Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaA Hivatal a hírekbenNyomtatott sajtó
A martonvásári prémium búzák múltja, jelene és jövője
2022. március 28.
Módosítás: 2022. március 29.
Olvasási idő: 9 perc
Az immár több mint 50 éve eredményes martonvásári búzanemesítők által végzett fajtaelőállító munka mindig szem előtt tartotta az aktuális és a közeljövőben várható piaci igények alakulását, amellyel kapcsolatban mindmáig az egyik legfontosabb szempont a jó malmi minőség biztosítása a hazai és külföldi sütőipar számára.

Ennek szellemében a 70-es, 80-as évekre jellemző high input - intenzív tápanyag-gazdálkodási és növényvédelmi - technológiához alkalmazkodott malmi minőségű őszi búzafajtákat (pl . Mv4 és Mv8) a rendszerváltozást követő birtokszerkezet-változással indukált, és a drasztikus tápanyagutánpótlás-csökkenésnek is köszönhetően életre hívott nagy fehérje- és sikértartalmú fajták váltották fel . Ezek népszerűségét az biztosította, hogy örökletesen meghatározott, átlagosnál nagyobb fehérjetartalmuknak és speciális fehérje-összetételüknek köszönhetően nedvessikér-tartalmuk alacsony tápanyagszinten vagy csapadékos évjáratban sem csökkent 30% alá, kedvező körülmények között pedig sokszor meghaladta a 35%-ot, így biztosítva a gazdák számára egy technológiától és évjárattól kevésbé függő, jó malmi minőségű termést . E hagyományosnak tekinthető martonvásári búza fajtacsoport első sikeres képviselője az Mv Magdaléna volt, melyből több mint 160 ezer tonna vetőmagot forgalmaztak . A körülbelül egy évtizeden keresztül meghatározó fajtakör iránti keresletet a búzaexportunkban érintett nyugati és déli piacok növekvő részaránya, és így azok speciális minőségi elvárása, 2005-től kezdődően fokozatosan csökkentette, mindinkább teret adva a tésztastabilitási értékekben is kiemelkedő, javító minőségű (prémium) búzafajtáknak . A megfelelő terméspotenciállal rendelkező prémium búzafajták között a máig az egyik legjobb javító minőséget produkáló Mv Suba búzafajtát az elsők között regisztrálták, éppen 20 évvel ezelőtt (1. ábra) .

A nagy fehérje- és sikértartalommal, B1-A2 farinográfos csoporttal, kemény szemtípussal, nagy lisztkihozatallal és nagy vízfelvevő képességgel jellemezhető elődeit (pl . Magdaléna), azok előnyös tulajdonságainak megtartása mellett, az Mv Suba és csoportja a sikérterülésben és -minőségben, kiemelkedő nyújthatósági és tésztastabilitási értékekben (alveográf, extenzográf) múlta felül, mellyel minden tekintetben megfeleltek az MSZ6383:2017 (illetve előzményei) szabványban jelzett javító minőségnek (1. táblázat) .

A nagy sikértartalmú fajták sok esetben szülői partnerként szerepeltek a javító minőségbúza-csoport újabb és újabb tagjainak nemesítésénél . Emellett a kiemelkedő tésztatulajdonságok javítása a sikeres régi magyar fajta, a Bánkúti 1201 használatán is alapult (pl . az Mv Karizma esetében) . Ennek megfelelően az Mv Suba (a szintén javító Mv Ködmönhöz és Mv Mazurkához hasonlóan) az Mv Magdaléna származéka, amellyel a szülőre jellemző kiemelkedő minőségstabilitás, termőképesség és egyéb agronómiai tulajdonság megtartása mellett sikerült a nemesítőknek exportképes, javító búzafajtát előállítani . Természetesen a javító búzafajták megjelenésével a nagy sikértartalmú fajták nem tűntek el azonnal a piacról, hiszen a hazai hagyományos sütőipari technológiával lisztjükből nagy térfogatú, jó bélszerkezetű kenyeret lehetett sütni még évtizedeken keresztül . Utolsó, legbőtermőbb képviselőjük, az Mv Kolompos vetőmag-szaporítását utoljára 2020-ban szemlézte a hatóság .

A 2. ábrán jól látszik, hogy az Mv Suba vetőmagját még 2021-ben is szaporították . Ezzel megközelítette a hasonlóan legendás hírű Mv Magdaléna 23 éves korrekordját, ugyanis ez utóbbi, 1996-ban regisztrált fajta vetőmagját egészen 2019-ig szaporították . A több mint két évtizedes jó termesztési tapasztalat alapján a fajtát a hivatalos vetőmagelőállítás vége után is évekig szaporítják még maguknak a gazdák, és valószínűleg ez a sors vár a hazánkon kívül 10 országban termesztett Mv Subára is, amennyiben a jövőben megszűnik a fémzárolt vetőmagelőállítása .

A fajtaszerkezet folyamatos megújulása Nemcsak a gabonaexportunk szerkezeti átalakulása, hanem az utóbbi évtizedekben a gabonáknak kijuttatott tápanyagmennyiségek lassú, de biztos növekedése is indukálta a nagy sikértartalmú fajták iránti kereslet csökkenését, melyek előnyeit az utóbbi évtizedben többnyire inkább már csak low input (pl . ökológiai gazdálkodás) termesztési körülmények között lehetett gazdaságosan kihasználni . Ugyanakkor, a műtrágya adagok növekedésével nemcsak a prémium fajták tudták teljesíteni a tőlük elvárt javító minőséget (megfelelő időjárási feltételekkel), hanem a náluk sokkal bőtermőbb malmi búzákkal is kockázatmentesen lehet már malmi minőséget előállítani, mely az utóbbi években a prémium fajták iránti kereslet csökkenését is eredményezte . Mivel a hazai piac még mindig nem honorálja megfelelő felárral a javító búzákat, ezért azok termesztése mára már többnyire speciális igények (előre leszerződött prémium minőségű áru, vagy low input körülmények közötti biztos malmi búza) kielégítésére korlátozódik . Ez a legjobban az Mv Suba vetőmagigényének alakulásán látszik, ahol az éveken át „top 10” szaporítóterületű fajták közül 2015-ben kiszorulva, egy kezdeti csökkenés után az utóbbi öt évben egy alacsonyabb (0,5% körüli), de közel állandó vetőmagszaporító területarány szinten stabilizálódott, mely előállítás a kifejezetten ezt a fajtát igénylő gazdák kiszolgálását célozza . Ugyanakkor elgondolkodtató az a tény, hogy osztrák és olasz árutőzsdéken a 15% fehérjetartalmú tételekkel a malmi búzáknál 40-50 euróval magasabb áron kereskednek . Ez a kiváló minőség hazai körülmények között is előállítható, hiszen több tájegység talaj- és klimatikus adottságai is kedvezőek a prémium minőségű búzák termesztéséhez . Közös összefogással, hazai búzafajtákkal megtermelhető lenne a piaci megjelenéshez szükséges mennyiségű és minőségű árualap .

Változó igényekhez igazodva A nemesítőknek mindig készen kell állniuk az újabb kihívásokra . A mostani évtizedben ezek a klímaváltozás során fellépő környezeti (abiotikus) stresszfaktorokkal szembeni tűrőképesség a fenntartható mezőgazdasági termelés európai szinten irányított kialakítását célzó tápanyaghasznosító képesség, valamint a kevesebb növényvédő szer kijuttatás miatt várhatóan az eddiginél erőteljesebben fellépő növényi betegségekkel és gyomokkal szembeni ellenállóság javítása területén jelennek meg . Valamennyi kihívás sürgető voltának egyik elsődleges indikátora a megtermelt búza minőségének általános romlása, amely ütemének gyorsulására lehet számítani az éves csapadék mindinkább egyenetlen eloszlása és a szemtelítődéskori hőstressz előfordulási gyakoriságának prognosztizált növekedése, valamint az EU „Zöld Megállapodásában” rögzített általános elvárásainak (2030-ra 20%-os tápanyagutánpótlás s 50%-os növényvédőszer kijuttatás csökkentés, 25%-os ökológiai gazdálkodási területarány kialakítása) teljesítése esetén . Ezeket szem előtt tartva, Martonvásáron már több mint egy évtizede elkezdődtek célzott nemesítési programok, melyek megoldásokat tudnak kínálni a jelen évtized búzatermesztőinek . A javító búzák piaci visszaszorulása ellenére is számos program fut ezen a vonalon, mivel a következő években várhatóan ismét felértékelődik a szerényebb tápanyagutánpótlás mellett is biztos malmi szintet produkálni képes javító fajták versenyelőnye, amely a biotikus és abiotikus stresszekkel szemben megnövelt ellenállósággal párosulva biztosítja a megfelelő minőség évjáratoktól független elérését . Ilyen előrelátó nemesítői munka korai eredménye volt az Mv Kolo prémium búzafajta, mely kimagasló alkalmazkodóképességének és tápanyaghasznosító képességének köszönhetően vált máig az egyik legsikeresebb martonvásári javító búzafajtává nemcsak a konvencionális gazdaságokban, hanem az általában low input körülmények között, vegyszermentesen gazdálkodó ökológiai gazdák körében is . Igaz, hogy az Mv Suba minőségét nem tudja túlszárnyalni, de így is nagy biztonsággal ad javító minőségű termést, mert mind a biotikus és abiotikus stressztoleranciája, mind pedig a minőségstabilitása jobb, mint az Mv Subáé, ami mellett még körülbelül 10% terméstöbbletet is produkál . A fent említett szempontból a nemesítési programokban felértékelődött a szintén jó abiotikus toleranciával rendelkező, nagy sikértartalmú Mv Kolompos használata is, mivel low input (pl . ökológiai) körülmények között keresett fajtának számít . A kimagasló alkalmazkodóképesség genetikai meghatározottságára kiváló példa, hogy ugyanaz, az önmagában kevéssé sikeres nagy sikértartalmú fajta (Mv Vekni) az Mv Kolompos egyik szülője, a piacvezető Mv Nádor ősei között is megtalálható, mely utóbbi előkelő pozíciójához méltán hozzájárulhatott e tulajdonság is .

A javító búzáktól elvárás, hogy átlagos évjáratban, az ország minőségbúza termesztésre alkalmas régióiban és minőségtudatos agrotechnika mellett a fajtára jellemző minőséget produkálják, és csak kedvezőtlen környezeti hatások (betegség epidémia, rovar kártétel, kényszerérés, kedvezőtlen aratási feltételek) okozhatnak olyan minőségromlást, amely miatt a termés malmi I . minőségi kategóriába csúszik . A fentebb ismertetett kihívások tükrében, a jövőben az MSZ6383:2017 szabvány szerinti javító búza minőségi határértékeket egyre nehezebb lesz teljesíteni a régi javító fajtákkal, ezért Martonvásáron kiemelt figyelmet fordítunk egy új javítóbúza-generáció kialakítására . Az Mv Suba kimagaslóan jó minőségének kiaknázása céljából a fajtát eddig több mint 550 keresztezési kombinációban használtuk, melyek utódai közül jelenleg 7 törzs szerepel már a fajtabejelentést megelőző tájtörzs kísérletekben . Ezzel egyidőben az Mv Kolo keresztezésekben való hasznosítása is sikeresen zajlik, melynek eredményeként született meg az egyik legújabb javító minőségű fajtánk, az Mv Felleg, mely az Mv Kolo minőségét és agronómiai tulajdonságait ötvözi körülbelül 15%-kal magasabb terméspotenciállal . Emellett, a malmi búza szortimentünkben is nagyobb hangsúlyt fektetünk az évjárat-hatásnak ellenálló jó malmi minőség elérésére, mint például a legújabb, és az egyik legígéretesebb búzafajtánk, az Mv Seuso esetében, mely szintén hordozza (a rekordközeli termőképessége mellett) egyik szülőjének, az Mv Kolonak az előnyös tulajdonságait . A korai érésű, jó betegség-ellenállósággal rendelkező Mv Felleg terméspotenciálja körülbelül 5%-kal múlja felül az előtte 4 évvel regisztrált javító búza, az Mv Mente termését, melyhez hasonlóan jó termésstabilitással rendelkezik . Az Mv Felleg sütőipari minősége a malmi I . és a prémium kategória határán van: az Mv Kolotól örökölt alveográfos és extenzográfos értékei kiválóak, esésszáma stabilan nagy . Kiemelkedő tápanyagreakciójának köszönhetően, a prémium szinttől elmaradó átlagos fehérjetartalma (12,5-13%) és nedves sikértartalma (28-30%) minőségorientált agrotechnikával a prémium kategória követelményéig is növelhető . A jelenleg tájtörzs kísérletben vizsgált búzatörzseink közül több potenciálisan prémium minőségű jelöltet is vizsgálunk, amelyek 5-6 év múlva nemcsak termőképességben fognak előrelépést jelenteni, hanem a javító minőség termesztési környezettől független stabilitásában is .

A nemesítői munka folyamatos és kihívásokkal teli, de ahogy a martonvásári prémium búzák története is mutatja, a megfelelő szaktudással és genetikai háttérrel lehet ezekre válaszolni . E búzafajtákkal növelhető annak esélye, hogy a gazdák a megváltozott termesztési és időjárási körülmények között is sikeresek legyenek, erősítve ezzel hazánk (és a világ) népességének élelmezésbiztonságát is . Az ehhez szükséges öko-stabil fajták előállítására (és a kapcsolódó, integrált növénytermesztési technológiájuk fejlesztésére) tett törekvéseinket segíti az NKFIH által kezelt Tématerületi Kiválósági Program keretében, a TKP2021-NKTA-06 projektszámon nyújtott támogatás is.

Forrás: Agrofórum

Utolsó módosítás: 2022. március 29.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?