Ön itt áll: A HivatalrólSajtószobaA Hivatal a hírekbenNyomtatott sajtó
Megalakult a gazdaságvédelmi operatív törzs
2020. június 25.
Módosítás: 2020. június 30.
Olvasási idő: 5 perc
Magyarország a legeredményesebben védekező országok közé tartozik az Európai Unióban

Az emberek egészségének megvédését követően a gazdaság újraindításán és új munkahelyek teremtésén van a sor – mondta Varga Mihály a gazdaságvédelmi operatív törzs alakuló ülését követően. Az új testület egyik fő feladatköre a beruházások megvalósulását hátráltató adminisztráció egyszerűsítése.

Az elsődleges cél a magyar gazdaság növekedési pályára állítása, hangsúlyozta Varga Mihály

Új szakasz a védekezésben

Álláspont

Elemzőket is meglepett, hogy a Magyar Nemzeti Bank négy év után először csökkentette a jegybanki alapkamatot, amely így ismét történelmi mélypontra, az eddigi 0,9 százalékról 0,75-re süllyedt. A jegybank ezt azzal indokolta, hogy az árstabilitás fenntartása és a gazdasági növekedés helyreállításának támogatása érdekében szükségessé vált a monetáris kondíciók finomhangolása, és részükről a kamatcsökkentés az egyik, amivel a harmadik és negyedik negyedévben elérhető az újbóli fordulat, a magyar gazdaság helyrerázódhat, és újból elindulhat a növekedési pályán.

A koronavírus-járvány hatására a világgazdaság növekedési kilátásai érdemben romlottak, és az elmúlt időszak a magyar gazdaságot is keményen érintette, már csak azért is, mert a bruttó hazai össztermék nyolcvan százalékát az export teszi ki, pontosabban azok a cégek hozzák össze, amelyek a külpiacokra termelnek.

Arra számítani lehetett, hogy a gazdaságvédelmi intézkedések ellenére a hazai gazdaság idei teljesítménye a korábban vártnál alacsonyabb lesz, és nyilván a jegybank vezetését is elgondolkodtatta, hogy a második negyedévben hét százalékkal zsugorodhat a magyar gazdaság.

Ahhoz viszont, hogy ennek ellenére az általuk várt 0,3–2 százalékos idei növekedés reális legyen, mindenképpen lépni kellett. Most már ugyanis nem elég az, hogy Magyarország erős gazdasággal érkezett meg a válságba, és az unión belül kiemelkedő volt nálunk a növekedés, a monetáris és fiskális politikát is az újraindulás, a vállalatok megerősítésének szolgálatába kellett és kell állítani. Ezt pedig leginkább a beruházások felpörgetésével lehet elérni, ehhez viszont az is kell, hogy a hazai vállalatok olcsóbban jussanak hitelhez.

Itt viszont jól jön az alapkamat csökkentése, hiszen ezáltal a bankok is olcsóbban tudnak hitelt nyújtani.

A beruházások azért is fontosak, mert leginkább ezek tartják szinten a növekedést. Az elmúlt években a magyar beruházási ráta Európában az egyik legmagasabb, 28–29 százalék volt, és ezt az aktivitást érdemes lenne szinten tartani. Másrészt a jegybanki törekvés szerint a jelenlegi rendkívüli makrogazdasági környezetben is az árstabilitás elérése és fenntartása, a pénzügyi stabilitás megőrzése számukra a legfontosabb, és ha ez a kettő rendben van, akkor a kormány gazdaság- és költségvetési politikáját is lehet támogatni.

A koronavírus miatti helyzetben az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai eredmény a költségvetési és a monetáris politika közötti összhang megteremtése.

A fiskális politikára rátérve érdemes azt is figyelembe venni, hogy jövő pénteken lesz a 2021-es költségvetés tervezetének zárószavazása a parlamentben. Bár az ellenzék eszköztára most is meglehetősen szánalmas, már ami a különböző jelzőiket (is) illeti, ugyanis szerintük ez a cserbenhagyás, a gyengeség és a gyávaság költségvetése – mondják. A tények viszont azt mutatják, hogy 2010 óta két fő érték határozza meg a büdzsét: a munkahely- és családvédelem, ami jövőre kiegészül a gazdaságvédelemmel.

Ezen értékrend mentén jövőre minden területre több pénz jut – amit elősegíthet a tervezett, 4,8 százalékos gazdasági növekedés –, így például munkahelyvédelemre, családtámogatásra, a nyugdíjakra, oktatásra, kultúrára, rend- és honvédelemre is.

E célkitűzést elősegítendő, tegnap megalakult a gazdaságvédelmi operatív törzs is. Feladata, hogy felszámolja azokat az adminisztratív és bürokratikus szabályokat, amelyek fékezik a gazdaságot, és akadályozzák a vállalkozások működését. Ezen intézkedések pedig azt mutatják, hogy Magyarország a járvány elleni védekezés új szakaszába lépett.

Megalakult a gazdaságvédelmi operatív törzs

Az új testület nem a fejlesztési források szétosztására, hanem a gazdaság átfogó újraindítására jött létre – tájékoztatott Varga Mihály pénzügyminiszter

Magyarország a legeredményesebben védekező országok közé tartozik az unióban, ennek köszönhetően júniusban lehetővé vált a veszélyhelyzet megszüntetése, helyébe járványügyi készültséget léptetett életbe a kormány – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter tegnap a gazdaságvédelmi operatív törzs alakuló ülését követően.

Ismertette, a most megalakult törzs elsődleges célja a magyar gazdaság növekedési pályára állítása, ezért azonosítja és felszámolja azokat az adminisztratív szabályokat, bürokratikus terheket, amelyek fékezik a gazdaságot, akadályozzák a vállalkozások működését. A kormány az idei költségvetésben 923 milliárd forintot, a jövő évi költségvetésben 2550 milliárd forintot különített el a Gazdaságvédelmi Alapban.

A gazdaságvédelmi operatív törzs vezetésével a miniszterelnök a pénzügyminisztert bízta meg.

A testület tagja az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft, a Nemzeti Befektetési Ügynökség, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. és a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, a Magyar Államkincstár, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke, a fogyasztóvédelemért felelős vezető, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt irányító államtitkár. Tanácskozási joggal vehet részt a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzési Hatóság képviselője és a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi fogyasztóvédelmi vezetője. A testület négy területre fókuszál. Egyik a védelmi intézkedések végrehajtása. Ezen felül véleményez, és konkrét javaslatokat vár azokon a területeken, ahol kormányzati beavatkozásra van szükség.

A szabályozási környezet egyszerűbbé tétele útján megkönnyítik a beruházások megvalósulását, csökkentik a kivi telezést elnyújtó adminisztrációs terheket. Varga Mihály utalt rá, amíg 2008-ban mindössze 1,1, addig tavaly 4,9 százalékos GDP-növekedést értünk el, a foglalkoztatottak száma pedig 4,5 millió fölé nőtt egy évtized alatt.

Úgy összegzett, az elmúlt évek jó eredménye hozzájárul ahhoz, hogy gyorsabban épüljön vissza a gazdaság, jövőre 4,8 százalékos növekedési célt tűztünk ki. Kérdésre válaszolva elmondta, a testület 2022 végéig működik majd.

Forrás: Magyar Hírlap

Utolsó módosítás: 2020. június 30.
Visszajelzés
Hasznos volt az oldal információtartalma az Ön számára?