Elindult a társadalmi innováció nemzeti laboratórium, amelyet az ELTE vezetésével, a Pannon Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Hárfa Alapítvány valósít meg. Ennek a nyitórendezvényét tartották meg a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán hétfőn. A nemzeti laborban égető társadalmi kihívásokra keresik a megoldásokat és válaszokat, a kutatási eredményeket pedig mindenki számára érthető módon közvetítik. – A digitalizáció társadalmi és üzleti hatásaival foglalkozunk, hogyan lehet olyan kompetenciákat fejleszteni, ami előre visz bennünket. Aktívan foglalkozunk a FOMO-jelenséggel is, mert sokan azt gondolják, ha nem használják a közösségi médiát, lemaradnak valamiről, ezzel viszont tönkreteszik a meglévő emberi kapcsolataikat – mondta köszöntőjében dr. Fehérvölgyi Beáta dékán.

Dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora elmondta a 21. században sok válságnak lehetünk tanúi, megtapasztalói, ezekre pedig a társadalom átalakítása nyújthat megoldást. Olyan társadalmi innovációra van szükség, amely a társadalmat a változó viszonyok között is működőképesnek tartja. Ehhez kutatásokra, együttműködésre és párbeszédekre van szükség a különböző tudományágak képviselői között, ezért a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium a társadalmi innovációt helyezi fókuszba.

Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke elmondta, mára mindenki tudja, hogy egyetem nélkül gazdaságfejlesztést véghez vinni egy térségben szint lehetetlen, hiszen bonyolult iparágak születnek magas hozzáadott értékű tudással, amit az egyetem tud legjobban kiszolgálni. Egy térség akkor sikeres, ha közösen gondolkodik múltról, jelenről és jövőről.

Dr. Navracsics Tibor kormánybiztos bízik benne, hogy hamarosan az egyetemek nemcsak a tudásközpontok lesznek, hanem a gazdasági növekedés motorjai is és a közösségépítés fő aktorai. A társadalmi innováció és a nemzeti laboratórium két olyan kitörési pont, amely az EKF hosszabb távú stratégiáját is segítheti.

Porga Gyula polgármester megjegyezte, hogy nemcsak a gazdasági társaságok és az egyetemek, de az önkormányzatok és a városok is versenyeznek egymással a befektetőkért, az állampolgárokért. Harminc évvel ezelőtt az infrastruktúra mint hard elem volt a tét, mára egy befektető vagy egy letelepedni kívánó család a város adottságain túl a soft elemeket veszi majd górcső alá döntése meghozatalához. A 2023-as EKF-cím egy olyan verseny, ahol szükség van innovációra, hiszen nemcsak helyben, de európai szinten is megmutathatjuk, mire vagyunk képesek. Európai térben kell versenyeznünk akár az élhetőség, akár a letelepedés, akár a helyben elérhető közszolgáltatások minőségét illetően. Az EKF sikeréhez sokat hozzátett a Pannon Egyetem laborja, amely olyan tudást nyújt majd, amit nem elég megismerni, de használnunk is kell a napi működésben – mondta a városvezető.

Csillag Zsolt kancellár hangsúlyozta, az innováció esetében fontos vizsgálni, hogy milyen környezetben fog hasznosulni, hiszen közvetve vagy közvetlenül minden esetben a társadalmat érinti.

Forrás: Veszprémi 7 nap