– Egy oltalom használata mintegy tízszázalékos növekedési többletet jelent, több oltalom birtoklása a portfólióban pedig akár harminc százalékkal növelheti a vállalkozások gazdasági növekedési esélyét – hívta fel a figyelmet Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke a szervezet és a Világgazdaság közös konferenciáján.

Az 5letből érték című rendezvényen az elnök példaként egy lengyel és egy magyar, azonos technológiával és vagyonelemekkel rendelkező tejipari vállalat összehasonlítását említette, amely szerint az oltalmi portfólióval rendelkező lengyel cég háromszor vonzóbb a tőkebefektetők körében.

De legyen szó bármilyen kis cégről, a vállalatoknál lévő tudásvagyon jogi oltalma véd a hamisítástól, finanszírozási többletlehetőséget ad, növeli a cégértéket.

A magyarországi kis- és középvállalkozások (kkv) az idei első fél évben 248 oltalomjogi kérelmet nyújtottak be a hivatalhoz, ennek nagyjából felét elektronikus úton. A bejelentések száma azt mutatja, hogy sikerült kijutni a 2018–2019-es mélypontról, de ezzel együtt is a mintegy 480 ezer kkv-nak csak három százaléka rendelkezik oltalommal.

Ez az arány az európai uniós átlag 8,8 százalékától még akkor is bőven elmarad, ha megduplázódik. Régiós összehasonlításban a lengyel tízszázalékos arányt emelte ki Pomázi Gyula.

Márpedig – tette hozzá – ami nincs levédve, azt más cég lemásolja, és gazdasági hasznot húz belőle. Gyakran emlegetett példa Kínáé, ahol 1996-ban 279 oltalmi bejelentést regisztráltak, 2021-ben pedig már hatvanezret. A távol-keleti kultúrának fontos része a másolás: erény, ha a tanítvány minél pontosabban képes lemásolni mesterének munkáját.

Persze ma már erre gazdasági kultúra is épült, éppen ezért a hazai vállalatoknak is ügyelniük kell a saját szellemi termékük jogi védelmére. Az elnök egyúttal jelezte: a világszabadalom fogalma téves, ilyesmi nem létezik, de van lehetőség több országban is védetté tenni a szellemi tulajdont.

Ráadásul Magyarországon a kutatásfejlesztési-innovációs (KFI) minősítéssel rendelkező cégek – márpedig a legtöbb cég kutat és fejleszt – tízmillió forintonként egymilliót igényelhetnek vissza a társasági adóból. Varga Mihály pénzügyminiszter nemrégiben jelezte az elnöknek, hogy nincs kihasználva ez a lehetőség, még rengeteg pénz áll rendelkezésre.

Emellett a KFI-minősítés lehetőséget ad arra is, hogy a cég kutatásfejlesztési pályázatokon induljon, sőt sok felhívásban a minősítés megléte a követelmények között szerepel. Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatain százszázalékos támogatás szerezhető az iparjogoltalom bejelentésére, sőt arra is lehetőség van, hogy az oltalombejegyzést követő első három évben az oltalom fenntartási díját sem kell megfizetni, ezzel az oltalom megszerzése és fenntartása az első három évben nulla forintba kerül.

Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára azt mondta: a szellemi értékek hasznosulását szolgáló intézményrendszert építenek ki, ami jelenleg is folyamatban van. Ennek pillére az, hogy az ötlet, amely mögött tudás áll, rendelkezzen a teljes intézményi támogatási háttérrel. A cél az tehát, hogy az inkubációtól a validáláson keresztül a finanszírozásig és a piacra lépésig a teljes ciklust lefedje az intézményi támogatás – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Gulyás Tibor a főbb lépések között sorolta a tudományos és innovációs parkok fejlesztését, létesítését, az egyetemi innovációs ökoszisztéma és a kompetencia-központok erősítését, illetve a nemzeti laboratóriumhálózat kiépítését.

Forrás: Magyar Nemzet