Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaA Hivatal a hírekbenNyomtatott sajtó
A legújabb statisztikák szerint finanszírozási és egyéb szempontból is javult Magyarország k+f teljesítménye. A cégek is egyre aktívabbak e téren.
2019. november 07.
Módosítás: 2019. november 08.
Olvasási idő: 4 perc
Egyértelműen kedvező tendenciát rajzol ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, a tavalyi évet bemutató adatsora a kutatás-fejlesztés hazai területéről. Az igen részletes felmérés szerint 2018-ban nemzetgazdasági szinten több mint 654 milliárd forintot fordítottak kutatás-fejlesztésre, ami a bruttó hazai termék, azaz a GDP 1,53 százalékát jelenti. Érdemes megjegyezni: a GDP-arányos mutató értéke 1990 óta nem volt ilyen magas.

ELŐNY A VÁLLALKOZÁSOKNÁL Fontosak az arányok is. Az országos k+f ráfordítás 76 százaléka, 495 milliárd a vállalkozási kutatóhelyeknél, további 13 százaléka, 83 milliárd forint a felsőoktatásban, 11 százaléka pedig az államháztartási szektorba tartozó intézeteknél és egyéb költségvetési kutatóhelyeknél hasznosult. Kifejezetten állami költségvetésből 13 129 milliárdot fizettek ki k+f célokra — olvasható a KSH kiadványában. Ráadásul egyre többen foglalkoznak ezzel a területtel, számuk meghaladta a 66 ezer főt, ami egy év alatt több mint ötezer fős, kilencszázalékos bővülést jelent. Eközben egyre több a kutatóhely: 2018-ban 3500 helyszínen végeztek ilyen tevékenységet, ami 12 százalékkal több, mint az azt megelőző esztendőben. További adalék, hogy csaknem 46 ezer fő volt az úgynevezett „teljes munkaidős dolgozóra átszámított” k+f létszám.

Amúgy 2018-ban kétezer kifejezetten vállalkozásokhoz kötődő kutatóhely működött, 24 százalékkal több, mint az előző évben, és különösen örömteli fejlemény, hogy jelentősen megnőtt a k+f tevékenységet végző, ötven főnél kevesebb dolgozóval működő vállalkozások száma. A kifejezetten vállalkozási kutatóhelyek ráfordítása megközelítette az 500 milliárdot.

Mindezek tükrében aligha meglepő, hogy a kapcsolódó publikációs tevékenység keretében megjelent könyvek és könyvrészletek száma is növekedett, mégpedig 10 százalékkal. A vállalkozásoknál 20 millió, a felsőoktatási kutatóhelyeken 11 millió forint jutott egy kutatóra. Érdemes közbevetni: a műszaki tudományoknál volt a legnagyobb, 21 millió az egy főre jutó költség, míg a bölcsészettudományoknál a legalacsonyabb, 8,5 millió.

NEMZETKÖZI ÖSSZEVETÉS A magyar adatokkal immár a nemzetközi összevetések tekintetében sem kell szégyenkeznünk. Bár bőven van még hová fejlődni, vannak komoly eredmények a finanszírozás terén is.

Míg 2017-ben az Európai Unió tagországaiban a GDP-nek átlagosan 2,06 százalékát tették ki a k+f ráfordítások, Magyarországon ez az arány 1,35, 2018-ban pedig már 1,53 százalék volt. Ez az EU átlagánál 0,71 százalékponttal kevesebb, ám a tagországok rangsorában a tizenharmadik helyhez elégnek bizonyult. Mindazonáltal 2010 és 2017 között a hazai GDP-arányos k+f ráfordításban öt helyet javítottunk. Ez az adat Svédországban volt a legmagasabb (3,4 százalék), míg Romániában a legalacsonyabb (0,5 százalék). Egyébként a visegrádi országok az uniós átlag alatt teljesítettek, közülük csak Csehország mutatója (1,79 százalék) volt magasabb a hazainál.

A kormány azt ígéri, hogy a forrásbővülés csak erősödik a következő években. A 2020-as, már elfogadott költségvetésben kapásból 32 milliárdos többlet mutatható ki, már ami az állami hozzájárulást illeti. A költés módja azonban érzékelhetően változhat, lévén a Magyar Tudományos Akadémia alól kikerült a kutatóhálózat, amely immár a Maróth Miklós vezette Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozik. Az átadásátvétel azonban a jelek szerint némileg húzódik.

Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára optimista, egy minapi tájékoztatón arról beszélt, a jövő évi GDP-arány elérheti a kitűzött 1,8 százalékot, és ezt srófolnák fel 2030-ra 3 százalékra. Ha marad az ütem, és a vállalkozások is érdekeltek benne, ez akár össze is jöhet, sőt.

Bódis úgy fogalmazott: a cél az, hogy Magyarország magas hozzáadott értéket termelő, tudásalapú, kiegyensúlyozott, fenntartható gazdasággá és társadalommá váljon.

EGYETEMI KÖZREMŰKÖDÉS Ugyanezen a tájékoztatón Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke – utalva a KSH imént vázolt adataira – kiemelte, az innovációs rendszer megújításának sikerét igazolja az is, hogy a kutató-fejlesztő vállalatok között már megjelentek a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozások is. A továbbiakról szólva megjegyezte, az állam és a hivatal legfontosabb feladata, hogy erősítsék a kapcsolatot a piac és az egyetemi, illetve az állami kutató intézetek között, növeljék a vállalkozások szerepét az intézetekben zajló kutatási-fejlesztési projektek finanszírozásában.

Ami a felsőoktatási lehetőségeket illeti, nemrég elindult az úgynevezett egyetemi ökoszisztéma pályázatok sora. Az univerzitásokon amúgy tavaly 83 milliárd, az állami kutatóintézetekben pedig 71 milliárd forintot költöttek kutatásra, fejlesztésre és innovációra, ezeknek a költségeknek az 5-6 százalékát finanszírozta a piac, amit a következő években legalább a duplájára akarnak emelni.

A még jobb mutatókhoz mindenképp szükség lesz a fiatal kutatók itthon tartására, illetve hazacsábítására, és ennek egyik eszköze lehet az innovációs hivatal által november végi jelentkezési határidővel meghirdetett Élvonal – Kutatói Kiválósági Program, amely a kiírás szerint a legdinamikusabb alkotási szakaszban lévő, kiváló, a nemzetközi tudományos világ élmezőnyébe tartozó, kutatásaikat magyarországi kutatóhelyen megvalósítani kívánók számára nyújt jelentős, legfeljebb ötéves támogatást. A kezdeményezés keretösszege jelen állás szerint hárommilliárd forint.

Forrás: Figyelő - 2019.11.07. (22,23. oldal)

Utolsó módosítás: 2019. november 08.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?