Mivel a városokban egyre kevesebb hely marad a parkoknak, hagyományos növény-beültetéseknek, növekszik a jelentőségük a tetőkerteknek, zöldfalaknak, zsebparkoknak, közösségi kerteknek. Ezek az alternatív zöldfelületek is hozzájárulnak a városi lakosok egészségéhez és általános jóllétéhez, miközben esztétikusak, kifejezetten jól mutatnak.
A városi zöldterületek (parkok, arborétumok, útsorfák) nagymértékben hozzájárulnak a városi ökoszisztéma-szolgáltatásokhoz gyakran – a nagyarányú burkolt felületek miatt – mégsem elegendők, nem képesek lépést tartani az intenzíven fejlődő városrészekkel, ahol nagy ütemben létesülnek új utak, lakóházak és egyéb épületek. Az alternatív zöldfelületek ezt az űrt hivatottak betölteni, hiszen akár burkolt felületen is kialakíthatók, illetve ott, ahol a hagyományos értelemben vett zöldterületeknek már nincs hely. A szerepük azokéval azonos: javítják a levegőminőséget, csökkentik a városi hőszigethatást, támogatják a biológiai sokféleséget, illetve a helyi élelmiszer-termeléshez is hozzájárulhatnak. Emellett az energia- és erőforrás-fogyasztás csökkentésével javítják a városi környezet általános fenntarthatóságát, lehetőséget biztosítanak a lakosok számára a természettel való szorosabb kapcsolatteremtésre, a szabadidős tevékenységek végzésére.
Ezen túlmenően a közösségi kertek, vertikális falak, alternatív zöldfelületek oktatási célokat is szolgálhatnak, ahol a lakosok megismerkedhetnek a fenntartható gazdálkodási gyakorlatokkal, kertészeti technikákkal és a környezetvédelemmel.
A vertikális gazdálkodás és vertikális zöldterületek nem ugyanazt jelentik! A vertikális gazdálkodás függőleges felületen történő termesztés beltéri környezetben, ahol például a hőmérséklet, fényellátás, páratartalom, tápanyagutánpótlás szabályozásával alakítják ki a növények fejlődéséhez kedvező környezetet. Ez a módszer különböző technológiákat használ, például hidroponikát (vagyis a növények tápanyagban gazdag vízben, talaj nélkül fejlődnek), aeroponikát (a növények gyökérzete levegőben, párás környezetben, talaj nélkül fejlődik) és akvaponikát (hagyományos akvakultúra általában halakkal).
A zöldfalak ugyanakkor városi alternatív zöldfelületként töltenek be kiemelten fontos szerepet, amelyet a hagyományos módon ültetett városi növények (például fasorok, parkok) nem képesek, hiszen az alternatív zöldfelületek a már korábban burkolt felületeken is létrehozhatók.
Hatékony ösztönzők Az alternatív zöldterületek egyre több formája elérhető, de vannak közöttük kiemelkedően gyakran alkalmazottak, mint a zöldtetők, illetve a zöldfalak és homlokzatok. A Technavio piackutató cég jelentése szerint a zöld háztetők piaca 2025-ig 8,8 milliárd USA-dollárral fog növekedni. A cég megállapította, hogy Németország, az Egyesült Államok, Japán, Kanada és Szingapúr a zöldtetők legnagyobb országai és kereskedelmi területei. A vállalatok és a kormányok szélesebb körű nyomására a fenntartható célok felé törekszenek, amelyekben az épített környezet kritikus szerepet játszhat. A tervekben a zöldtetők számának növelése részben az új pénzügyi ösztönző programoknak és szabályozásoknak köszönhető. Torontó például még 2009-ben törvényt vezetett be a nagyobb új épületekre vagy bővítményeikre vonatkozóan, miszerint a városfejlesztő és építőipari cégek az épületek 20-60%-át kötelesek növényzettel borítani – és ugyan térítés ellenében eltekinthetnek ettől, a torontói városháza adatai szerint mégis kevesebb mint 10%-uk él a könnyítéssel.
Más városok intenzív rugalmassággal állnak a zöldtetőikhez. San Franciscóban például az új épületek tetőterének 15-30%-án napelemeket, zöldtetőket vagy mindkettőt kötelező beépíteni.
Ez már igen messze van attól, amikor több mint 50 évvel ezelőtt megjelentek az első zöldtetők Németországban. Akkoriban gyakran jótékonysági szervezetek vagy lakásszövetkezetek koordinálták fenntartásukat olyan városokban, mint Düsseldorf és Stuttgart, amelyeket ma Európa zöldtető-fővárosainak tartanak.
Hamburgban a zöldtetők kialakítását akár 100 ezer euróval is támogathatják.
Az Egyesült Államokban Philadelphia adójóváírási rendszere és Washington DC csapadékvízre vonatkozó szabályozása ugyancsak ösztönzi a zöldtetők építését. New Yorkban a Brooklyn Navy Yard 23 ezer négyzetméternyi ipari háztetőt borít be növényzettel, hogy csökkentse a csapadékvíz elfolyását. Míg a közüzemi költségek városonként változnak, a kanadai nemzeti kutatási tanács becslése szerint a zöldtető akár 75%-kal is csökkentheti a légkondicionálók használatát.
Az elmúlt években több országban is presztízskérdéssé kezd válni a zöldtető.
Londonban például a tetőtéri kertek a csúcskategóriás lakóépületek jellemzőivé válnak, beleértve az Islington Square-t és a Battersea erőmű átépítését.
Bővülő feladatok A zöldtetők ma már nem csupán a klaszszikus célokat hivatottak szolgálni, mint a párásabb levegő és az alacsonyabb hőmérséklet kialakítása és biztosítása. Egyre több zöldtető más feladatokat is ellát, például élelmiszer-termelésre szolgál. Az éghajlatváltozás miatti társadalmi aggodalmak és a helyi eredetű termékek iránti növekvő vágy fellendíti a városi gazdálkodást, és a friss zöldségeket olyan magas gazdaságokban termesztik, mint a párizsi Agripolis Nature Urbaine tetőkertje.
Fontos céllá kezd válni a méhlegelők kialakítása a tetőkön. Az Egyesült Királyságban a Crown Estate Princesshay tetőkertje több mint 300 ezer méhnek ad otthont. 2012-es kialakítása óta a mézet az épülethez tartozó bevásárlóközpontban árusítják.
Miközben a zöld háztetők száma – és felhasználási körük – folyamatosan növekszik, számos ország most kezd bekapcsolódni a kezdeményezésbe. Bár még nem tartunk ott, a szakértők szerint eljön majd az a világ, amikor a zöldtetők az épülettervezés természetes részévé válnak, s nem egyfajta különlegességként tekintünk majd rájuk.
Értékük vitathatatlan A zöldfalak, élőfalak vagy vertikális falak is egyre gyakrabban láthatók a világ számos városában bel- és kültéren egyaránt.
Vitathatatlan előnyük, hogy csökkentik a rezsiszámlákat. Az élőfalak természetes szigetelőréteget biztosítanak az épületnek, csökkentik a belső hőmérsékletet és megtörik a légáramlást. A légkondicionáló szívónyílásai körüli külső levegő lelassításával és hűtésével a rendszernek nem kell olyan keményen dolgoznia, ami csökkenti az energiafelhasználást. Valójában a sydney-i One Central Park kutatása 35%-os hőterhelés-csökkenést mutat.
A zöldfalak ezenkívül természetes élőhelyet biztosíthatnak az őshonos fajoknak és számos beporzónak is, és bizonyíthatják, hogy a dizájn és a természet harmóniában létezhet, és kedvezően befolyásolhatják egymást. A New York-i Central Park függőleges felületeinek zöldhomlokzatain 250 őshonos növényfaj él. Ezenkívül az élőfalak bőséges táplálék- és menedékforrásként ismertek a helyi vadon élő állatok számára, beleértve számos kétéltű- és hüllőfajt, méheket és madarakat, különösen, ha letelepedésüket mesterséges fészkelőhelyekkel segítik.
A friss levegő és a nyugodt környezet csodákat tesz jóllétünkkel. Már a természet egy kisebb részletének látványa is csökkenti a stresszt és növeli az energiaszintet. A zöldfal növényei természetes levegőszűrőként működnek, amelyek mérséklik a levegő- és a zajszennyezést. A légtisztító hatást a növényi gyökerek mikrobáinak köszönhetjük, amelyek tápanyagként a levegőben lévő szennyezőanyagokat használnak fel. A közvetlen egészségi hatások mellett a jobb levegőminőség bizonyítottan javítja az emberek éberségét és kognitív képességeit. Az élőfalak boldogabbá és hatékonyabbá tehetik az embert, mivel a természetben való tartózkodás iránti veleszületett szükségletünket idézik.
Ha olyan helyekre visznek be természetes elemeket, növényeket, ahol azok általában nem jellemzők, hatékonyan javulhat a hangulat, emelkedhet az endorfinszint. Erich Fromm szerint minden élőlénynek szüksége van más élőlényekre ahhoz, hogy életképes legyen, ezt az elgondolást biofíliának is nevezik, a kifejezést Erich Fromm pszichológus alkotta meg. Emiatt az embernek is veleszületett szükséglete az, hogy növényekkel, állatokkal vegye körbe magát – nélkülük hiányérzet, szorongás alakulhat ki.
A tanulmányok azt is kimutatták, hogy a természet képes csökkenteni a negatív viselkedéseket, például az agressziót és a szorongást. Ez annak köszönhető, hogy testünk automatikusan reagál a természetes elemek látványára és körülöttünk való tartózkodására. A növényfalak és a függőleges kertek esztétikai vonzereje ebből a szempontból is tagadhatatlan, hiszen ezekkel a zöldfelületekkel a természet egy része visszacsempészhető a legzordabb városokba is.
Tekintettel arra, hogy ez még viszonylag új trend az építőiparban is, még mindig keveset foglalkoznak az élőfalak élettartamával. A növényi életformák típusától függően, állandó gondozással és karbantartással a növényfalak az előrejelzések szerint akár 25 évig is kitartanak.
A zöldfalak jelentős értéket adhatnak az épülethez, nemcsak a látvány, hanem a környezeti fenntarthatóság szempontjából is. Létrehozásuk azonban az ingatlan minden részéhez hasonlóan alapos tervezést és folyamatos befektetést igényel, hogy valóban meghozza a gyümölcsét.
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
A kutatás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „A körforgásos gazdaság megvalósíthatósága a honvédelmi tevékenységek során” című, TKP2021-NVA-22 azonosítószámú Tématerületi Kiválósági Program támogatásával valósult meg, a Körforgásos Gazdaság Elemző Központ (KGEK) vezetésével.
Forrás: Kertészet és szőlészet