Példa nélküli, hogy idén ilyen nagy arányban, a hatvankét pályázóból tizenketten az agrárium területéről jelentkeztek a Magyar Innovációs Nagydíjra, nyilatkozta Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, aki Nagy István agrárminiszterrel együtt adta át az elismeréseket az ágazat képviselőinek augusztus 19-én a Pesti Vigadóban.
Az Agrárminisztérium támogatásával kiírt 2020. évi Agrárinnovációs Díjat a KITE Zrt. kapta Precíziós Gazdálkodási Rendszere (PGR) létrehozásáért. A KITE Zrt. még 2010-ben kezdte meg saját RTK-hálózata (Real Time Kinematic) kiépítését Magyarországon, és 2012-re a szántóföldek közel 100 százalékát lefedte vele. Viszont egy évtizeddel ezelőtt még nem állt rendelkezésre az a precíziós termesztéstechnológia, aminek a végrehajtására az új eszközök hivatottak voltak, ezért a KITE úgy határozott, hogy saját maga dolgozza ki a főbb hazai növénykultúrák precíziós termesztéstechnológiáját. A vállalat 2016-ban kapott pályázati támogatást „Üzemmérettől független komplex precíziós szaktanácsadási rendszer kialakítása” című projektjére, és 2020-ban elkészült a PGR, aminek a precíziós megoldások adaptálása a célja a technológiai elemek minél szélesebb körére, valamint a PGR bevezetése lépésről lépésre, az adott gazdaság lehetőségeinek megfelelően.
Mindennek a hátterét a KITE több évtizedes szaktanácsadási tevékenysége és az agrárkutató intézményekkel kialakított széles körű kapcsolatrendszere biztosította. A PGR három egymást támogató részegységből tevődik össze: a 2010 óta fejlesztett Precíziós technológiából, a precíziós szolgáltatásokon alapuló Partner Profit Programból és a digitális alkalmazásokat tartalmazó PrecZone-ból.
A KITE Zrt. 2010-ben üzembe helyezett saját RTK-hálózatára már az első évben 110 erőgép csatlakozott. Számuk 2015-re érte el az ezres nagyságrendet, 2020-ban pedig már közel 2500 gép használta a precíziós RTK-jeleket, megközelítőleg 1,5 millió hektáron. 2017-ben több új alkalmazást is fejleszteni kezdett a KITE, és 2020. januárjában mutatta be magát a PGR-t.
Ezt követően 14 alkalmazás tesztelését kezdte meg, 600 partner bevonásával.
A rendszer 2020. augusztus végi éles indítása óta már a tizennégyet is meghaladja azoknak a digitális megoldásoknak a száma, amiket a vállalat bevezetett a mezőgazdasági szolgáltatási piacra.az ugyancsak a szaktárca támogatásával meghirdetett 2020-as Környezetvédelmi Innovációs Díjat a MOL Nyrt.-nek ítélték oda egy co-processing eljárásért, amellyel biológiai eredetű és fosszilis hulladékot alakítanak gázolajjá. A fejlesztés célja olyan új technológia kidolgozása és alkalmazása volt, amelynek segítségével kiváló minőségű, biokomponenst (biogázolajat, HVO-t) is tartalmazó termék állítható elő a meglévő kőolaj-finomító üzemekben, amivel jelentős működési és beruházási költséget lehet megtakarítani. Az innováció eredménye a MOL Dunai Finomítójában megvalósított technológiai megoldás, amivel középpárlatokat és biológiai eredetű komponenseket együttesen alakítanak át biokomponenst tartalmazó kiváló minőségű, főleg gázolaj-forrásponttartományú szénhidrogénekké. A co-processing eljárás során előállított biogázolaj literenként 2,5-3 kilogrammal csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást a kőolajból nyert gázolajhoz képest. Az innovációs díjat tanúsító oklevelet Holló András, a Csoportszintű Finomítói Termékfejlesztés és Szolgáltató Központ vezetője vette át.
A Magyar Innovációs Nagydíj pályázatok értékelésének szempontjai között döntő volt az innovációval elért 2020. évi gazdasági eredmény, írta közleményében a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH).
A 29. alkalommal kiírt Magyar Innovációs Nagydíj pályázat keretében a bírálóbizottság további három agrárinnovációs teljesítményt részesített kiemelt elismerésben. Ezek egyike a martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont és a Bázismag Kft. pályázata. Az elismerést a hazai és exportcélra nemesített, ökostabil, értékálló magyar kukoricahibridek innovációjáért ítélték oda. Az oklevelet Vida Gyula, az Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója és Sándorfy András, a Bázismag Kft. ügyvezető igazgatója vették át.
Ugyancsak kiemelt elismerést kapott a szegedi Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. a szegedi tritikálék jövőbe mutató agrárinnovációjáért. Az oklevelet Wágner József ügyvezető vette át.
Kiemelt elismerésben részesült a dabasi Vitafort Zrt. a tejelő szarvasmarhák takarmányozására használt új, innovatív termékeiért. Az oklevelet Kulik Zoltán vezérigazgató vette át.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság