A lapunk birtokába került 4%+, A fenntartható növekedés feltételei elnevezésű kamarai versenyképességi csomag vezérvonala az innováció, a digitalizáció és a robotizáció területeinek fejlesztése.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szakértői szerint 2,5 százalékos GDP-arányos ráfordítási mértéket kellene előirányozni a kutatás-fejlesztés szegmensére, valamint a versenyszféra mellett a közfinanszírozású szektor tevékenységét is bővíteni kell. Az MKIK összefoglalója szerint a digitalizáció ma már nem választás kérdése, minden országnak és minden ágazatnak lépnie kell, miután alapvető versenyképességi tényező lett.
A kamara csomagjából kiderül, hogy a következő évek meghatározó kérdése az lesz: sikerül-e azt a z ellentmondást feloldani, amely a kkv-k gazdasági súlya és gyenge innovációs aktivitása között feszül. Gondot okoz, hogy az innovációs tevékenységben nagyok a területi különbségek: össze kell kapcsolni a modern városok programját ezzel a területtel.
A városokban szükséges ösztönözni a k+f tevékenységet, követni az inkubátorházak gyakorlatát, elősegítve a startupok helyben maradását, fejlődését.
Az MKIK összefoglalója rávilágít arra is: a külföldi tőkét használó innovatív gyógyszeripari kutatások nagymértékben hozzájárulnak a költségvetéshez, a hazai egészségügy és szellemi tőke fejlesztéséhez, valamint nem elhanyagolható a k+f profilú kkv-kra és az egészségügyi munkaerő itthon tartására kifejtett hatásuk. Ugyanakkor a jövőben ezen kutatások terén a pozíciónk csak a szabályozási és infrastrukturális környezet fejlesztésével tartható meg. Eközben indokolt a gyógyszeripart sújtó adóterhek felülvizsgálata.
A kamarai anyag alapján, miután jelenleg nincs gyakorlatorientált innovációmenedzs ment-képzés, megoldásra vár a vállalkozások innovációmenedzsment re való felkészítése, illetve annak hatékony alkalmazása.
Az összefoglalóban olvasható az is, hogy az ipar 4.0 hosszú idő elteltével robbant be a gazdasági életbe, a jelenkori kihívások pedig ezzel együtt csapdahelyzetet is okozhatnak. Megkerülhetetlenné vált az infokommunikációs technológiák és általában a digitalizáció, amely példátlan felzárkózási esély Magyarország számára. Határozott és jól megszervezett kormányzati intézkedésekkel reális célkitűzés, hogy hazánk digitális fejlettségben 2030-ra az EU tíz legfejlettebb tagállamához tartozzon.
Közben fejben kell tartani, hogy Magyarországot a többi felzárkózó társával együtt az automatizáció-robotizáció témaköre jobban „sújtja” majd, mint a fejlett országokat. Többi között azért, mert egy automatizált gyárnál nincs jelentősége a munkaerő árának, így a működő tőke áramlási iránya valószínűleg visszafordult.
Magyarországon az automatizáció – a kamara által idézett Bruegel kutatóintézet szerint – a munkahelyek 55 százalékát szüntetheti meg.
A nem túl távoli jövőben is veszélyeztetett állások az alábbiak: gyári munkások, sofőrök, orvosok, pincérek, ügyfélszolgálatosok.
Ha az ágazati megközelítést nézzük, fontos fókuszálni az autóiparra, hiszen ez a legfőbb „terep”, valamint az agrárszektorra. A felmérések szerint az utóbbi fordul majd legjobban az okostechnológia felé. Ezzel szemben hazánkban még csak most készül a mezőgazdaság digitális stratégiája. Ahonnan ez ügyben példát lehetne venni, az Tajvan.
Beágyazott cikkek:
Beérjük-e Ausztriát?
Kedvező feltételek esetén nem kizárt, hogy tíz év alatt duplájára nőjenek Magyarországon a reálbérek – ezt az MNB 180 pontos csomagja tartalmazza. A kamarai szakértők szerint ez meglehetősen optimista verzió, miután ehhez a GDP másfélszeresét kellene növelni. Az MKIK összefoglalója tartalmazza azt is, hogy a szociális adó mértékét radikálisan kellene csökkenteni: 9 százalékra „levinni”.
Az MKIK főbb javaslatai
1. Az ipar 4.0 eredményeit komplex megközelítésben kell alkalmazni 2. Erőteljes technológiaintenzív fejlesztések kellenek, innovatív OEM (Original Equipment Manufacturer) vállalkozások kinevelésére van szükség 3. Az „Universitas” szellemében az egyetemeken belül komplex projekteket kell bevezetni 4. A társasági adózást beruházásösztönzővé kell tenni 5. Az „ötlettől a piacig” folyamatot rövidíteni kell, valamint biztosítani szükséges a folyamatos finanszírozást 6. Meg kell teremteni az ingyenes innovációvédelem feltételeit 7. Vissza kell állítani azt a gyakorlatot, miszerint a költségvetés az Innovációs alapot köteles annyival kiegészíteni, mint amennyit a cégek befizetnek 8. A „k+f”-es vállalkozások részére lehetővé kell tenni a szociális hozzájárulási adó – feltételes – csökkentését 9. Az egyetemi kutatások teljesítményértékelési rendszerei változtatást igényelnek, a publikációk száma mellett a „lényeg” a tényleges hasznosulás 10. A minősítési (innovációs) rendszer újragondolására, modernizálására van szükség 11. A kutatóhelyek a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnál akkreditálhatnának, így a projekteket nyomon lehetne követni 12. A beszállítók számára – tudományos területen is – integrátor típusú pályázatok kiírására van szükség 13. A digitális tudás mellett az idegennyelv-tudást is erősíteni kell
Digitális intézkedések
A digitalizációra, robotizációra felkészülést fel kell gyorsítani. Az MKIK szerint az ehhez szükséges átfogó intézkedések: a digitális ökoszisztéma feltételeinek (széles sáv, 5G-hálózatok) fejlesztése, az ágazati programok kidolgozása, az új üzleti (IKT) hitelprogram beindítása.
Állami digitális fejlesztési hitelgarancia-program elindítása, új technológiák (blockchain, big data) átvételének ösztönzése. Automatizációs, lean, ipar 4.0, big data és IoT fejlesztések további támogatása, a Modern Vállalkozások Program (MVP) folytatása, kiterjesztése. A mikrovállalkozások bevonása a digitalizációba célzott átfogó programmal. Mindezek mellett a kkv-alkalmazottak tömeges digitális képzése központi program keretében.
FORRÁS: Figyelő - 2018. 09. 06. (3,66,67. oldal)