Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaA Hivatal a hírekbenNyomtatott sajtó
Innovációs kihívások
2019. október 04.
Módosítás: 2019. október 04.
Olvasási idő: 2 perc
KESZTHELY Innovációs kihívások a XXI. században – e címmel rendezik meg idén a Pannon Egyetem Georgikon Kar nagy múltú konferenciáját, a Georgikon Napokat. Csütörtökön és pénteken 13 szekcióban tartanak előadásokat.

Az idei már a hatvanegyedik alkalom, hogy a tudományos élet jeles szakemberei bemutatják kutatási eredményeiket. Dr. Polgár J. Péter, a PE Georgikon Kar dékánja a megnyitón felidézte: a rendezvényt 1958-ban indította útjára két agrártudós: Belák Sándor és Láng Géza. Idén az innováció a fő téma. – Több mint 170 előadó kutatási témáiról hallunk, 13 szekcióban. Az energiagazdálkodástól az alternatív közgazdaságtanon, turizmuson keresztül az állattenyésztésen, növénytermesztésen át minden területet felölelve – mondta dr. Pintér Gábor, a szervezőbizottság elnöke.

A középmezőnyben az innováció, a K+F

A hazai és környező országokból érkező szakemberek mellett távolról, például Kazahsztánból és Etiópiából is érkeztek előadók a Georgikon Napok nemzetközi tudományos konferenciára, melynek megnyitóján Nagy Bálint keszthelyi alpolgármester és Kovács Dezső, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is köszöntötte a résztvevőket. A megnyitó után csütörtökön délelőtt a plenáris ülésekkel kezdődött a konferencia. A résztvevők hallhattak több energetikai témáról, többek között arról, hogyan lehet hasznosítani a megújuló energiákat a nagyvárosi szennyvízkezelésben és a helyi közlekedésben. Megismerkedhettek a magyarországi mangalicatartás tendenciáival és a takarmányozási kutatásokkal is. A konferencia fővédnöke dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. Előadásában bemutatta a hivatal elmúlt egy évét, mely összefoglalása szerint három alapkérdés megválaszolásáról szólt. Az egyik, hogy vajon elég hatékony-e a magyar kutatás-fejlesztés és az innovációs rendszer. Ismertetése szerint egy helyben topog másfél évtizede, de nem rossz helyen, hiszen az európai középmezőnyben áll, s ez igaz a kutatás-fejlesztésre szánt összegekre is. Elmondása szerint ezen javítani kell. A második kérdés, hogy mit lehet tenni ezért. Mint elhangzott, a hatékonyság javítására egy helyre került az egyetemi hálózat és tudományos kutatóintézetek menedzsmentje. Arra is keresték a választ, hogy a kutatás-fejlesztés vagy az innováció eredményesebb. Az elhangzottak szerint meg kell találni azt a módot, mely nemcsak a kutatói előrelépést, hanem közösségi, társadalmi hasznosságot is ad. Hozzátette, hogy az egyetemeknek kell az innováció központi szereplőinek lenniük. A tudományos konferencia ma ér véget.

Forrás: Zalai Hírlap - 2019.10.04. (1,5. oldal)

Utolsó módosítás: 2019. október 04.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?