Az okos-gyógyszeradagoló ötlete még tavaly, a Hungarian Startup University Program (HSUP) keretein belül fogant meg. (Az egyetemi kurzust a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal hívta életre az univerzitásokkal közösen, hogy mind több korai startup szülessen.) Asztalos Leó végzős orvostanhallgatóként és a közvetlen környezetében is rendszeresen találkozott egy igen súlyos gonddal. Mégpedig azzal, hogy hiába tudjuk a legtöbb krónikus betegséget hatékonyan kezelni gyógyszerekkel, ha az emberek nem szedik megfelelően azokat, akkor súlyos szövődmények léphetnek fel.
E probléma megoldására csatlakoztak hozzá több más egyetemről diákok, akik között volt programozó, mérnök, közgazdász, valamint sikerült kulcsfontosságú mentorokat is bevonni, akik sokéves tapasztalatukkal segítették az ötlet kibontakozását.
FEJLESZTÉS Az idea megszületése óta több mint egy év telt el, és annak ellenére, hogy a kurzus véget ért, a csapat folytatta a munkát. Jelenleg Kocsor Péter mechatronikai mérnök felel a gyógyszeradagoló fejlesztéséért és teszteléséért. A 3D-s nyomtatásnak és az agilis hozzáállásnak köszönhetően már több prototípust is kidolgoztak és teszteltek. Bodóczky László programtervező informatikus pedig a digitális fejlesztés felelőse. A csapat célja, hogy folyamatos legyen a kommunikáció a felhasználó, a hozzátartozók és a gondozók között, ezért nagy hangsúlyt fektetnek a mobilapplikáció fejlesztésére is.
A megoldásuk egy automatizált gyógyszeradagolóból és a hozzá tartozó digitális rendszerből áll. Így képesek hatékonyabbá és biztonságosabbá tenni a gyógyszerelést.
TŐKE Az első sikerüket a szegedi HSUP ötletversenye hozta el, ahol megnyertek egy ösztöndíjat, amelyből finanszírozni tudták a projektjüket. Azóta több pályázaton is eredményesen szerepeltek, valamint sikerült a Cápák között című műsorban üzleti angyalok előtt is prezentálni ötletüket. Itt ugyan nem jutottak még tőkéhez, viszont e szereplés után releváns megkereséseket kaptak, s ígéretes kapcsolatokra tettek szert.
Korábban a vírushelyzet kedvezően hatott a projektre, mert mind a digitalizáció, mind az egészségügy és az idős családtagokról való gondoskodás nehézségei előtérbe kerültek. A csapat tagjai ekkor túlnyomórészt online tartották a kapcsolatot, mivel az ország különböző pontjairól (Szegedről, Kecskemétről, Budapestről, Veszprémből, Győrből) származnak.
Bár viszonylag fiatal a vállalkozás, sikerült partneri viszonyt kialakítani az Aranykor Időskorúak Otthonával, ahol a jövőbeli felhasználóikkal tudnak kapcsolatba lépni, visszajelzéseket gyűjthetnek és üzembe helyezhetik a gyógyszeradagoló első darabjait. Ugyanitt épül az idősbarát Aranykor Lakópark: itt az eszközük potenciális pluszszolgáltatás lehet.
PIACOK Jelenleg Magyarországon tervezik validálni a terméket. Szerintük az idősgondozó cégek ezt a megoldást fel tudják ajánlani a már meglévő ügyfeleiknek, s az adagoló újratöltését is képesek biztosítani a szakápolóikkal.
A következő lépésben Németországot vagy Ausztriát célozzák meg, végül pedig ők szeretnének lenni Európában az első széles körben elterjedt automatizált gyógyszeradagolási megoldást szállító csapat.
A fő kihívás most az, hogy sikerüljön egy kiforrott, piacra érett terméket előállítani. Mivel egy fizikai eszközt szeretnének megvalósítani, kiemelten kell figyelni a biztonságra, a gyártási szempontokra, a megfizethetőségre, valamint a jogi háttérre. Fontos az üzleti modellel is foglalkozni, valamint vevőket találni a portékára.
A határon túli megjelenés viszont sok kockázattal jár, mivel a szabályozásbeli és a kulturális különbségekkel is számolni szükséges. Emellett a külföldi piacon is „látszódni kell”. De remélik, hogy egykét éven belül már az lesz a legnagyobb kihívás, hogy a sok megrendelést ki tudják elégíteni a gyártási kapacitásukkal...
ÜZLET A csapat fiatal tagjai sok mentorral dolgoztak és számos workshopon vettek részt az elmúlt csaknem másfél évben.
Ezeken sokat tanulhattak arról is, hogy miként kell felépíteni egy sikeres startupot, valamint számukra teljesen új területeket ismerhettek meg (marketing, üzletfejlesztés, pénzügyi tervezés). Legutóbbi sikerük, hogy beválogatták őket a Start it @K&H inkubátor programjába, ahol mentorálásban és személyre szabott segítségben részesülnek, továbbá használhatják a program közösségi irodáját.
Emellett eddig ösztöndíj és pályázat formájában sikerült tőkét bevonni, amelyből egy olyan szintre szeretnének eljutni, ahol van már működő termék, valamint potenciális vevők, s csak ezután tervez a csapat tőkebefektetőktől pénzt bevonni.
Egyébiránt ezt igen okos megközelítéssel teszik, hiszen a kockázati tőke – ahogyan ez a startupok világában ismert – rugalmas, ám viszonylag költséges finanszírozási forma. A jelenlegi üzleti környezetben, amely immár számol a háború és más külső tényezők okán növekvő inflációval is, a befektetett tőkére vetítve 20 százalék körüli éves megtérülést vár. Sőt, amennyiben egészen korai szakaszban adnak pénzt az üzleti angyalok, úgy ma már a 25-30 százalékos éves hozamelvárás sem ördögtől való.
Azoknak a friss startupcsapatoknak tehát, amelyek már kezdetben külső tőkét vonnának be, úgy szükséges gondolkodniuk, hogy minden befektetett egymillió forintból olyan beruházást valósítsanak meg, amely legalább 20-30 százalékos nyereségszintet termel ki, méghozzá évről évre. Persze attól függően, hogy termék, szolgáltatás vagy kereskedelmi tevékenység a domináns, továbbá az innováció gyorsabban vagy lassabban fordul-e termőre, valamint milyenek a piaci sajátosságok. Az egészségügy és az idősgondozás például igazi slágerterület, de azért, ahogyan a BetterDose csapata is jól látja, itt – az ágazat népszerűsége, magas profitrátája miatt – nagy játékosokkal (is) fel kell majd venni a versenyt.
Forrás: Figyelő