Kétmilliárdos árbevételt vár az idén a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Grasselli Norbert ügyvezető arról is beszélt, hogy mind az állami, mind a vállalati szektor részéről forrásbőség mutatkozik a kutatás-fejlesztési területen.

Biomasszában utazik a Bay Zoltán Kutatóintézet

GAZDÁLKODÁS | A társaság az idén kétmilliárd forintos forgalmat tervez

Tavaly mintegy 1,7 milliárd forintos árbevételt ért el a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. – erről Grasselli Norbert nyilatkozott a Világgazdaságnak. A kutatóintézet ügyvezetője elmondta, hogy az idei üzleti tervben már kétmilliárdos forgalommal számolnak. „A bevétel felét ipari megrendelések, a másik felét pályázati források teszik ki” – hangsúlyozta.

A Bay negyven nemzetközi és húsz hazai pályázatban érdekelt, ezek kapcsán százötven nemzetközi partnerrel működik együtt. A napokban az Agrárgazdasági Kutató Intézettel közösen is elnyert egy 3 millió eurós pályázatot biomassza-alapú gazdaság fejlesztésére.

A bővülés bázisát leginkább az adja, hogy mind az Európai Unió, mind a tagállami kormányok, mind pedig a vállalati szektor jelentős forrásokat nyújt kutatás-fejlesztésre. A kutatóintézet jelenlegi árbevételének maximum 5 százalékát teszik ki a nemzetközi (német, osztrák, szlovák, román és kínai) megrendelések, de a Bay hosszabb távon külföldi telephelyekkel is szeretne rendelkezni.

A Bay Zoltán Kutatóintézetet alapítványként hozták létre 1993-ban. Ma nonprofit formában működik Budapesten, Miskolcon és Szegeden, ez év júniusától pedig az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartozó NKFIH háttérintézményeként fog funkcionálni. Alapkutatást nem végez, kifejezetten alkalmazott ipari megoldásokat kínál konkrét piaci igényekre. Az intézet az elmúlt huszonöt évben több mint ötszáz vállalattal működött együtt.

A Bay közel kétszáz főt foglalkoztat kutatási területen, fő tevékenységei a biotechnológiai, illetve a járműipari és energetikai mérnöki fejlesztések, valamint az intelligens rendszerek kiépítése. Előbbi kapcsán főleg a környezeti szennyeződések baktériumokkal való megtisztítására koncentrál. Mérnöki területen az anyagfejlesztésre fókuszál – Felsőzsolcán a kutatóközpont szabadalma alapján alumíniumhabot gyártanak, amely speciális energiaelnyelő –, a smartüzletágon belül pedig villamossági és informatikai kihívásokra adnak szakértői válaszokat.

Grasselli Norbert értékelése szerint a hazai vállalkozások egyre tudatosabbak az ipar 4.0-s megoldások megismerése terén, de a széles körű alkalmazás még várat magára. Ez pedig jelentős kockázatokat hordoz: a hazai kis- és középvállalatok főképp beszállítói partnerei a multinacionális nagyvállalatoknak, ha pedig kimaradnak a digitalizációból, eleshetnek a megrendelésektől is. „Kevés szó esik a biztonságról, holott a hálózatba kapcsolt rendszerek ki vannak téve a külső támadásoknak” – hívta fel a figyelmet a kutatóintézet ügyvezetője.

Beágyazott cikkek:

Grasselli Norbert szerint a hazai cégek egyre jobban megismerik az ipar 4.0-s megoldásokat

Forrás: VILÁGGAZDASÁG - 2018. 06. 15.