Pannon Breeding néven innovációs kutatási-képzési programot indított a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. A társaság vezetésével alakult konzorcium 2016 szeptemberében pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalhoz, és a GINOP keretében vissza nem térítendő támogatásban részesült egy olyan program részeként, amely csak nagyon szigorú feltételek mellett és igen korlátozott mértékben támogathat a mezőgazdasággal összefüggő tevékenységet. A program megvalósításának első állomására szeptember 20-án került sor Törökszentmiklóson.
A program 2017. augusztus 18-án kezdődött és 2021. szeptember 30-áig tart. Teljes költségvetése több, mint 1,9 milliárd forint, ebből a támogatás valamivel több, mint 1,6 milliárd forint, a fennmaradó majdnem 300 millió forintot pedig a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. vállalta magára. A TM Zrt. vezetésével alakult konzorciumban a Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem, a Gabonakutató Nonprofit Kft., valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete vesz részt.
A program megvalósításának első lépésére szeptember 20-án került sor Törökszentmiklóson: átadták a Tudásparkot, ahol labor, klímaház, konténertelep, törzsültetvény és bemutatókert szolgálja a kiválasztott 22 témában kutató csoport tagjait.
Az eseményen Tacopulosz Péter cégvezető köszöntötte a vendégeket, és részt vett rajta Greinstetter Balázs, a Pénzügyminisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára, Fazekas Sándor országgyűlési képviselő, a Mezőgazdasági Bizottság tagja, Kovács Sándor országgyűlési képviselő, Fehér Petra, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés alelnöke, Boldog István, a térség országgyűlési képviselője és Markót Imre, Törökszentmiklós polgármestere.
A Pannon Breeding Program ötlete 5 évvel ezelőtt született.
A maga nemében páratlannak mondható pályázatban a konzorciumi partnereken keresztül több, mint 160 kutató vesz részt. Ahogy dr. Orlóci László, a program szakmai vezetője fogalmazott, sikerült a mezőgazdasági kutatás-fejlesztési hálózat jelenlegi legjobbjait megnyerni az ügynek.
Mint elmondta, a Pannon Breeding Program a klímaváltozás okozta problémákra keres megoldást. A kutatók a projekt során olyan technológiákat, módszereket fejlesztenek, amelyek a leginkább alkalmasak a korszerű és innovatív gazdálkodásra. A „Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása” című pályázatuk 6 fontos célkitűzés, a zöldfelületgazdálkodás, az érzékeny ökológiájú területek szántóföldi hasznosításra alkalmas növényeinek genetikai kutatása, a fitoremediáció, energianövények és talajremediáció, a hatóanyagukért termesztett növények, a növényvédelem, valamint az informatika és az agrárökonómia köré épül. A projekt további fontos célja a
hazai növények genetikai forrásainak piacosítása, elsősorban olyan területeken, ahol a klíma hasonló a pannon régióéhoz. „A kutatócsoportok saját, behatárolt költségvetéssel indítanak önálló témákat, a költségvetés végeredménye az indikátor, az indikátor pedig az, amit nekünk teljesíteni kell” – mondta Orlóci László, tehát konkrét eredmények kellenek, a konkrét eredményeket pedig utólag igazolja majd a cég vezetése.
A Tudásközpont bemutatásakor azt is megtudtuk, hogy a kutatócsoportok digitális felületen keresztül működnek együtt.
A zárt kutatói platformra a kutatók minden kutatási tevékenységüket és minden azzal kapcsolatos adatukat feltöltik. Ez az adatállomány teremti meg a konzorcium négyéves működésének az alapját. „Hosszú távon pedig az a tervünk, hogy ez az adatbázis a későbbiek során közös publikációk, közös tudományos eredmények alapjaként szolgáljon” – mondta a program vezetője. A Tudásközpont laborépületében minden megtalálható, ami egy kutatóállomáson szükséges.
Az eszközök többsége azonban mobil, mert a konzorciumi partnereik otthon, a saját intézményükben rendelkeznek ilyen háttérrel.
Kérdésünkre válaszolva Orlóci László elmondta, hogy a pályázat indikátorai között nem szerepel új növényfajta fajtaoltalmazás szintű előállítása, azonban nagyon is célja a pályázatnak a már meglévő növények szelekciója, illetve az újak közül a várományosok előkészítése akár a fajtaminősítési folyamatra. Mint mondta, külön kell választani a szándékot és a pályázatot. A pályázatban meghatározott indikátor az, hogy a technológiával együtt olyan terméket adjanak a cég kezébe, aminek a hozzáadott értékével nyereséget tudnak termelni. A kutatás célja viszont az, hogy ezen felül új ismeretekre is szert tegyenek, hiszen csak a pályázat négyéves, a program nem. A Pannon Breeding Program ugyanis egy cég, jelesül a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. innovációs programja, amibe az is belefér, ha egy növényből csak 10 év múlva lesz elismert fajta. A kedvezményezett rövid távon tehát a TM Zrt., hosszabb távon pedig az egész magyar mezőgazdaság, mondta végül Orlóci László.
Beágyazott cikkek:
A projekt kereteit biztosító operatív programról Greinstetter Balázs, a Pénzügyminisztérium gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy ő különösen örül a pályázat haladásának már csak azért is, mert a törökszentmiklósi fejlesztés támogatásával a GINOP – amely egyébként csak nagyon szigorú feltételek mellett, erőteljes korlátok között támogathat mezőgazdasággal összefüggő tevékenységet – egy olyan projektet finanszíroz, amely áttételesen az egész magyar mezőgazdaság erősödését szolgálja.
A GINOP – Magyarország legnagyobb operatív programja, amelyben a kutatás-fejlesztést szolgáló prioritás kerete több, mint 485 milliárd forint – keretösszege a 2014–20-as uniós költségvetési időszakban mintegy 2700 milliárd forint, ami a 2007–13-as időszakénak több, mint a kétszerese. A vállalkozások számára jelenleg nyitott 21 GINOP-felhívásból 5 kifejezetten kutatás-fejlesztésre irányul. Ilyen egyebek mellett a közelmúltban 42,275 milliárd forintos keretösszeggel újranyitott, „A kkv-k versenyképességének növelése adaptív technológiai innováció révén” című felhívás, amelyre szeptember végéig lehetett pályázni.
K+F+I területen szeptember 20-áig 7 ezer kérelem érkezett az Irányító Hatósághoz, és eddig 3 ezer esetben született támogató döntés, mintegy 420 milliárd forint értékben. Csaknem 320 milliárd forintot már ki is fizettek a kedvezményezetteknek. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből 275 kutatás-fejlesztési pályázat érkezett, az igényelt támogatás 45,3 milliárd forint.
Mint a helyettes államtitkár elmondta, a törökszentmiklósi projekt a GINOP 2.2.1-es felhívásán nyert több, mint 1,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást. Ezt a pályázati lehetőséget a versenyképességi és kiválósági K+F együttműködések támogatására biztosította a kormány. A felhívás a 2015. szeptemberében, tehát három évvel ezelőtt meghirdetett 96 milliárd forintos keretösszege a kormány szándékainak megfelelően arra ösztönözte a vállalkozásokat és a kutató szervezeteket, hogy a különböző szakterületek szereplői olyan kutatás-fejlesztési és innovációs eredményeket érjenek el egymással összefogva, amelyek gazdaságilag hasznosíthatóak. A piaci igény meg is volt erre a konstrukcióra, a keret mára kiürült, ezért azt tervezik, hogy további forráslehetőséggel ismét megnyitják ezt a pályázatot, hiszen még mindig nagy az érdeklődés iránta.
Ebben a konstrukcióban eddig összesen 96 projekt kapott támogatást, ezek egyike a törökszentmiklósi, nyilatkozta Greinstetter Balázs.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság - 2018. 10. 10. (36,37. oldal)