászlóshajó programot indítottunk el ezen a területen. A Hungarian Startup University Program (HSUP) az innovációs ökoszisztéma működésével és innovatív – startup – vállalkozások indításával kapcsolatos ismeretek átadására fókuszál. A részt vevő egyetemisták nem csak elméleti tudást szerezhetnek, ugyanis akadémiai és piaci szakemberek, mentorok bevonásával egy startup vállalkozás felépítésével kapcsolatos gyakorlati tudás megszerzését, és ehhez az ösztöndíjat is biztosítjuk számukra. A program népszerűségét mutatja, hogy az elmúlt négy évben már 33 egyetem csatlakozott a programhoz, és összesen több mint 15 ezer hallgató vett részt benne. A sikerek ellenére nem dőltünk hátra, fejlesztjük tovább a HSUP-t, ezért szeptembertől már angol nyelven lesz elérhető, teljesen megújul a tananyag, a megszerzett tudás mérésének módszere és az arculat is, ezek mellett pedig indul a HSUP Advanced, amely a doktori képzésben részt vevő és posztdoktor hallgatókat, kutatókat támogatja vállalkozásuk beindításában és ötleteik piacra vitelében. Kulcsfontosságúnak tartom, hogy ne csak az alap- és mesterképzéses hallgatók körében népszerűsítsük az innováció ügyét, hanem a kutatók körében is, hogy ha ők találnak egy jó problémát és arra egy jó megoldást, akkor azt piacra tudják vinni, és ebben támogatást, segítséget kapjanak, ugyanis ezekből a projektekből születhetnek azok a mélytechnológiai, úgynevezett deeptech startup vállalkozások, amelyek igazán nagy nemzetközi sikereket jelenthetnek a hazai ökoszisztémának.

Tudna említeni néhány pozitív példát a most záruló fél év eredményeiből?

Komoly befektetőt talált a Refilamer startup, amely egy olyan gépet fejleszt, amely műanyagból állít elő a 3D nyomtatáshoz használatos alapanyagot, a filamentet. A PetWiseCare cég olyan platformot hozott létre, ahol a kisállattartók szakképzett gondozókkal léphetnek kapcsolatba. A NitroGreen startup organikus nitrogénpótló készítményt gyárt öko- és biogazdaságok, egészségtudatos kiskertek számára, a HoloSapiens pedig az orvos- és egészségtudományi, egyetemi hallgatók számára interaktív, az emberi anatómiát 3D-ben bemutató alkalmazást alakított ki.

Visszatérve a zászlóshajó projektekhez, a HSUP mellett elindítottuk a Selye János Diáklaborhálózat kiépítését is, amely középiskolai szinten népszerűsíti a tudomány ügyét. Az elmúlt másfél évben összesen harminc középiskolában jött létre új, vagy újult meg teljesen az iskola természettudományos tematikájú laboratóriuma. Ezen diáklaborok eszközparkjaiban például olyan különleges felszerelések kel találkozhatnak a diákok, mint naptávcső, hidrogénhajtású autó, szélenergia-rendszer, hidrogén-energiacella, ködkamra, EKG- és DNS-vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök vagy robotkarok. A fókuszt tehát a modern technológiák közérthető és izgalmas bemutatására helyeztük.

Hány labort tartana ideálisnak az országban?

Eddig harminc labor fejlesztése valósult meg, ismereteink szerint Magyarországon nagyságrendileg száz további olyan laboratórium található, amely bekerülhet ebbe a körbe. Akkor lennénk elégedettek, ha minden vármegyében legalább öt ilyen jól felszerelt helyszín lenne elérhető a természettudományos, műszaki, informatikai pályák iránt érdeklődő diákok számára. Rendkívül fontos lenne a kör bővítése, ugyanis jelenleg minden harmadik hallgató választja a műszaki-természettudományos szakokat a felsőoktatásban. Célként tűztük ki, hogy az évtized végére már minden második felvételiző ezeket a szakokat jelölje meg a felvételi során. A legjobb ötletek elsősorban ezeken a területeken valósulnak meg; nem lehet elég fiatalon felkelteni az érdeklődést az említett tudományos és innovációs területek és témák iránt. Jelenleg azon dolgozunk, hogy egy olyan interaktív digitális térképet hozzunk létre, ahol az iskolai, kutatóintézeti, egyetemi és vállalati laborok nemcsak megtalálhatók, de megismerhetők és elérhetők is legyenek az érdeklődők számára.

Milyen más programokat jegyez a Nemzeti Innovációs Ügynökség?

A kutatói világ és a vállalati szektor szorosabb együttműködése érdekében egy pilotprojektbe kezdtünk, melynek keretében öt egyetemmel szorosan együttműködve olyan, az intézmény 100 százalékos tulajdonában lévő technológiatranszfer cégek létrehozását támogatjuk, amelyek feladata az egyetemen születő tudományos eredmények azonosítása és piacra juttatása lesz. Emellett elindítottuk a Science Park pályázatot, hogy minél több városban összekapcsoljuk az egyetemeket, az ipart, a növekvő gazda ságot, a bővülő tudáskincset és a kiváló szakképzési lehetőségeket. Ezeken túl elindítottuk az IMPULSE programot, amelynek célja, hogy a következő hónapokban harminc innovatív magyar vállalkozást segítsünk projektjük piacra lépésében személyes és csoportos tanácsadáson keresztül. A program keretében a résztvevők részletes információkat kaphatnak a többi között a finanszírozási lehetőségekről, az innovációs ökoszisztémában jelen lévő támogató szereplőkről, az iparjogvédelmi kérdésekről.

A magyar vállalkozások esetében visszatérő probléma, hogy nem elég sikeresek a nemzetközi pályázatokon. Az ő edukálásukban komoly potenciál lenne.

Az egyik legújabb szolgáltatásunk, az Enterprise Horizon program éppen információátadással támogatja az innovatív vállalkozásokat a világ legnagyobb kutatás-fejlesztési és innovációs programjában, a Horizon Europe-ban való sikeres részvételben, illetve nemzetközi konzorciumok építésében. A NIÜ által kidolgozott felkészítési rendszerben a részvétel ingyenes, a személyes és az online workshopok során további kapcsolatok és partnerségek kiépítésére nyílik lehetőség, valamint a hazai jó példák, nyertes projektek tapasztalatai is bemutatásra kerülnek. Szintén elindult tavasszal az innovatív vállalkozások és startupok nemzetközi piacra lépését támogató átfogó programunk, az XPAND. Ennek során az érdeklődő cégek workshopokon vehetnek részt, kapcsolatokat építhetnek és célpiaci – Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Kína, Németország, Kazahsztán, Szingapúr – felkészítést is kapnak, mielőtt a legfelkészültebbeket segítjük abban, hogy ténylegesen megjelenjenek ezeken a piacokon, technológiai vásárokon vehetnek részt, amelyeken bemutatkozhatnak, de emellett célzott partneri találkozókat is szervezünk számukra potenciális vevőkkel, befektetőkkel.

Nemzetközi színtéren vannak már partnereik?

Különösen fontosnak tartom, hogy az Ügynökséget nemzetközi térbe ágyazzuk, mert az innováció, a tudomány nemzetközi műfaj, és nemzetközi kapcsolatok nélkül nem lehet esélyünk a kitörésre. Ezért is öröm, hogy éppen a múlt héten váltunk az európai nemzeti innovációs ügynökségeket tömörítő szervezet, a The European Network of Innovation Agencie (TAFTIE) hivatalos tagjává. A csatlakozás révén az Ügynökség még kiterjedtebb nemzetközi kapcsolatrendszerre tesz szert, amelyen keresztül a magyar innovatív vállalkozások, startupok, egyetemek és kutatóintézetek számára még több együttműködési, támogatási és tudásátadási lehetőség nyílik meg. Áprilisban csatlakoztunk az EIT Health InnoStars hálózatához; ez az együttműködés fontos mérföldkövet jelent az egészségügyi innovációval foglalkozó magyar vállalkozásoknak, hiszen az Európai Innovációs és Technológiai Intézet kiterjedt hálózatához való hozzá férés kaput nyit számukra az európai partnerekhez, és rajtuk keresztül az európai és nemzetközi piacokhoz.

Mit várnak az ősszel hagyományteremtő céllal megrendezendő Hungary Innovation Weektől (HIW)?

Bízom abban, hogy egy héten keresztül Magyarország lesz az innováció iránt érdeklődők figyelmének középpontjában. Szeptember 23–28. között a Hungary Innovation Week összefogja a hazai rendezésű, de nemzetközi résztvevői körrel bíró innovációs rendezvényeket, hogy ezzel erősítse és nemzetközi szinten is láthatóbbá tegye a hazai kutatási és innovációs ökoszisztémát, emellett pedig olyan fórumot teremt, ahol a hazai és külföldi érintettek találkoznak, megosztják tapasztalataikat, kapcsolatokat építenek. A HIW a tervek szerint több mint tíz helyszínen, mintegy húsz partner bevonásával zajlik majd, és várhatóan a nemzetközi és hazai innovációs ökoszisztéma több ezer szereplőjét mozgatja majd meg. Fontos hozzátenni, hogy nem ez az egyetlen nemzetközi programunk idén, novemberben ugyanis Magyarország ad otthont a World Science Forumnak, a világ legjelentősebb, kétévente megrendezett – ráadásul magyar alapítású – tudományos konferenciájának.

Közel fél év van a háta mögött az Ügynökség élén. Miben szeretne előrelépni a második év végére?

Számos új kezdeményezést és szolgáltatást fogunk elindítani még az év hátralévő részében. Hogy csak néhányat emeljek ki: nyáron indul a projektfejlesztési szolgáltatásunk innovatív projekttel rendelkező vállalkozások részére, megteremtjük a Magyar Innovációs Szövetséggel közösen az innovációpolitika regionális „őrtornyait”, innovációs voucher programot indítunk, elindul az innovációs rendezvénytámogatási rendszerünk, és jön az első Hungarian Innovation Report. Van tehát feladat az év hátralévő részére is.

A kitűzött céljaink elérését illetően fontos látni, hogy az innováció és kutatás-fejlesztés egy hosszabb távú folyamat, nem véletlenül tűztük ki a Neumann János Programban megfogalmazott céljainkat az évtized végéig. Ezen a területen kiemelten fontos a hosszú távú tervezés, a következetesség és a kiszámíthatóság. Ugyanakkor rövid távon is szükséges, hogy eredményeket mutassunk fel: már akkor elégedett leszek, ha határozott lépéseket tudunk tenni abba az irányba, hogy éves szinten jöjjön létre egyetemeinken és kutatóintézeteinkben születő tudományos eredményekből legalább 50-80 spin-off, azaz hasznosító cég. Ez nyilván nem megy egyik napról a másikra, de fontos, hogy lássunk egy folyamatosan növekvő tendenciát. Összehasonlításul: az elmúlt három évben mindössze tizenkét ilyen céget azonosítottunk az egyetemeinken. Emellett kiemelt feladatnak tartom, hogy legyen 300-500, nemzetközi szinten is kiemelten versenyképes, magyar tulajdonú innovatív vállalkozása az országnak. És nem utolsósorban, mérjük a fiatalok startupalapítási szándékát. Sikernek értékelném, ha évente legalább 20-40 ilyen vállalkozást tudnánk feljegyezni, amelyek a HSUP-ból nőnek ki. Elégedettek nem lehetünk, de mindenképp sikerként fogjuk elkönyvelni, ha minden említett példa esetében már az év végére részeredményeket tudunk felmutatni.

Forrás: Innotéka

Utolsó módosítás: 2024. augusztus 22.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?